Báder Ernő és barátai zenés műsorával kezdődött a szentmise előtt a búcsúi eseménysorozat. Dormánd és a szomszédos települések hívei, elöljárói közösen ünnepeltek szeptember 8-án.

A szertartás kezdetén kis műsorral köszöntötték a helyi fiatalok a főpásztort, majd Ternyák érsek megáldotta a felújított épületet.  A templom tetőzete nagyon leromlott állapotban volt,  ezért volt szükség a rekonstrukcióra. A munkálatok közel 60 millió forintos költségének kisebbik részét vidékfejlesztési pályázatból teremtették elő,  a főegyházmegye támogatása tette lehetővé, hogy teljeskörűen el tudják végezni a felújítást.

Szentbeszédében a főpásztor úgy fogalmazott: a búcsúnap Szűz Mária születésnapja, s  valamiképpen mindannyiunk közös születésnapja, hiszen Máriával  nekünk is felvirradt az üdvösség hajnala. A dormándiak ősei, amikor úgy döntöttek, hogy Kisboldogasszonyt választják, összekötötték életüket Máriával, s jelölték ki az egyházközség születésnapját is. Hálával tekintünk a Szűzanyára, köszönjük neki, hogy itt lehetünk, hogy összegyűjtött bennünket.

Az érsek úgy fogalmazott: a mai ünnep térben és időben széles kitekintést ad. Térben a szomszéd faluból származó diakónus, a jelen lévő, Kolumbiából és Lengyelországból származó kispapok jelentik a földrajzi léptéket. Időben is közelebb kerülhetünk egymáshoz,  a mai  evangélium folytatásában ugyanis Jézus családfája olvasható, arra utal ez, hogy az ősei fontosak voltak az üdvtörténetben. Mi is így vagyunk ezzel, őseink nélkül nem jutott volna hozzánk az élet és a kegyelmi élet sem. Ha az ősök nem építettek volna templomot, nem lettek volna Krisztushoz,  az egyházhoz hűséggel, pogányok lennénk.

Ez a veszély, a pogányság és az újpogányság veszélye újra és újra fenyeget bennünket. a magyarságot, Európát, az egész világot. Ezért tudatosan kell ragaszkodnunk hitünkhöz, elkötelezettségünkhöz!

Szent Pál apostol az eleve elrendelésről szólt a mai szentleckében. Ezt olykor félreértik, vannak, akik úgy értelmezik, hogy Isten előre megszabta utunkat és nincsen szabadságunk döntéseinkben. Holott arra rendelt bennünket, hogy fiának képmását öltsük magunkra! Isten országában minden kötelező, de minden szabadon választott.

Egy ilyen csodálatos Mária-ünnepen érdemes elmélkedni arról, mit jelent valakinek a képmását hordozni? Most mindenkin maszk van, ez eltakarja a mi teljes képünket, nem tudjuk megmutatni, kik vagyunk. Isten a fiának a képmására alkotott bennünket. Egy gyermek születésekor mindenki találgatja, kire hasonlít, mert hordozzuk őseink képmását, Jézus is talán Máriához hasonlított leginkább. Meghívást kapunk arra, hogy mi is az ő vonásait viseljük magunkon, mert erre rendelt bennünket az Úr. Amikor képmásról beszélünk, ez esetben nem a külsőről, hanem a lelki hasonlóságról van szó: jóságról , szentségről, istenfélelemről, imádságos lélekről. Amikor Jézus Krisztushoz akarunk hasonlítani, belső emberek vagyunk, akiket a hit, az elvek, a hűség vezérel.

Akkor tudjuk igazán megvalósítani magunkat, ha a bennünk rejlő Istenarcot minél jobban meg tudjuk mutatni. S egymást is segítenünk kell ebben, s fel kell fedeznünk másokban is Isten arcát.  Erre is szól a meghívásunk, mert mind Isten gyermekei vagyunk. Nap mint nap feladataink vannak ebben, ez a hivatásunk, s szeretettel, türelemmel kell alakítanunk saját magunkat. Az imádság, az elmélkedés, a szentmise segít ebben.

Különleges eszközöket is kaptunk, segítséget a szentségekben. Keresztségünk új hivatásunkra emlékeztet, s lehetőségünk van a többi szentséggel újra felfényesíteni akkor kapott istengyermeki arcunkat. Ez a szépen felújított templom emlékeztessen mindenkit Istengyermekségünkre! -  zárta szentbeszédét Ternyák Csaba egri érsek.

 A búcsúi szentmisét hagyományosan körmenet zárta.

Bérczessy András

kép: Szent István Televízió, Federics Róbert, Vozáry Róbert