Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Pápai Bizottságával, valamint a világesemény szervezőivel úgy döntött, hogy egy évvel elhalasztja a 2020 szeptemberére tervezett budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.

A kialakult helyzetről, feladatokról Erdő Péter bíboros, prímás nyilatkozott a Szent István Rádiónak.

Milyen szempontok alapján született meg a döntés, hogy a 2020. szeptemberére tervezett budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust egy évvel később tartják meg?

Az Apostoli Szentszék bőséges konzultációt folytatott, azon túlmenően, hogy a helyi egyházat is megkérdezte, konzultált az itteni hatóságokkal, különösen pedig  a Szentszék egészségügyi szervezetével, mely a járvány nemzetközi előrejelzéseit, az ezzel kapcsolatos társadalmi, közlekedési problémákat vizsgálja. Arra jutottak, hogy több nemzetközi programot át kell helyezni, úgy, hogy emiatt ne essenek egybe események. Három nagy nemzetközi programot rendeztek át: a  budapesti Eucharisztikus Kongresszust 2020. szeptemberéről 2021. szeptemberére, a 2021-re tervezett Családok Világtalálkozóját 2021-ről 2022-re, a lisszaboni Ifjúsági Találkozót pedig 2023-ra. Így biztosítottnak látják, hogy az utazási lehetőségek, az egészségügyi feltételek kellőképpen megnyugtatóak lesznek.

Mikorra várható, hogy új időpont lesz?

Ennek napokon belül el kell dőlnie, a helyszínek biztosítása a kérdés. Valószínűleg nagyjából hasonló lesz, mint amit idén gondoltunk, de változás is lehetséges. Az időpont megjelölése után az Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága a világ összes püspöki karának küld értesítést az új időpontról, hogy így szervezzék a saját lelki, pasztorális készületüket.

A hátralévő időszakban mi a NEK Titkárság feladata?

A Titkárság megmarad, de most a munkatársak ott is úgy dolgoznak, mint minden jelentős helyen ebben az időszakban, távmunkában, illetve csökkentett munkarendben végzik feladataikat. Fontos szempont volt az időpont megváltoztatásában az is, hogy most sok olyan feladat van, amit nem lehetséges a korlátozások miatt elvégezni. Ezek a feladatok megmaradnak: menedzselni a résztvevőket, előadókat, az egész folyamatot végig kell futtatni.

Milyen pozitívumot lehet találni ebben a kialakult helyzetben?

Ahogy eddig is, imádsággal és lelki programokkal készültünk, ezt ezután is lehet. A járvány idején az  előző készületi évek során erősödött eucharisztikus lelkiség most kiállja a próbát. Látszik, hogy az emberek vágynak a szentmisére, a szentáldozásra, alig várják, hogy újra lehessen közösségileg is ünnepelni. A nyitott templomokban olykor-olykor lehet szentáldozáshoz járulni, és természetesen nagyon sokan követik az elektronikus médián keresztül is a szentmiséket és a különböző lelki programokat.

Bérczessy András

fotó: Magyar Kurír