Az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő köznevelés és szakképző intézmények lelkipásztorainak és igazgatóinak tartottak értekezletet az Érseki Papnevelő Intézetben február 7-én.

A szeminárium kápolnájában bemutatott szentmise kezdetén Dr. Ternyák Csaba egri érsek örömének adott hangot, hogy ilyen széles körben ismét együtt lehet ez a közösség.

Prédikációjának középpontjába az ima jelentőségét állította a főpásztor. Elmondta: az iskola az életre készít fel, melynek vannak napos és árnyékos oldalai is. Ez utóbbihoz kapaszkodót kell kapniuk a fiataloknak, és a katolikus iskola arra is hivatott, hogy a nehéz helyzetekben segítséget adjon. A problémák megoldásának egyik útja - ahogy az apostolok is látták Jézus példáján keresztül - az imádság.

Az érsek személyes emlékét felidézve rámutatott: jó, ha a gyermek látja imádkozni lelkipásztorát, tanárát. Erre Ferenc pápa is felhívja a figyelmet, hiszen januárban meghirdette az „Imádság évét”. Tanítása zárásaként arra buzdított a főpásztor, hogy imádkozzunk a pedagógusokért, gyermekekért és szüleikért.

A program szakmai előadásokkal folytatódott, melynek kezdetén Juhász Ferenc pasztorális helynök köszöntötte a megjelenteket.

Lóczi Tamás, az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság elnöke előadásában az egyházmegye mottójáról beszélt. „Krisztus a jövőnk” Ez a mottó egyértelmű, ugyanakkor nehezen megközelíthető és gazdag tartalmat hordoz. Ez nemcsak egy szlogen, hanem életünk valósága. Egy nevelőnek, pedagógusnak vagy lelkipásztornak Isten irgalmával, szeretetével és gondviselésével telt szívvel kell tanítványai felé fordulni. Krisztus példa számunkra, mert egészséges egyensúlyt tartott a magánélet és a közélet, a személyes kapcsolat és a közösség között. Megengedte magának, hogy pihenjen, nem tudott mindenkinek segíteni, de mindenkit az Atya elé vitt imádságban. Számunkra ez egy felszabadító erő, hogy tegyünk meg minden tőlünk telhetőt felebarátainkért, a nap végén pedig vigyük imádságban a jó Isten elé mindazokat az ügyeket, személyeket, akik ránk vannak bízva. Hívjuk meg Istent a hétköznapjaink együttműködő partnerének.

Ez az évente kétszer megrendezett konferencia azt a célt is szolgálja, hogy a jelenlévők közösen keressék a választ a mindennapjaikat érintő kérdésekre, kihívásokra.

Dr. habil Szűts Zoltán PhD, az Eszterház Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának dékánja előadásában a mesterséges intelligencia jövőjéről beszélt Ferenc pápa béke 57. világnapjára küldött üzenete tükrében. A mesterséges intelligencia számos területen alkalmazható, de empátia és érzelmek kimutatásának hiányában pedagógusokat, emberi kapcsolatokat nem tud pótolni. Célnak megfelelően, tudatosan kell használni az oktatásban is. A tanár a tudás forrása, irányítania kell azt is, hogy milyen információt hogyan dolgoznak fel a gyerekek. Az MI veszélyeiről szólva kiemelte az erkölcsi problémákat valamint, hogy megszakítja a tanár és a tanuló közötti emberi kapcsolatot. A kihívások között említette, hogy folyamatosan fejlesztenünk kell a digitális kompetenciánkat és a békéhez vezető útként kell használni.

Dr. Homoki Erika PhD, egyetemi docens, az EKKE Tanító- és Óvóképző Intézet igazgatója a Nemzeti Alaptanterv 2020-ban történt változásai nyomán rámutatott, hogy a tanítók számos kihívással néznek szembe a természettudományos tárgyak oktatásában. Az óraszámok csökkenésével drasztikusan csökkent a diákok szövegértési kompetenciája és a tárgyi tudása az őket körülvevő természetet illetően.

Fontos lenne a nemzetközi trend követése, hogy már óvodás kortól találkozzon a gyermek a természet megismerésére vonatkozó tantárgyakkal. Előadásában kitért arra is, hogy tanulmányaik során a tanítókat jelenleg hét tantárgy oktatására készítik fel, amelyekkel tanári pozícióban is elhelyezkedhetnek.

Hollóné Bódi Katalin, az EKKE Pedagógusképző Központ igazgatója a tanárképzés gyakorlatáról beszélt. A pályára alkalmas, elhivatott egyetemisták képzésében az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása elengedhetetlen. Ezért már az első évtől kezdve alkalmat kapnak arra, hogy gyakorlóiskolában mentorok és szakvezetők segítségével megismerkedhessenek a tanítási feladatokkal. Partnerintézményi hálózatot alakítottak ki, amelyek között állami és egyházi fenntartású intézmények egyaránt szerepelnek, köztük olyanok is, amelyek a Komplex Alap Programot alkalmazzák. Ezekben az intézményekben szintén mentorok kísérik a leendő pedagógusokat, akik heti rendszerességgel ismerkednek az adott intézmény életével.

Zentai Péterné, az EKKE Pedagógusképző Központ pedagógiai referense a tehetséggondozás, felzárkóztatás, esélyteremtés és hátránykompenzáció témakörében tartott előadást. A Komplex Alapprogram előnyeit bemutatva rámutatott, hogy a program célja a meseterápia eszközeinek alkalmazásával a lemorzsolódás csökkentése, a differenciált oktatás megteremtése.

Kiindulva abból a törekvésből, hogy a gyermekek mentális egészségére is figyeljenek, a program a társas interakción keresztül az ismeretátadást ötvözi a személyiség- valamint a készségek, képességek fejlesztésével. A Pedagógusképző Központ segít a pedagógusok továbbképzésében, széles körű szakmai támogatást nyújtanak szakmai napok, műhelyek szervezésével.

Dr. habil. Budavári-Takács Ildikó PhD, az EKKE Pszichológia Intézetének egyetemi docense az iskolai konfliktuskezelésről, érzelemszabályozásról, agresszió kezeléséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a közösségekben felszínre kell hozni a konfliktusokat, akár személyek közötti, akár valamilyen probléma közül merülnek fel, hogy megoldásukat követően hatékonyan folytatódjon a munkavégzés. Felhívta a figyelmet továbbá a bántalmazás jelenségére, kiemelve a veszélyeztetett korosztály sajátosságait és vázolta az intézmények fegyelmezési eszközeit. A pedagógusok feladata elfogadó, barátságos légkör megteremtése, amelyben a gyermek bizalommal segítséget mer kérni.

A szakmai nap végén a résztvevők tájékozódhattak az EKIF aktuális feladatairól és megoszthatták egymással tapasztalataikat.

Pap Ildikó

Kép: Szent István Televízió - Federics Róbert