„Várni csak úgy lehet, ha van mire visszaemlékezni.”

A Szent László Katolikus Iskola közösségével az adventi időszakban készülünk a nagy ünnepre, annak méltó fogadásra, felkészítjük lelkünket a csodára. Lelki elmélyülésre késztet az Adventi koszorúnk első gyertyájának meggyújtása. Ezzel kezdetét veszi a felkészülési időszak. Ez a nap arra ösztönöz minket, hogy megnyíljunk magunknak, és mások felé is. Ekkor a szívünkben is fellobban egy lángocska, ami a Békesség Fejedelmének érkezéséig egyre csak növekedik. A hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképező tűz meghitt hangulatban, énekelve, verselve lobban föl. Miközben várjuk az érkező Messiást, mi is készülgetünk. Naponta más-más osztályközösség süti, díszíti mézeskalácsát.

Már hagyomány intézményünkben a Szállást keres a Szent Család ádventi ájtatosság. Az iskolavezetés indul el a képpel és osztályról osztályra járva, a szülőket, nagyszülőket is bevonva, vendégül látva, egy-egy napig őrizzük, vigyázzuk. Eközben elcsendesedve megállunk előttük, imádkozunk, fohászkodásokkal üdvözöljük. Kapunk valamit, hogy továbbadjuk. Megajándékozottak vagyunk, és adományozók is. dr. Garancsi László főesperes, c. prépost szervezésében a pedagógusok meghallgathattak egy lelki táplálékul szolgáló előadást dr. Novák István jászberényi plébános és főigazgatótól. „Adni jó”, ezért missziós csoportunk jótékonysági vásárt hirdetett melyet kézműves adományokkal és jelképes vásárlásokkal lehet támogatni. „Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni”, - ezért az adventi készülődést színesíti a zenész tanárok és diákjaik karácsonyi hangversenye, ami sokáig fülünkben csenghet. Az év utolsó tanítási napján diákjaink megelevenítik a betlehemes játékot, hogy mindannyian átélhessük a születés csodáját, majd erőt adó, hitmélyítő ünnepi szentmisével érkezünk el az ”Úr eljöveteléhez”, s költözik szívünkbe a mindent átfogó szeretet.

Kuszkó Lilla