A tartalomból:

Örök jövőnk van - Az Egyházmegyei Hírek felelős szerkesztője interjút készített Ternyák Csaba egri érsekkel. A cikkből kiderül, hogy a novemberben véget ért egyházi év középpontjában, az Egri Főegyházmegyében a fiatalok álltak, hiszen a rendezvények nagy része, közöttük a Kemény Ferenc Sportcsarnokban tartott Egyházmegyei Ifjúsági találkozó a 35 év alattiakat célozta meg. Az érsek elmondta, hogy a fiataloknak szükségük van Krisztusra, mert csak Ő tudja megmutatni nekik a helyes utat, amelyen egy egész életen át járni lehet és érdemes – mondta az érsek. -  Az egyház feladata pedig éppen az, hogy az Ő személyét és tanítását közel vigye minden emberhez, különösen azokhoz a fiatalokhoz, akik csak nagyon keveset tudnak róla. Szeretnénk szinte egyenként bemutatni és rábízni őket.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia oktatási bizottságának elnökeként azt is elmondta, iskoláinkban hosszútávú építkezés folyik. A kiemelkedő szakmai munka mellett szükség van a hitélet elmélyítésére. Ebben nélkülözhetetlen az elkötelezett keresztény életet élő szülők, pedagógusok, hitoktatók és lelkipásztorok összehangolt együttműködése. Ha bármelyik hiányzik ebből, annak a diákjaink látják a kárát. Nagy utat tettünk meg az elmúlt években, már nagyon sok szép eredményt látok. Köszönet érte minden résztvevőnek!

Arról is szólt, hogy a karácsony, Jézus Krisztus születésének ünnepe, arra emlékeztet, örök jövőnk van. Életünk egyszeri és megismételhetetlen érték az Isten szemében.

Az egyházi év - Sokan vannak olyanok, akik nem tudják, hogy az egyházi év nem azonos a polgári évvel: advent első vasárnapjával kezdődik, és Krisztus Király ünnepével ér véget. Liturgikus évnek is nevezzük, mert elsősorban az Egyház liturgiájában találkozunk az egyházi évvel, annak legfontosabb szakaszaival és ünnepeivel. A napév mintájára 365 napos ciklust jelent. Általa az Egyház liturgiája egy év körforgásába állítja be megváltásunk titkait. Egy esztendő leforgása alatt elvonul előttünk az Úr Jézus egész földi élete és üdvözítő műve. Megünnepeljük a megváltó Jézus eljövetelét, az életének fontosabb eseményeit, kiemelten a húsvéti misztériumát, a mennybemenetelét és a Szentlélek eljövetelét. Az egyházi év két kiemelkedő időszaka: a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör, a liturgikus év két tartóoszlopa, melyekhez szervesen hozzátartozik egy-egy előkészületi idő. Az adventi időben a Megváltó Jézus születésére készülünk, a nagyböjtben pedig a húsvétra, megváltásunk misztériumának megünneplésére hangoljuk a lelkünket. A rajtuk kívül álló 33 vasárnapot pedig az „évközi idő”-nek nevezzük, amelyben abból élünk, amit megemlékezéssel megünnepeltünk. Szűz Máriát és a szenteket is ünnepeljük, mint példaképeinket, akik a megváltás kegyelmének látható gyümölcseiként állnak előttünk. A liturgikus színek is emlékeztetnek az egyházi év időszakaira. Adventben és nagyböjtben a lila, a karácsonyi és húsvéti időben a fehér, az évközi időszakban pedig a zöld a miseruha színe. Dolhai Lajos az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy az egyházi év célja kettős: Isten dicsőítése és az ember megszentelése. Amikor a megváltásunk titkait Istent dicsőítő hálaadással és emlékezéssel ünnepeljük, remélhetőleg annak kegyelmeiben is gazdagon részesülünk. Hittel valljuk, és esztendőről esztendőre megtapasztalhatjuk, hogy a liturgikus év, az ünnepekre való előkészület és az ünneplés segít bennünket, hogy egyre inkább úgy éljünk, ahogyan azt a Megváltó Jézustól tanultuk.

Karácsony felé - Karácsonykor Jézus Krisztus születésére emlékezik a világ. A karácsony szó gyökere a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származik. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el vízkeresztétől (január 6.) és került december 25-re.

Karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (Úrjövet), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. Pilinszky János írja Hitünk titkai című cikkében az Adventről: „Ádvent: a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra – ami biztosan megjött. Télen: az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és jogosabb birtoklás se, mint szeretnünk azt, akit szeretünk, és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi meglepetés, lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk. Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses.” A karácsonyi ünneplés a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A Szentatya karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad, és több mint ötven nyelven üdvözli a világ népeit. Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus édesanyjával, Máriával és Szent Józseffel.

A hitoktatás az élethivatása - A Szent Gellért-díj arany fokozatát vette át Ternyák Csaba érsektől Sándorné Tóth Éva, a jászfényszarui IV. Béla Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hitoktatója a főegyházmegyei tanévnyitón. A decemberi számban bemutatjuk a kitüntetettet, akinek nemzedékek nőttek fel a kezei alatt, több papi hivatás kibontakozását segítette munkájával, élete példájával. Részt vett a jászfényszarui Csörsz Vezér Cserkészcsapat megalapításában, a Karitász-csoportban tevékenykedik. A helyi római katolikus egyházközség aktív tagja. A Keresztény Zenekar és Énekkar alapítója és motorja. Munkatársai úgy tartják, hogy neki a hitoktatás az élethivatása. Példája vonzza, magával ragadja a környezetében élőket. Huszonnyolc évvel ezelőtt hitoktatói, majd 1998-ban kántori végzettséget szerzett, amelyekkel először a Szent Kereszt kápolnában és plébánián, később pedig az iskola tantermeiben szolgálta a katolikus hitoktatás nemes ügyét. Katona István segédpüspök felkérésére 2004-től 2008-ig az Egri Egyházmegye Kateketikai Bizottságának tagja volt.

Az Egri Főegyházmegye templomaiba érkezik a Missziós Kereszt - Ozsvári Csaba ötvösművész alkotása a Missziós Kereszt, amelyet Ferenc pápa Rómában, a magyar püspökök ad limina látogatása alkalmával áldott meg. A 2020-ban, Budapesten rendezendő, 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) előkészületeként a szervezők a keresztet Magyarország számos templomába elviszik.

A Missziós Kereszt látogatásának időpontjai és helyszínei az Egri Főegyházmegyében:

Március 16-18.: Sátoraljaújhely, Szent István templom

Március 18-20.: Szerencs, Szent József templom

Március 20-23.: Miskolc, Mindszenti templom

Március 23-25.: Kazincbarcika, Szent Család templom

Március 25-27.: Ózd, Szent Kereszt templom

Március 27-30.: Mezőkövesd, Szent László templom

Március 30-Április 1.: Jászberény, Nagyboldogasszony templom

Április 1-3.: Gyöngyös, Szent Bertalan templom

Április 3-6.: Eger, Bazilika

Április 6-7.: Heves, Keresztelő Szent János templom

Április 7-8.: Törökszentmiklós, Szentháromság templom.

Az esemény programjáról a helyi plébániák fognak a későbbiekben információt adni. Mindenkit szeretettel várnak a plébániák.