A tartalomból:

A Vigasztaló - A magyar keresztények örülnek annak, hogy Pünkösd 1993-ban ismét kétnapos ünnep lett. Ez a régi-új gyakorlat önmagában is a Szentlélek személyének és működésének jelentőségére emlékeztet bennünket. Sajnálatos módon ezt az alkalmat leszámítva ritkán gondolunk a Szentlélekre, pedig vallásos életünk, lelki életünk minősége elsősorban attól függ, hogy mennyire akarunk és tudunk együttműködni a pünkösdi Lélekkel. Dolhai Lajos az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy a liberalizmustól áthatott, pluralista világunkban nagyon fontos számunkra az is, hogy a Szentlélek az „igazság Lelke”, aki elvezet bennünket a teljes igazságra. Mostanában, talán még jobban szükségünk van erre a Lélekre, hiszen hitünket észrevétlenül is gyöngíti az a szellemi zűrzavar, ami körülvesz bennünket, amelyben – úgy tűnik – nincs különbség igaz és hamis, jó és rossz között. Egyesek szerint minden relatív, és nincs olyan abszolút igazság, amely mindnyájunk számára kötelező érvényű lenne. A Szentlélek tanít meg bennünket az igazságra, ami számunkra nem valami, nem egy elvont fogalom, amiről lehet vitatkozni, hanem valaki, egy személy, az élő Jézus Krisztus, aki azt mondotta önmagáról: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6).

Mária nem hallgathat - Az Egri Főegyházmegye történetének egyik legnagyobb rendezvénye volt az a találkozó, melyet május 13-án tartottak az egri bazilikában, a főegyházmegye papsága és a rózsafüzér társulatok tagjainak részvételével. Ternyák Csaba érsek újévi körlevelében hirdette meg a zarándoklatot, melyre csaknem 3500 fő érkezett. A megjelentek nagy számára való tekintettel az egri bazilika előtti téren, – valamint a Dobó téri minorita templomban, a ciszterci Szent Bernát templomban és a ferences templomban – kivetítőn is követni lehetett a programot. A meghívottakat Csizmadia István plébános köszöntötte, majd bemutatta a 180 éve felszentelt bazilikát. Buda Péter szemináriumi rektor az éppen 100 éves fatimai jelenések történetéről, üzenetéről szólt. Ternyák Csaba egri érsek ünnepi szentmisét mutatott be. A főpásztor a szentmise végén a székesegyház Szent Mihály-mellékoltáránál található fatimai Mária-szobor előtt ajánlotta fel az Egri Főegyházmegyét Mária oltalmába. Ebéd után megáldották a zarándokok rózsafüzéreit, majd közösen imádkozták el a rózsafüzért. Egy tizedet portugálul mondtak, ezzel is emlékezve a fatimai jelenésekre. A loretói litánia zárta a rózsafüzér társulatok találkozóját.

Papszentelés a bazilikában - Az idén két diakónust szentel pappá Ternyák Csaba érsek az Egri Főegyházmegyében. A papszentelés szertartása június 17-én, 10 órakor lesz az egri bazilikában. Bemutatjuk a szentelésre várókat.

Holló Gábor: 1989. november 16-án születtem, Egerből származom. Itt végeztem általános iskolai tanulmányaimat, majd a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban érettségiztem. A vizsgát követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsész karán tanultam tovább, tanulmányaimat azonban nem fejeztem be, mert közben meghallottam Isten papságra hívó hangját, amire a válasszal nem akartam késlekedni. Így 2011-ben jelentkeztem az Egri Érseki Papnevelő Intézetbe, ahol az év szeptemberében el is kezdhettem a papi szolgálatra való felkészülést.

Hitét megélő és aktívan gyakorló katolikus családból származom. Szüleim öcsémmel együtt már kisgyermek korunktól magukkal vittek a szentmisékre, otthon együtt imádkoztak velünk, gyermekként ministrálni is elkezdtünk. Hamar megszerettem a templomi szolgálatot, iskolás korba lépve hittanórákra is beírattak. Szentelési jelmondatom így hangzik: „Kilépett a bárkából, és elindult Jézus felé a vízen” (Mt 14,29).

Maksó Péter: 1964. június 14-én születtem. Egy mátrai kis faluban, Hasznoson éltem és nevelkedtem. A kedves olvasók közül bizonyára sokan ismerik ezt a települést, ugyanis itt és Fallóskúton jelent meg a Szűzanya 1947-ben Klári néninek, akit még volt szerencsém személyesen ismerni. Talán innen eredeztethető az a mély szeretetkapcsolatom a Szűzanyával, ami elkísért egész életem folyamán. Itt végeztem az általános iskola alsó tagozatát, a felsőt pedig Pásztón. Középiskolába Gyöngyösre jártam. Érettségi után Budapestre kerültem a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolára, ahol gyengeáramú villamos üzemmérnöki diplomát szereztem. Főiskola után az első munkahelyem a Központi Fizikai Kutatóintézet volt, ahol mérnökként dolgoztam. Ezt követően a turizmusban tevékenykedtem síedzőként, idegenvezetőként, utazásszervezőként. Ezután jelentkeztem a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola katekéta-lelkipásztori munkatárs szakára, amelynek a BA képzését befejezve elkezdtem az egri szemináriumi éveket. Papi jelmondatom: „És az Ige testté lőn” (Jn 1,14).