A tartalomból:

Ma is szállást keres a Szent Család - Krisztus Király ünnepén, november 22-én ért véget az egyházi év. Az Egri Főegyházmegyében a tervezett nagyszabású programok egy része a járványveszély miatt elmaradt, a rendezvények másik részét, mint például az Egerszalóki Ifjúsági Találkozót „online” tartották meg. Március 17-től kezdve a főegyházmegye papjai és hívő közössége minden nap közösen imádkozta a rózsafüzért a Szent István Rádió közreműködésével a járvány megszűnéséért, a betegekért és az egészségügyi dolgozókért. Mivel a nyilvános liturgiák szüneteltek, a szentmiséket az egri Érseki Papnevelő Intézetből közvetítette a Szent István Rádió, amit a legtöbb esetben interneten is láthattak a hívek. A papszentelés is a szokottnál szűkebb körben zajlott. A leköszönő egyházi évről és az idei karácsony üzenetéről készítettünk interjút Ternyák Csaba egri érsekkel.

József adventje - Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, de gondolunk a Boldogságos Szűz Máriára és Szent Józsefre, a Megváltó szüleire is. Templomi betlehemeinkben ott van Szent József alakja is, de legtöbbször csak a háttérben. Olykor méltánytalanul megfeledkezünk róla, pedig az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten őt is beavatta Mária anyaságának titkába, a megtestesülés misztériumába. Szent II. János Pál pápa írja róla: „József a hitnek ugyanazt az útját járta, mint Mária. Az ő útját is teljességgel az a misztérium határozza meg, amelynek Máriával együtt lett első letéteményese.” (A megváltó őrzője, 6.p.) Ő is fontos szerepet kapott a megváltás művében, és Szent József ezt hittel, Istenbe vetett bizalommal vállalta. Egyetlen szavát sem jegyezte fel számunkra a Szentírás, alakja mégis sok mindenre emlékeztet és tanít bennünket az adventi időben.
Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy nagy áldás lenne számunkra, ha Szent József lelkületével közelebb kerülnénk Karácsony szent titkához, és e szent titok megértéséhez közelebb jutva nemcsak szép, kellemes, hanem lelki élményekben és kegyelmekben is gazdagabb lenne az ünneplésünk.

Ki volt Szent Miklós? - A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. A Szent Miklós nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz, mint népszokás. Szent Miklós (Nikolaosz) a hagyomány szerint a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona nevelte, s ő ismertette meg a kereszténységgel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került, de életben maradt, és részt vett a 325-ben tartott niceai zsinaton. 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja ezután zarándokhellyé vált.
A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem volt pénze hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, ám a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának, így a lányok megmenekedtek attól, hogy örömlánynak adják őket. Miklós e tettéért a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, s oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak.