A szerdán is folytatódtak az idei ökumenikus imahét programjai. Egerben a Szent II. János Pál Missziós Központ első alkalommal látta vendégül az ökumenikus imahét imaóráját. A liturgiát vezető Ailer Gellért plébános köszöntötte az egybegyűlt híveket, valamint Aklan Béla Sándor evangélikus lelkészt, Demkó Balázs görögkatolikus parókust, dr. Csizmadia István kanonokot, a Főszékesegyház plébánosát, Tóth Imre református lelkipásztort, valamint Philippe-Marie Van Dael OSM (Fülöp atyát) az Eger-Kisboldogasszony plébánia segédlelkészét.

Aklan Béla Sándor evangélikus lelkész igehirdetésében emberi kicsinységünkre hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy Isten a Krisztust követő kicsiny lelkeknek adja az örök királyságot, a Menny királyságát. Jézus amikor kicsiny nyájnak, maroknyi nyájnak nevez bennünket, jelzi azt, hogy az őhozzá való kapcsolat az nem a tömegeknek a viszonya, még akkor is, ha a Mennyek országában sokan leszünk. Ez mindig egy szelekció, ez egy rosta, mert valaminek mindig meg kell változnia ahhoz, hogy Jézus nyájához tartozzunk. A mi feladatunk, hogy föl tudjuk-e ismerni a saját magunk kicsinységét. Kicsinynek lenni azt jelenti, hogy sokszor nem vagyok népszerű, hogy nem én vagyok mindig a legokosabb, nem én vagyok a legrátermettebb, legtehetősebb… Ha az ember a kicsiségével szembesül, önnön korlátaival is szembesül. Istenhez tartozni ezt is jelenti.

Azonban az ember azt gondolja, hogy önnön erejéből bármit meg tud oldani (űrtechnológia, gyorsvasút, orvosi beavatkozások), de az ember nem tudja megoldani a bűn és a halál problematikáját, valamint azt, hogy pusztítjuk ezt a bolygót, amelyen élünk. Kicsinységünk felismerése azt jelenti, hogy nem mehetek szembe az Isten teremtett rendjével. És Isten tanácsot ad, üzen nekünk. Az alapvető problémánk, hogy az emberiség azt hiszi, hogy önnön erejéből tud boldogulni az életben. Hiszen nem a tőkegenerálás, a kötvénykibocsátás, a pénz az emberiség fő célja. Fel kell ismernünk, hogy nem működik Isten nélkül a teremtett világ. Nem akkor vagyunk biztonságban, ha sok a vagyonunk, hanem ha tudatában vagyunk hogy Isten a tenyerén hordoz és meghív minket az örök életre. Ha felismerjük, hogy Isten számol velünk, akkor nekünk helyünk van mellette. Ez adja az ember számára az igazi biztonságot. Ha szenvedéseken keresztül is megy az út, megyünk, mert a Názáreti Jézus és Szűz Mária is vállalták ezt az utat. Ha bennünk valóság az, hogy a kicsiny nyájhoz tartozunk és megéljük kicsinységünket, akkor nem aggasztanak az anyagiak, nem tesznek iriggyé, ellenségessé, így ilyen magatartással minden nap hálát tudunk adni Istennek a csodáiért, a kimondhatatlan jóságáért. Ne féljünk, ne rettegjünk, adjunk hálát a jó Istennek, aki úgy látta jónak, hogy meghívjon minket, kicsinyeket egyszülött Fia országába! – zárta beszédét Aklan Béla Sándor evangélikus lelkész.

Domán Vivien

fotó: Szántó György