A tartalomból:

Egyházközségi munkatársak találkozója a bazilikában - A lelkipásztorok közvetlen munkatársainak találkozója Egerben, a bazilikában május 12-én lesz. Az összejövetelre Ternyák Csaba érsek a lelkipásztori kisegítőket, áldoztatókat, kántorokat, irodistákat, házvezetőnőket, sekrestyéseket, templomtakarítókat, az önkéntes egyházi hozzájárulások beszedőit várja. A közös program fél kilenckor a regisztrációval kezdődik, ezt követően előadásokra, tanúságtételre és közös imádságra kerül sor. 

Világi munkatársak - Az evangéliumok szerint az Úr Jézus nyilvános működése idején a 12 apostol mellett kiválasztott még más hetvenkét tanítványt, és őket is elküldte az evangélium hirdetésére (Lk 10,1-16). Az apostolok már Pünkösd után diakónusokat választottak, akik segítették őket a szegények szolgálatában (ApCsel 6,1-7). Pál apostolt is segítették férfiak és nők az evangélium hirdetésében és az első keresztény közösségek vezetésében. Gondoljunk csak Timóteusra és Tituszra, akiket az apostol imádság és kézrátétel által rendelt az apostoli jellegű szolgálatra. Arról is olvashatunk, hogy a női munkatársak kezdettől fogva jelen voltak az egyház életében. Az apostoli iratok néven nevezik őket, min például „Főbe, aki a kenkreai egyház szolgálatában állt” (Róm 16,1), Priszka és férje, Aquila (2Tim 4,19), Evodia és Szintiche (Fil 4,2). Figyelemre méltó, hogy az apostol mindig milyen elismerően szól a Krisztusért való fáradozásukról. Mindez azért fontos és tanulságos számunkra, mert ezek a példák biztatnak és bátorítanak bennünket, hogy a magunk módján és lehetőségei szerint legyünk mi is az apostolok utódainak, papjainknak a munkatársai. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy az Egyház az apostolok munkáját folytatja, mégpedig valamennyi tagja által. A hit és a keresztség által az Egyház tagjai lettünk. Ebből következik, hogy részt kell vennünk az Egyház életében, minden tevékenységében, így az apostolkodásban is. Hiszen a keresztény hivatás, természete szerint, felszólítás az apostoli munkára. Ehhez minden katolikus keresztény két szentségben: a keresztségben és a bérmálásban kap küldetést.

Bemutatjuk az egri érseki palota kiállításait - 2016-ban nyitották meg az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpontot, mely a megújult érseki palota legrégebbi, középső részében került kialakításra. A Széchenyi utca 3. sz. alatt található épület 1740-től az egri püspökök rezidenciája volt. Gazdag a központ kiállítási anyaga, az idelátogató turisták és diákok bepillanthatnak a püspöki könyvtárba, képtárba, ruhatárba, dolgozószobába és kincstárba.  Megtekinthetik a Magyar szentek és legendáik kiállítást, valamint az Egri püspökök és érsekek arcképcsarnoka című tárlatot, emellett több időszaki kiállításnak is részesei lehetnek. Hernádfői Csaba igazgatótól kapott tájékoztató alapján kiemelnénk néhány műtárgyat, relikviát, amelyek különösen népszerűek az idelátogatók körében. Ilyen például Bársony György eredeti miseruhája 1676-ból, illetve Erdődy Gábor püspök gyönyörű arany és ezüst szállal hímzett palástja, amelyet Mária Teréziától kapott ajándékba, elismerésül azért, hogy ő vitte a magyar királynő megkoronázásakor a körmeneti keresztet 1741-ben. A képtárban több figyelemre méltó alkotás látható. Ezek között említhetnénk Hendrick Ter Brugghen a Pipára gyújtó fiú című festményét, amely 1623-ban készült. Ugyancsak értékes látnivaló a Szent Sebestyént és Szent Domonkost aranyozott háttér előtt ábrázoló, 1360–1380 körül készült gótikus stílusú festmény, amely egy háromrészes oltárkép (triptichon) jobboldali táblája lehetett egykor. A műalkotás készítője firenzei festőművész, a korszak egyik kiemelkedő itáliai mestere, Giovanni del Biondo volt. Az állandó kiállítás mellett időszaki tárlatok is várják az érdeklődőket. Augusztus 15-éig látható Székely Bertalan Egri nők című festményének kisebb változata, végleges vázlata, október 8-áig pedig a Mátraverebély–Szentkúti Nemzeti Kegyhely Mária kegyszobrának ruhái. Az intézmény munkatársai várják a látogatókat április 1-től szeptember 30-ig, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.

Jézus szeretetét közvetíteni - Ötvösné Perge Edit a füzesabonyi Széchenyi István Katolikus Általános Iskola hitéletének meghatározó személyisége, a Szent Gellért-díj ezüst fokozatát vehette át az egri bazilikában tartott tanévnyitón Ternyák Csaba egri érsektől. Ahogy az intézmény vezetője, Nagy István igazgató megfogalmazta: sokirányú szakmai képzettsége nemcsak magas színvonalú nevelő-oktató munkájában tükröződik, hanem az intézmény, a pedagógusok és a diákok hitéleti fejlődését elősegítő tevékenységében is. Az iskola dolgozóit és diákjait folyamatos és aktív hitéleti tevékenységre bíztatja. Rendszeresen részt vesz a hétvégi szentmiséken és a katolikus egyházi ünnepeken. Példamutató magánéletével és munkájával a tanítványai, a szülők és a munkatársai megbecsülését is magáénak tudhatja.

–  Katolikus családban nevelkedtem. Fiatalként KALÁSZ-lány voltam, majd ifjúsági hittanosként átéltem a közösséghez tartozás élményét, amit én is át szeretnék adni a diákjaimnak – mondta a kitüntetett.  – A mai napig részt vállalok az egyházközség életében felolvasással, plébániai programok szervezésével.

Székfoglaló a Szent István Akadémián - 2018. április 9-én tartotta székfoglaló előadását Dr. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora, akit 2017 decemberében a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagjává választottak A száz tagból álló tudományos testület (nyolcvan rendes, tíz tiszteleti és tíz külső) tudós tagjai titkos szavazással választották meg az elnök (Erdő Péter bíboros), a főtitkár (Barna Gábor) és az osztályelnök (Kuminetz Géza professzor) ajánlására. Székfoglaló előadását most tartotta meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál pápáról elnevezett dísztermében. Az előadásának címe: Az Eucharisztia teológiája és a Missale Romanum. Előadásában kifejtette, hogy a liturgia, illetve a liturgikus imádságokból kiindulva is összefoglalhatjuk az Eucharisztia teológiáját, sőt az Egyház Eucharisztia értelmezése legmélyebben és legátfogóbban a liturgiában áll előttünk.

Májusi litánia - Május a Szűzanya hónapja, akit estéről estére litániákkal köszöntenek a hívek a katolikus templomokban. A "litánia" kifejezés a görög "litaneuó" - könyörgök szóból származik. Az V. században jelentette azt a könyörgő imádságot, amellyel különféle szándékokért imádkoztak. A VII. században kialakult már a ma is ismert formája: az előimádkozó szándékaira a hívek válaszolnak. Legősibb a Mindenszentek litániája, mely a keresztelési liturgiából önállósult ősi könyörgő imádság; szerkezete mintája lett a későbbi litániáknak. A loretoi litánia a mai formájában a XVI. században tűnik fel először, de már a XII. századból is ismerünk hasonló, közös végzésre készült imádságot. Az általunk ismert "loretói litánia" a Loreto városának bazilikájában lévő Szent Házból származik, ahol 1575-től (mások szerint már 1400-tól) minden szombaton elénekelték a Boldogságos Szüzet köszöntve. Amikor Canisius Szent Péter 1558-ban Loretóban járt és meghallotta ennek éneklését, átvette imakönyvébe és terjesztette. VII. Orbán pápa 1691-ben kiadott dekrétumában megtiltotta a különböző templomokban készült Mária-litániákat, és egyetemes használatra a "loretoi litániát" rendelte el. XII. Leó pápa ezt 1886-ban megújította. Az 1917-es Egyházi Törvénykönyv később enyhített ezen a rendelkezésen, és pápai jóváhagyáshoz kötötte nyilvános használatukat, a Jézus neve, a Jézus Szíve, a Szent József és a Krisztus vére litánia kapta meg a jóváhagyást. A II. János Pál pápa által jóváhagyott új Egyházi Törvénykönyv a megkötéseket még tovább könnyítette. Nemrég jelent meg az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció "Népi ájtatosságokról" szóló dokumentuma, amely szintén jelentős ájtatosságnak tünteti fel a Szűzanya köszöntésének e tiszteletre méltó módját.