A tartalomból:

A szent útravaló - A súlyos beteg, idős, az életük végéhez közeledő katolikus keresztényeknek a pap egyszerre három szentséget szokott kiszolgáltatni: a bűnbocsánat szentsége, a betegek kenete és az Oltáriszentség. Életünk végén a betegek kenetéhez (utolsó kenet) kapcsolódó szentáldozást – az ősegyházig visszamenő hagyomány alapján – szent útravalónak nevezzük. A katolikus katekizmus szerint „az Atya felé tartó átmenet pillanatában Krisztus testének és vérének vétele sajátos jelentést és fontosságot kap. Az áldozásban befogadott szent test és vér az örök élet vetése és a föltámadás záloga” (KEK 1524). Annak idején még Luther Márton is azt mondta, hogy életünk végén az utolsó szentáldozás „olyan gázló, híd, hajó és hordágy, amelyen, és amelyen keresztül ebből a világból az örök életbe megyünk át”.  Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy már az ősegyházban kialakult az a szokás, hogy a haldoklók a bűnbánattartás és a szentolajjal való megkenés után részesültek a szent útravalóban. A Niceai Zsinat (325) elrendelte a haldoklóknak a szent útravaló kiszolgáltatását: „a püspök mindenkinek, bárki is van halálveszélyben, és kéri, hogy részesítsék az áldozás kegyelmében, ki kell szolgáltassa az Eucharisztiát” (DH 129). A középkortól kezdődően a szent útravaló gondolata fokozatosan elhalványult. Fontosabbnak tartották az „utolsó kenetet”, mint a szent útravalót. Nagy áldás lenne számunkra, ha megértenénk, hogy milyen szép és üdvös dolog az, ha bűneinktől megtisztulva, a betegek kenetével hitben megerősödve és a szentségi Jézussal a szívünkben fejeznénk be földi életünket.

Eltemették Seregély István érseket - Január 8-án dicsőséges rózsafüzér imádsággal kezdődött a december 31-én elhunyt Dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek temetési szertartása, melyen a rokonság mellett utóda, Ternyák Csaba érsek és a főegyházmegye papsága, Michael August Blume apostoli nuncius, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós államtitkár, világi vezetők, hazai és külföldi püspökök, az ország távoli vidékeiről is érkezett papok és hívek nagy serege vett részt.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek homíliájában felidézte: Seregély István 1990-től 2005-ig a Püspöki Konferencia elnöke volt, így az egész magyar egyház ügyét képviselte. Templomok építése, katolikus egyetem alapítása, intézmények létrejötte, újraindítása, szerzetesközösségek támogatása fémjelzik tevékenységét, megalapította a Szent István Rádiót, később pedig a Magyar Katolikus Rádiót. Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: Seregély István az imádság embere volt, s ez mindennapjaiban is érezhető volt. Ferenc pápa üzenetét Michael August Blume apostoli nuncius tolmácsolta.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszédében kiemelte: Seregély érsek sokszor erején felül dolgozott az egyházi és vallási élet újjáépítésén. Habis László, Eger polgármestere az elhunyt érsek hűségét méltatta, mely mind az egyház, mind a város iránt töretlen volt. Ezután a jelenlegi egri érsek, Ternyák Csaba búcsúbeszéde következett, amelyet teljes terjedelmében közlünk.

„Amikor közel 12 évvel ezelőtt átadta nekem az egyházmegye kormányzását, tele volt még erővel és lendülettel. Ez a dinamizmus kitartott szinte egészen a végsőkig. Nem lankadt egy percre sem. Tervei voltak írásaival, könyveivel, rádiós elmélkedéseivel. Valaki úgy fogalmazott ezekben a napokban: kötelességtudó ember volt. Amit elkezdett, azt be is fejezte. Így a 2018-as évet is végig élte. Felébredt még Szent Szilveszter napján is. Igaz, csak azért, hogy átvegyen egy meghívót. Számadásra várta a Gazdája. Nagyon szerette így nevezni Istent: a Gazda. Semmijét nem tekintette magáénak, semmit nem tartott vissza magának. Minden a Gazdáé volt. Ebben a szóban ott rejlik mély hite és bizalma a Gondviselő Isten végtelen irgalmában és szeretetében.

Szent Szilveszter napján nemcsak számadásra hívták, hanem egy püspöki konferenciára is. Olyasfélére, mint amilyenre ő hívta 15 éven át a kollégáit. Hatvan ilyen összejövetelen elnökölt püspökkari szolgálata alatt. Ezen a most kezdődő mennyei konferencián már kizárólag Egerről van szó. Ott van mind a 79 elődje, ő pedig úgy, mint az ezeréves Egri Főegyházmegye 80. főpásztora. Sokan vannak. A program nyilván ismerkedéssel kezdődik. A tárgysorozat pedig nagyon gazdag. Ők is sorra veszik húsz éves egri működésének legfontosabb területeit. Olyan sok volt, hogy ha csak a címszavakat próbálja az ember felsorolni, akkor is folyton kimarad belőle valami: világiak képzése, hitoktatás megszervezése, egyházmegyei zsinat, kánoni látogatások, Szent István Rádió, iskolák, szerzetesrendek, új templomok, felújítások, plébániák, papszentelések... A földi leltárt tételesen elvégzik majd a történészek, a Gazda pedig így szól hozzá a mennyei számadás végén: "Jól van, te hűséges, derék szolga. Mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe!" (Mt 25, 23).”

Országos lelkipásztori napok Egerben - Az Országos Lelkipásztori Teológiai Napok rendezvény január 28-án kezdődött Egerben, az Országos Lelkipásztori Intézet szervezésében. A nyitó szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be. Gáspár István, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója köszöntötte az immáron 44. alkalommal sorra kerülő találkozó több mint kétszáz résztvevőjét. Elmondta: a tavalyi találkozón a szentségekről; a keresztségről, a bérmálásról, a bűnbánatról, az eucharisztiáról és a hivatásról elmélkedtek. Idén A keresztből fakadó élet címmel meghirdetett programok jóvoltából szeretnék bejárni az utat a szenvedéstől a szentté válásig. Az őszi ifjúsági szinódus kapcsán pedig a fiatalok pasztorációjával is foglalkoznak. Az idei összejövetel mottója:„…ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el…” (Jn 12,24).

Január 29-én, kedden a veszteségek, kiégés, szenvedés kérdésköréről volt szó. Veszteségek címmel Papp Miklós görögkatolikus parókus, főiskolai tanár beszélt. Január 30-án, szerdán a reggeli szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök celebrálta, délután pedig ő tartott fórumot az ifjúsági szinódusról és a hivatásgondozásról.

Január 31-én, csütörtökön, a zárónapon Eucharisztia, vértanúság, szentté válás címmel  Udvardy György pécsi megyéspüspök tartott előadást, majd a program a Te Deummal  ért véget.

Ökumenikus imahét - A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 2019. január 20. és 27. között újra imahetet hirdetett a Krisztus-hívők egységéért. Ez az eseménysorozat azt jelentette, hogy különböző felekezetek tagjai ellátogattak egymás templomaiba és együtt imádkoztak. Ebben az esztendőben az Indonéz Ökumenikus Tanácsa kapta azt a feladatot, hogy keresztény szemmel állítson össze egy olyan ökumenikus imaheti anyagot, amely szerte a világban megszólítja az embereket.  A szervezők által választott mottó így hangzott: „Az igazságra és csakis az igazságra törekedj…” (MTörv/5Móz 16,18-20). A 2019. évi imahét programfüzete Indonéziában született meg és onnan indult el világ körüli útjára, hogy testvérként szólítsa meg a világ különböző helyein a más és más körülmények között élő keresztényeket. Mi, magyarországi keresztények is megszólítottak lettünk a megjelölt témák és a kiválasztott igeszakaszok alapján. Így ebben az évben is együtt gondolkodhattunk magyar keresztényekként azokról a feladatokról és lehetőségekről, amelyek a Szentlélek irányításával válnak időszerűvé. Sőt biztatást kaptunk a felismerés mellett a megvalósításra is.

Egerben január 20-án, vasárnap mindenkinek a saját templomában volt a nyitó összejövetel, hétfőn pedig a Református templomban tartották az ökumenikus istentiszteletet, ahol Ficzek László általános helynököt hallgathatták meg a jelenlévők. Kedden a bazilikában Aklan Béla Sándor evangélikus lelkész, szerdán az Evangélikus templomban Demkó Balázs görögkatolikus parókus, csütörtökön a Ciszterci templomban Zentai László nyugalmazott baptista lelkész osztotta meg gondolatait. Pénteken a Református templomban Koós Ede lajosvárosi plébános, szombaton a bazilikában Tóth Imre református lelkész szólt a hallgatósághoz.

Miskolcon január 20-án, vasárnap a Deszkatemplomban kezdődött az imahét, ahol az igehirdető Sándor Frigyes evangélikus esperes volt. Hétfőn a Minorita templomban Bodáné Falucskai Ilona református lelkipásztor, kedden az Avasi református templomban Juhász Ferenc római katolikus plébános osztotta meg gondolatait. Szerdán a Búzatéri görögkatolikus székesegyházban Szabó Sándor református lelkipásztor, csütörtökön a Belvárosi református templomban Szalkai József minorita szerzetes, pénteken a Mindszenti templomban pedig Hangóné Birtha Melinda református lelkész prédikációjára gyűltek össze a hívők. Az imahét kiemelt összejövetele szombaton volt a Belvárosi evangélikus templomban, ahol a keresztények egységéről Csomós József református,  Orosz Atanáz görögkatolikus püspök, valamint Ternyák Csaba római katolikus érsek hirdette az igét.

Februári ünnepek:

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja - Február 2-a, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, Mária tisztulásának napja – görögül hypapanté, vagyis találkozás. Arra emlékezünk, amikor Szűz Mária negyven nappal Jézus születését követően, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya, mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.

Balázsáldás - Balázsáldás, vagy balázsolás a Szent Balázs napján (február 3-án) két (régebben X, ma Y alakban összekötött) gyertyával, a pap által adott áldás „torokbetegség és minden más baj” ellen. Szent Balázs orvos és püspök volt az örmény Sivas városban. Püspökké választása után visszavonult egy magányos hegyi barlangba, ahonnan imádkozva vezette népét, tanácsokat osztott és gyógyította a közösséget. Keleten már a 6. században a torokbaj ellen védő szentként tisztelték. Nyugaton a 9. századtól tisztelik. A 12. században tűntek föl a torokbaj ellen védő áldó könyörgések.

Czapkó Mihály sikeresen Rómában doktorált - Január 15-én Rómában a Pápai Laterán Egyetemhez tartozó Szent Alfonz Akadémián főegyházmegyénk papja, Czapkó Mihály sikeresen megvédte doktori értekezését. A védésén részt vett Dr. Ternyák Csaba egri érsek, Dr. Németh Norbert a Pápai Magyar Intézet rektora, az Intézetben tanuló ösztöndíjas papok, a Pontificium Collegium Germanicum et Hungaricum rektora, P. Stefan Dartmann S.J. és a kollégium számos növendéke. Az egyházi elöljárók és teológiai tanárok mellett számos barátja, ismerőse és egyházmegyés paptársa is elkísérte a jeles alkalomra az új teológiai doktort.

Értekezésének címe: Igazságosság és irgalmasság. Erkölcsteológiai megfontolások és javaslatok a migráció jelenségével kapcsolatban. A korunkban nagyon aktuális téma és annak kifejtése elnyerte a bíráló professzorok és a hallgatóság tetszését egyaránt.

Dr. Czapkó Mihály jelenleg az egri Hittudományi Főiskola tanára és Érseki Papnevelő Intézet prefektusa. 1985-ben Szolnokon született és Besenyszögön nevelkedett. Teológiai tanulmányait az Érseki Papnevelő Intézet növendékeként az Egri Hittudományi Főiskolán kezdte, majd a Germanicum et Hungaricum növendékeként a Pápai Gergely Egyetemen folytatta Rómában. 2012-ben szentelték pappá. 2012-2014 között Rómában, a Szent Alfonz Akadémián folytatta tanulmányait, ahol szaklicenciátust szerzett erkölcsteológiából. 2014-2016 között Gyöngyös-Felsővárosban kápláni szolgálatot teljesített. 2016-2018 között írta a doktori disszertációját Rómában, miközben egy Róma környéki plébánián lelkipásztori szolgálatot is végzett. 2018-ban kapta teológiai tanári és prefektusi kinevezését.

Gratulálunk a nagyszerű erkölcsteológiai értekezéshez és kívánjuk, hogy Isten kegyelmével a hosszú tanulmányi évek és tudományos kutatás után a magyarországi, egri papnevelés területén is át tudja adni Mihály atya a tapasztalatait, tudását és azt a romanitást, amit Rómában megélt.