Kracker János Lukács bécsi születésű festő - Eszterházy püspök festője  - gazdag munkásságából ad ízelítőt az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont legújabb időszaki kiállítása.

300 éve született a hagyomány szerint Kracker János Lukács, a későbbi kutatások azonban kiderítették, hogy valójában 1719. március 2-a a helyes dátum – mondta el Köves-Kárai Petra, az alkotó korai műveiből, érett munkáiból és dokumentumokból összeállított tárlat kurátora. Hozzátette: ez a kettősség lehetőséget adhat arra is, hogy két év múlva egy másik válogatást is bemutassanak a nagyközönségnek.

A megnyitón Ternyák Csaba egri érsek úgy fogalmazott: Gárdonyi Géza szavai jutottak eszébe a kiállítás anyaga láttán: „nem születhet mindenki egrinek, de azzá válhat”. A bölcs mondást Eger nagyjainak névsora igazolja, akik itt teljesedhettek ki, ebben a városban. Egerben van valami különleges, ami formál, átformál és befogad, Kracker János Lukács is itt lelt otthonra, legjelentősebb alkotásai Egerhez kötődnek, ezek közül a legismertebb a Főegyházmegyei Könyvtár freskója, mely a tridenti zsinatot ábrázolja egészen különleges módon. Éppen ezért fontos, hogy mindannyiunk Egerről alkotott képében legyen helye Kracker János Lukácsnak.

A megnyitón három szakmai előadást is hallhatott a közönség. Jávor Anna, a festő monográfusa  a Bécstől Egerig vezető útról, a család művésztagjairól tartott ismertetőjében kiemelte: Kracker nagyapja, apja és testvére is szobrász volt, ám a művész az akadémián mégis a festészet mellett kötelezte el magát. Tanulmányai  befejeztével számos városban alkotott maradandót, ezek egy része ma is látható. Először 1764-ben jelentkezett szolgálatra Eszterházy püspöknél, s 1769-ben végleg letelepedett Egerben, s haláláig alkotott a városban és az egyházmegye területén, illetve Eszterházy püspök dunántúli birtokain.

Jernyei Kiss János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténésze Kracker és veje,  Zach József közös munkájáról, a Főegyházmegyei Könyvtár freskójáról tartott ismertetőjében kiemelte: ebben a korban a megbízó személye volt az alfája és omegája a születendő műnek.  Eszterházy, mint jó ízlésű mecénás témaválasztásának köszönhetően születhetett meg a magyarországi festészet egyik legizgalmasabb alkotása, mely ismert mesterfogásokkal és egyedi megoldásokkal mutatja be a zsinatot.

Szabó Tamás, a szegedi Móra Ferenc Múzeum restaurátora a Szegedre került Kracker-vázlatok kapcsán a gyűjtők végezte munka sajátosságairól szólt. Elmondta: az értékes anyag Zsótér Andor magángyűjtő jóvoltából került a múzeumhoz, s lett közkinccsé.  A vázlatok sok információval szolgálnak, s teljessé teszik a Kracker János Lukács művészetéről alkotott képet.

A Kracker János Lukács alkotásait bemutató időszaki kiállítás 2017. június 11-ig várja a közönséget az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban.

Bérczessy András