Az Egri Főegyházmegye és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem fenntartásában működő köznevelési és szakképző intézmények igazgatói valamint lelkipásztorai számára tartottak értekezletet 2025. február 11-én, Szűz Mária Lourdes-i jelenésének emléknapján. A program a főszékesegyházban érseki szentmisével kezdődött. Prédikációjában Ternyák Csaba érsek az öröm, a remény, a gondoskodás és az átváltozás üzenetét járta körül. A mai világban sok negatív dolog vesz körül bennünket, de a hívő ember számára a kereszt a remény üzenetét hordozza, hogy földi életünknek van értelme, van feltámadás a halál után.

A főpásztor hangsúlyozta, hogy az egyházközségek és az iskolák kapcsolatát empátiával, bizalommal, egymásra figyeléssel szorosabbra kell fűzni. A Szűzanya közbenjárását kérte, hogy testi-lelki szenvedéseinket, gondjainkat vigye Jézus elé. Az Eucharistia a forrás számunkra, amely a szeretet által képes gyógyulást hozni mindannyiunk számára.

Az értekezlet a Líceum dísztermében folytatódott, ahol Juhász Ferenc pasztorális helynök köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy a betegek világnapja rámutat arra is, hogy a társadalom betegségeit leginkább a pedagógus tudja gyógyítani. A gyermeki frusztrációk egy életre meghatároznak bennünket, az iskolának különös szerepe van a személyiségfejlődés szempontjából. Örömét fejezte ki, hogy a családok hetében az előadások között több is a családok helyzetét világítja meg pedagógiai szempontból.

Lóczi Tamás, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának elnöke előadásában arról beszélt, hogyan kaphatnak segítséget az iskolák a gyermekek családi és szexuális nevelésére, apai, anyai szerepekre való felkészítésére vonatkozóan. Az istenkép meggyengülésével az emberkép és az ember szerepei is meggyengültek. A Gender-ideológia terjedése a félreértett szabadságvággyal, a pillanatnyi érzések felerősödésével a család széthullását és a gyermekek elértéktelenedését eredményezte. A szexuális nevelés elsődlegesen a szülők feladata, de iskolai szinten is foglalkozni kell vele.

Arra biztatta az intézményvezetőket, hogy hozzanak létre egy munkacsoportot, akik hetente több alkalommal, több órán is beszélgetnek, foglalkozásokat tartanak ebben a témakörben a diákoknak. Számos keresztény programot bemutatott, a Családi életre nevelés, a Billings Ovulációs Módszert, a Ciklus-show, a fiúknak szóló Titkos küldetés, az Organikus pedagógia, a Testteo és a hittan óra is lehetőséget ad a szexualitás, a házasság és a családi életre nevelés keresztény szempontú megközelítésének megismertetésére.

Dr. Rézné Vitus Csilla ügyvezető, Hortobágyiné Dr. Nagy Ágnes programalapító, Déri Éva és Andai Anikó mentorok a 35 éve működő „Boldogabb családokért” Családi Életre Nevelés Programot mutatták be. A program legfontosabb célja a házasság és a család értékének védelme, erősítése. Fontos, hogy úgy kísérje a fiatalokat, hogy önmagukat és másokat elfogadó, tisztelni tudó, önálló és döntésképes felnőtté váljanak, akik alkalmasak az érett párkapcsolatra. Óvodai, iskolai programokat és akkreditált képzéseket szerveznek pedagógusok számára. A foglalkozásokon önismerettel, reális énkép kialakításával, együttműködéssel, a társas érintkezés alapjaival, a különböző személyiségtípusokkal, párkapcsolati kérdésekkel, a házasággal, a családi élettel és az egészséges életmóddal is ismerkednek a diákok.

Koós Ede, az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs referense "A tanulás a felemelkedés útja - a roma pasztoráció jelentősége a köznevelésben és a szakképzésben" címmel arról beszélt, hogy a köznevelésben és a szakképzésben milyen jelentősége van a  cigányasztorációnak. A romapasztoráció célja az integráció, az emberek felemelése, az edukáltság, a modern tudás megszerzése.

A cigánypasztoráció elindítója Sója Miklós görögkatolikus pap a nevelést tartotta legfontosabb feladatnak. Közös gondolkodásra ösztönző kérdéseket fogalmazott meg, mint például, hogy hogyan lehetne rábírni a cigányokat arra, hogy tanuljanak, milyen jellegű tudás adja egy humánus és élhető társadalom alapját és mire kell megtanítanunk az utánunk jövő nemzedéket.

Dr. Balogh László, a Magyar Tehetségfejlesztő Szervezetek Szövetségének elnöke a tehetséggondozás főegyházmegyei hálózatáról beszélt. Bemutatta a spontán hálózatosodás lépéseit, amely nyomán az intézmények között szoros együttműködés alakult ki, közös programokat, tehetséggondozó versenyeket szerveztek, fejlesztették a speciális pedagógiai, pszichológiai eszköztárukat és elindult a programok hatásvizsgálata is. Rámutatott, hogy nem elég elterjedtek a tehetségfejlesztő komplex módszerek, a tehetséges diákok gyenge oldalainak fejlesztésére is oda kell figyelni, a programban résztvevő szakemberek között valamint a gyermekek szüleivel is szorosabb együttműködésre van szükség és elengedhetetlen minden tanévben a prioritások kijelölése.

A délután folyamán szakmai kérdéseket tárgyaltak meg a résztvevők. Dr. Németh Zoltán, az EKIF főigazgatója tanév aktuális feladatairól és a teljesítményértékelésről beszélt, Köböl Zsolt főigazgató-helyettes a panaszkezelés és a minősítés témakörében tartott előadást, Lucza Dorottya oktatási és óvodai referens pedig a kompetenciamérésről és az óvodahálózat bővítéséről osztott meg hasznos információkat az intézményvezetőkkel.

Pap Ildikó

kép: Szent István Televízió - Federics Róbert