Közönségtalálkozón tartott Kisújszálláson a Szent István Rádió és Televízió közössége

Farkas Erzsébet, az est háziasszonya a program kezdetén elmondta: 2019. december 23-án indult el Kisújszálláson, a 103,2 MHz-es frekvencián a Szent István Rádió adása. Ebből az alkalomból közönségtalálkozót szervezett a közösség a Szűz Mária Szent Neve római katolikus templomban.

Az egybegyűlteknek Szarvas István atya, a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány elnöke mutatta be a rádió történetét. Kiemelte, bátor vállalkozás volt Magyarországon 20 évvel ezelőtt ez a kezdeményezés, s  a kezdetek óta ugyanazok az alapelvek, értékek irányadóak a működésben. 

Bérczessy András, a szerkesztőség igazgató-főszerkesztője a napi működésről, a műsorok jellegzetességeiről szólt előadásában. Mint mondta: a három fő pillér a reggeli szentmise, a déli Úrangyala imádság és az esti rózsafüzér, ezek köré épül az adás többi része, melyet szintén áthat a keresztény tanítás.

A közönségtalálkozót kulturális program színesítette: Birincsik Péter kántor orgonajátékával szórakoztatta az egybegyűlteket, a rádió munkatársai irodalmi művekkel készültek.

Ternyák Csaba egri érsek köszöntőjében személyes rádiós élményeit, tanúságtételét osztotta meg a hallgatósággal, külföldi és hazai szerepléseket, eseményeket említett, melyek során műsorkészítőként és riportalanyként is megnyilvánult.

A főpásztor rámutatott: a rádió missziós tevékenysége nagyon fontos az egyház, az egyházmegye életében. A rádió lehetőséget ad mindannyiunk számára arra, hogy ledöntsünk falakat, áthidaljunk távolságokat, , hogy olyan területekre is eljussunk, ahová fizikailag ritkábban érkezünk el. A „Jó hír hangja”, a Szent István Rádió az egyház üzenetét közvetíti mindenütt.  A település nem katolikus lakóinak is fontos lehet ez, mivel a református rádióval korábban is jó volt a kapcsolat. A főpásztor kiemelte: tisztelettel és hálával kell adóznunk Seregély István egri érseknek, aki felvállalta ezt a missziót, elindította hazánkban a katolikus rádiózást.

A közönségtalálkozó közös agapéval zárult, ahol lehetőség volt arra is, hogy a hallgatók kérdezzék a műsorkészítőket, s a beszélgetések révén megalapozzák a tartalmas kapcsolatot a településen élők és a szerkesztőség között.