Charles Gabriel Palmer-Buckle ghánai érsek Erdő Péter bíboros meghívására érkezett  Magyarországra, egy budapesti szakmai konferencián tart majd előadást. Ternyák Csaba egri érsek Egerben látta vendégül az afrikai főpásztort, akivel együtt szentelte püspökké Szent II. János Pál pápa 25 évvel ezelőtt.

Az afrikai ország fővárosának érseke szentmisét mutatott be az Egri Érseki Papnevelő Intézet kápolnájában. Szentbeszédében a szentleckében olvasott történetre utalt, melyben Fülöp az etióp udvarnokot megtéríti. Mint mondta, ő is Afrikából érkezett, s ugyanúgy az örömhírt terjeszti.  Az evangélium a mennyből alászállott kenyérről szólt, mellyel mindennap találkozhatunk, s ezért hálát kell adnunk.  A papnövendékekhez fordulva hangsúlyozta: „imádkoznunk kell, hogy az Úr adjon erőt és örömet, s hogy egy napon ti is papok legyetek, s Fülöphöz hasonlóan vigyétek a tanítást, az Élet kenyerét, imádkozom értetek! Örülök, hogy pap vagyok és ti is örvendjetek, hogy egykor majd az oltárnál lesztek!” A főpásztor a jelenlévők imádságát kérte 32 évvel ezelőtt elhunyt édesapjáért, 91 esztendős édesanyjáért és 11 testvéréért.

A szentmise után az afrikai érsek előadást tartott a kispapoknak. Elmondta: 67 éves, 41 éve pap és „szentelési ikertestvére” az egri főpásztornak. 13 éve érsek Ghána fővárosában. Az egyenlítő mentén fekvő ország a „világ közepe”, területe és lakossága mintegy háromszorosa Magyarországnak.  Az ott élők 13 százaléka katolikus, a keresztény felekezetekhez tartozik a lakosok 70 százaléka.  Mint mondta, jó az ökumenikus kapcsolat és a vallási párbeszéd, vannak az országban muzulmánok, de békésen együtt élnek.

Az ország 1957-ig angol gyarmat volt, 1880 óta van jelen a katolikus egyház. 20 egyházmegye és 4 főegyházmegye van, szinte minden egyházmegyében vannak kisszemináriumok, ahol 14 éves kortól tanulnak a gyermekek, ezeken kívül  6 nagyszeminárium működik Ghánában. Sok a hivatás, 8 féri és 22 női szerzetesrend működik főegyházmegyéjében, 10 papot és 8 szerzetest szentel majd a nyár folyamán.

Az állam és az egyház kapcsolata jó, komoly feladatot vállal az egyház az intézményfenntartásban, három egyetemet, iskolákat, kórházakat, szociális otthonokat működtet a katolikus közösség.

Az érsek úgy fogalmazott: hivatástörténete nem rendkívüli. Anglikán szülők gyermeke, ám édesapja még születése előtt katolizált, 8 évesen már a papságra készült. 9 éves korábban abban a székesegyházban ministrált, ahol most az érseki széke van.  13 éves korában kezdte kisszemináriumi tanulmányait, majd püspöke Rómába küldte tanulni, ahol filozófiát és teológiát hallgatott. 26 évesen szentelték pappá.

A ghánai főpásztor kiemelte: az európai kereszténység helyzetét az afrikaiak aggodalommal nézik, az látszik, hogy az egyház visszavonul a közéletből a magánéletbe. Fiatal korukban felnéztek Európára, mint keresztény kontinensre, de ez most eltűnni látszik. Ezzel együtt Afrikában egyre több embert tud megszólítani az egyház. A keresztény értékek, mint például a család, a házasság már nem olyan fontosak  Európában, s a földrész egyre inkább keresztényellenes lesz. Európa segélyeket adna Afrikának, feltételeket szabva,  keresztényellenes elvek elfogadását kérné cserébe. Például az abortuszt alapvető jogként szeretnék definiálni, a várandósságot betegségnek tekintik, mely megszűntethető. Az Európai Unió és a Világbank komoly támogatást adott annak a 14 afrikai országnak, melyek elfogadták ezeket a feltételeket.  A nők alárendeltségét nem lehet elfogadni, mint ahogy a vad feminizmust sem. Szeretik egyesek a katolikus egyházat nőellenesnek beállítani. Szükség lenne ezért, hogy Európában jó katolikus politikusok legyenek, s arra is szükség van, hogy legyenek olyan képzett házaspárok, akik a többieknek tudnak segíteni a helyes út megtalálásában. Régebben sok európai származású lelkipásztor volt Afrikában, számuk mára nagyon lecsökkent, s a helyzet megfordult: Afrikából küldenek misszionáriusokat.

Ghánában egy vasárnapi szentmise legalább két órán át tart, a papszentelés hat órás szertartás. „Afrikában van idő az Istenre” – összegezte a szemléletkülönbség lényegét a főpásztor.

Az evangelizáció területén azonban még mindig sok feladat van –tette hozzá,  képzett emberek kellenek, akik a kisebb közösségekben tevékenykednek. Egyházmegyéjében mintegy 200 pap szolgál és 4000 katekéta, s emellett a katolikus pedagógusok is segítik az örömhír terjesztését. A legmodernebb eszközöket is használni kell, rádiót, televíziót működtet ezért az egyházmegye és a közösségi média felületeit is használja. „A katolikusok nem aludhatnak el, reagálniuk kell a világra!” – mondta.

Afrikával kapcsolatban az európaiaknak rögtön negatív dolgok jutnak eszükbe, szegénység, betegség, háború. Tudni kell, hogy a kontinens 55 országából 10 országban vannak háborús cselekmények, Ghánában béke van. A fő problémát a radikális iszlám jelenti. „Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok!” – idézte Jézus szavait.

A papnövendékek kérdezték az érseket az afrikai tánc és liturgia kapcsolatáról, válaszában egy személyes élményét idézte fel, amikor szeminaristaként V. Pál pápa előtt táncolhatott. Mint mondta: a tánc az öröm kifejezése, misztikus megnyilvánulás, mely nem feltétlenül erotikus dolog, hanem a lélek bensőjének kifejezése. A táncot megjelenítik a szertartásokban is, mivel az afrikaiak úgy tartják, hogy a latin liturgia nagyon száraz.

Ghánában négy búcsújáró hely van, ahová nagy számban zarándokolnak a hívek. Ezek Mária-kegyhelyek.  Ismét egy személyes élményét idézte a rózsafüzér kapcsán az érsek. 1974-ben, római tanulmányai idején lelki válságot élt át. Civilben volt, nem ismerhették fel, hogy papnövendék, egy látnok e szavakat intézte hozzá: „egy szeminarista, aki nem szereti a Szűzanyát, nem lehet jó pap”. Elgondolkodott ezen, s amikor hazafelé buszozott, egy idős asszony rózsafüzért imádkozott, ránézett, s ezt mondta: „egy szeminarista, aki nem szereti a Szűzanyát, nem lehet jó pap”. Akkor – mint mondta – szövetséget kötött a Szűzanyával, s azóta minden nap imádkozza a rózsafüzért.  A jelenlévőkhöz fordulva ezt mondta az érsek: „szeressétek a Szűzanyát! Legyetek szent papok, keressétek Isten akaratát!”.

A jó hangulatú beszélgetés végén Ternyák Csaba egri érsek köszönetet mondott a kapott élményekért, lelki útravalóért.

Az előadás után Charles Gabriel Palmer-Buckle ghánai érsek Ternyák Csaba egri érsek kíséretében megtekintette a Líceum épületét, ahol az Eszterházy Károly Egyetem rektorhelyettese, dr. Pajtókné dr. Tari Ilona fogadta, majd ellátogattak a Főegyházmegyei Könyvtárba is.

Bérczessy András

A Szent István TV híradása: