A tartalomból:

Advent és Karácsony - Az adventi időszak a Karácsony előtti negyedik vasárnappal veszi kezdetét. Az advent szó a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. Régi szokás ebben az időszakban, templomainkban hajnali misét, rorátét mondanak papjaink. A 19–20. század óta szokásban van ilyenkor adventi koszorút készíteni.  A hajnali szentmiséken különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás. A szentcsalád-járás szokása a 20. század elejéről származik, amelyet karácsony előtt 9 nappal szoktak kezdeni. A hívek minden nap más házhoz viszik el a Szent Családot ábrázoló képet, s közösen imádkoznak. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.  A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. A karácsony latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), az egyik legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Ez a keresztény ünnep az első niceai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe. A Bibliából tudjuk, Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját és jegyesét, Józsefet.

Békét teremteni a szívekben - Az egyházi év Krisztus Király ünnepén, november 25-én ért véget. Az elmúlt 12 hónapban ismét több nagyszabású programot, emlékezetes eseményt szerveztek az Egri Főegyházmegyében. Január 6-án ünnepeltük Ternyák Csaba püspökké szentelésének 25. évfordulóját az egri bazilikában, amelyen a hívek mellett részt vettek az egyházmegye papjai és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai is. Az esztendő során három alkalommal is sor került papszentelésre: január 7-én, Mezőkövesden Liga Konrádot, június 16-án pedig Czókoly Sándort és Drahos Dávidot, augusztus 25-én pedig Elek László jezsuita szerzetest szentelte pappá Miskolcon a főpásztor. Az idén nemcsak Egerben, Rómában is ministráns-találkozót tartottak. Sokan vettek rész a pünkösdhétfői sárospataki Szent Erzsébet zarándoklaton, a 34. Egerszalóki Ifjúsági Találkozón és Lelkigyakorlaton, valamint az egyházközség munkatársak és a karitász-önkéntesek találkozóin. Az egyházi évről interjú olvasható Ternyák Csaba egri érsekkel az Egyházmegyei Hírek decemberi számában.

A szeretett tanítvány - Illő és üdvös, hogy december hónapban kifejezetten is gondoljunk Szent János apostolra, a negyedik Evangélium szerzőjére, „a szeretett tanítványra”. Mindenekelőtt azért, mert János evangélista a karácsonyi időben arra tanít bennünket, hogy Karácsonykor nemcsak egy gyermek, illetve Jézus születését ünnepeljük, hanem a megtestesülés misztériumát is. Evangéliumának első fejezetében rögtön jelzi, hogy az a Jézus, aki Betlehemben született és Názáretben nevelkedett, az Isten Igéje, aki testté lett, vagyis megtestesült és közöttünk lakozott (vö. Jn 1,14). János apostol világosan rámutat arra, hogy a karácsony lényege az, hogy Jézusban, a Fiú, a második isteni személy értünk emberekért, a mi üdvösségünkért emberré lett, hogy megváltson bennünket. Evangéliumában Jézus mindig úgy áll előttünk, mint a Fiú, aki az Atyától jött, és akinek az a küldetése, hogy kinyilatkoztassa Istent, az Atyát, és hogy benne és általa mi is Isten gyermekeivé váljunk. Úgy is köszöntjük őt, mint a „szeretett tanítványt”. Szeretett tanítványnak mondjuk, mert ezt mondja róla a Szentírás (Jn 21,7). Valóban szerette őt Jézus. A tizenkettő közül őt engedte legközelebb magához, hiszen őrá bízta édesanyját. János, a hagyomány szerint gondoskodott Máriáról egészen haláláig. Egymás mellé temették őket Efezusban, ahol később az idős János a helyi egyházat vezette. Ő az, aki rádöbbent bennünket arra, hogy a megtestesülés és a megváltás művében Isten irántunk való végtelen szeretete mutatkozik meg, hiszen Jézusban „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy Szent János apostol és evangélista az Egri Főegyházmegye és egyben az Egri Főszékesegyházi Káptalan védőszentje. Adja Isten, hogy úgy szeressük mi is Jézus Krisztust és az Ő Egyházát, mint János apostol. Védőszentünk példája és tanítása arra hív és kötelez bennünket, hogy váljunk mi is Jézus szeretet tanítványaivá.

Ahol mindig jelen volt a vidámság és az imádság - Papp Dénes Csabáné, a balatoni Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola hitoktatója a Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át az idei tanévnyitón Ternyák Csaba egri érsektől. A kitüntetett pedagógus 2013. szeptember 1-től, az iskola katolikus iskolává válásának napjától a tantestület tagja, a balatoni iskola hittantanára. Előtte 16 éven keresztül volt a környékbeli iskolák, így köztük a balatoni iskola hitoktatója. Ahogy a laudációban is megfogalmazta az iskola vezetése, munkájával elősegítette, hogy egyházi intézménnyé válhassanak. Jelenleg is az iskola hitéletének alakítója, erősítője, Székely Dénes plébános, iskolalelkész segítője. Hatására egyre több hitvalló pedagógus van a tantestületben. Versenyekre készíti fel a diákokat. A „Harmatcsepp” hittanverseny középdöntőjébe jó eredménnyel jutottak be a diákok. Közülük Németh-Ludnay Levente 1. helyezést ért el két alkalommal. A katolikus iskolák hittanversenyein is jól szerepeltek az iskola csapatai. Munkájának köszönhető, hogy a tanulók közül tízen rendszeresen ministrálnak Balatonban, de többen Mikófalván, Bekölcén és Borsodnádasdon is. Írásunkban a Szent Gellért-díjas balatoni hitoktatót mutatjuk be.

Felolvasókat és akolitusokat avattak - November 25-én, Krisztus Király ünnepén, Ternyák Csaba egri érsek szentmisét mutatott be az egri bazilikában, melynek keretében került sor a papnövendékek felolvasó és akolitus avatására. Az Egri Főegyházmegye hét kispapját, Hágen Pál Tamást, Kerekes Gábort, Péter Vilmost, Adolfo Enrique Parra Molinát, Carlos Jesus Penaranda Arizát, és Geovanny Fernando Salazar Herrerát,  valamint a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegyés Bíró Istvánt és Szabó Gábort lektorrá avatta a főpásztor. Ugyanebben a szentmisében az Egri Főegyházmegyés Simon Dávidot és Jorge Luis Altamirano Mendezt akolitussá avatta az érsek. A lektorok, vagyis felolvasók feladata, hogy Isten Igéje a liturgiában méltó módon hangozzék el, az akolitusok hivatása pedig az, hogy szolgálatot végezzenek a papok mellett.  Ugyancsak az egyházi év utolsó vasárnapján volt az 5. éves kispapok admissiója, azaz a diákonátus és a papság jelöltjei közé történő felvétele. Ennek során az Egri Egyházmegyés Barta Márton, Marosi Balázs, és Nagy Ferenc, valamint a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyés Máté Péter és Szidor János a főpásztor előtt nyilvánosan és ünnepélyesen kinyilvánította, hogy belép a szent rendek jelöltjei közé és egész élete során az Istennek és az Egyháznak kíván szolgálni. Az Egri Érseki Papnevelő Intézetben a másodéves egri egyházmegyés Lestál Balázs valamint a Debrecen – Nyíregyházi Egyházmegyés Csapó Márton, Papp Attila és Tatár Bálint öltötte magára a reverendát november 17-én, szombaton szentmise keretében. Az egyházi öltözetet Buda Péter, a szeminárium rektora áldotta meg, mielőtt a kispapok azt magukra vették.