Kívülről újult meg a mezőkeresztesi Magyarok Nagyasszonya katolikus templom. A munkálatokat követően a megszépült templom búcsúünnepén Ternyák Csaba érsek áldotta meg az épületet. A főpásztor szentbeszédében szólt arról, a sok baj közepette háttérbe szorul az örvendezés, de nekünk Mária örömét kell hirdetnünk.

Az Egri Főegyházmegye, Magyarország kormánya és a helyi egyházközség anyagi hozzájárulásával külső felújítást végeztek a mezőkeresztesi Magyarok Nagyasszonya katolikus templomon – mondta el a Szent István Televízió kérdésére Bárdos Krisztián plébános. Az épületet október 6-án, a templom búcsúünnepén érseki szentmise keretében áldotta meg Ternyák Csaba. A főpásztor felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a templomnak három tornya van, ami egyedülálló az egyházmegyében; a szentháromságot hirdeti, hitünk alapját. Ezután szenteltvízzel hintette meg az épületet és a híveket.

A főpásztor homíliájában szólt arról, hogy a különleges alkalmon jó arra gondolni nekünk, keresztény katolikus hívőknek jó az Istenhez tartozni. Jó tudni, hogy van egy gondviselő Atya a Mennyben, aki szeret minket, aki elküldte Szent Fiát, hogy megmentsen minket. A felkészülés korszaka után eljött az idők teljességének kora. Megváltott emberek vagyunk: szolgák voltunk és azután szabadok lettünk.

De nem csak szabad emberek vagyunk, hanem Isten gyermekei is, azzá lettünk, amikor eljött az Isten Fia, hogy felszabadítson bennünket, hogy elnyerjük a fogadott fiúságot. Mert az Istennek egyetlen fia van, de mi, akik hozzá tartozunk, a keresztséggel eltemetkeztünk a halálba, és vele együtt feltámadtunk – mondta Ternyák Csaba. Isten gyermekei vagyunk, ami csodálatos méltóság, bizakodással, reménnyel és hálával tölti el a lelkünket. Isten kiárasztotta ránk a lelkét, hiszen a lélek az, ami igazán számít, az tesz valakivé bennünket, és így valóban Isten gyermekei vagyunk, ez az örömünk igazi oka.

Fájdalom, reménytelenség, problémák, háborúk – sok a baj a világban, de egy dolgot nem lehet elvenni tőlünk, istengyermeki méltóságunkat. Ennek legyünk tudatában, imádságainkban emlékezzünk erre! Vajon van e igazi okunk panaszra, mikor ilyen nagy méltóságra hívott meg minket az Isten? – Tette fel a kérdést a főpásztor. Atyámnak szólíthatjuk Őt, ahogy a szentmiséken manapság már mondjuk: így merünk imádkozni. Ráadásul tesszük ezt tegeződő formában, ahogy otthon, a családban is. Jézus Abbának mondta, ami nem görög, a szent írók nem fordították le, ez saját „jézusi szó”. Így szólította az Atyát, ahogy a kisgyermek mondja apa, apu, édesapa – magyarázta Ternyák érsek. Jézus felhatalmazott bennünket, hogy mi is így szólítsuk az Atyát.

A főpásztor rámutatott: Mária személyében volt egy második Éva, aki – nem úgy, mint az első – együttműködött Istennel, igent mondott az Úr akaratára. Gábor angyal így szólította meg: Üdvözlégy kegyelemmel teljes. A kifejezés mintha a nevét helyettesítené, nincs senki más a világon, akiről ezt elmondhatnánk. Amikor az Üdvözlégyet imádkozzuk külön, vagy a rózsafűzérben, az angyal szavaival köszöntjük, hiszen bibliás emberek vagyunk, mi katolikusok.  Számos okunk örömre és ujjongásra, jó együtt lenni Isten eme csodálatos házában. Ez a templom arra is emlékeztet bennünket, hogy van egy másik templom is itt, ami az élő kövekből épült, amely élő kövek pedig mi vagyunk. Az Egyház ezekből az élő kövekből áll össze, egymás kiegészítőjeként tekintsünk egymásra.

Ternyák érsek kifejtette, Isten gyermekei lettünk, ez azt jelenti, hogy egyúttal Isten örökösei is lettünk, Krisztus társörökösei. Minden, amit alkotott, ránk bízta, hogy őrizzük, gondozzuk. Ferenc pápa számos alkalommal felhívja a figyelmet arra, hogy a teremtés ránk bízatott, felelősök vagyunk érte, vigyáznunk kell a Földre. Sokáig csak azt tanultuk meg, hogy használhatjuk, pazarolhatjuk az erőforrásait. Most megértjük, hogy vigyáznunk kell rá: a növényekre, állatokra, a természetre, és nem utolsó sorban magunkra. Becsüljük meg istengyermeki voltunkat! – kérte Ternyák Csaba egri érsek Mezőkeresztesen.

A településen több egyházi beruházás is történt az utóbbi 8 évben: megújult a plébánia, megépült a temető kerítése, felújították a Magyarok Nagyasszonya templom kerítését is, és mostanra megtörtént az épület külső felújítása. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei települést mintegy 3500-an lakják. IV. Béla király a Nyárádhoz tartozó és besenyők lakta földet 1238-ban a jeruzsálemi johannita kereszteslovagoknak ajándékozta. A középkori falu innen kapta nevét.

Debnár Ádám

kép: Juhász Nándor