A tartalomból:

Hűség az Istenhez és egyházunkhoz - A koronavírus miatt nehéz hónapokat hagytunk magunk mögött, az eltelt heteket a külvilágtól elzárva kellett töltenünk. A legnagyobb veszély idején a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia javaslatára a nyilvános szentmisék is szüneteltek templomainkban. Bár még továbbra sem mondhatjuk, hogy véget ért a járvány, ha megszorításokkal is, de újból részt vehetünk szentmiséken, egyházi szertartásokon. A lap szerkesztője Ternyák Csaba egri érsekkel készített interjút. Ebben a főpásztor egyebek mellett elmondta:

„Kész lelkipásztori terveink voltak a tavaszi időszakra. Számos egyházközséget akartam meglátogatni, ünnepeiken részt venni, híveimmel találkozni. Sajnos ezek mind meghiúsultak. Természetesen én is önkéntes karanténba vonultam, többet imádkoztam, elmélkedtem ebben az időszakban és főleg eleinte, nagyon sokat telefonáltam. Az Isten a rosszból is jót tud kihozni. Sokak számára nem csak fenyegetést, aggodalmat, hanem Istenre találást is hozott a vírus. Abban reménykedem, hogy nemcsak nekem, hanem másoknak is sikerült Istennel való kapcsolatukat még jobban elmélyíteni ezekben a hetekben.”

A Vigasztaló - A húsvéti idő vége felé, a vasárnapi és hétköznapi szentmiséken Jézus búcsúbeszédéből hallgatunk meg részleteket. Sok szép, vigasztaló és bátorító gondolatot olvasunk János evangéliumának 15. és 16. fejezetében, de talán az a legfontosabb, hogy a megváltó Jézus megígéri tanítványainak a Szentlelket. Az újszövetségi Szentírásban több jelzője is van a Szentléleknek, de számunkra az a legfontosabb, hogy Ő az „igazság Lelke” és a „Vigasztaló”, a vigasztalás Lelke.

Akár bevalljuk, akár nem, de mindegyikünk rászorul a vigasztalásra. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy arra vonatkozóan is rendelkezünk elegendő tapasztalattal, hogy vannak olyan helyzetek az életünkben, amikor kudarcot vallanak vigasztaló szavaink. Olyan szánalmas, amikor a magunk erőtlenségével kezdjük el vigasztalni bajba jutott embertársainkat. „Majd csak lesz valahogy.” „Majd megsegít a jó Isten.” Aki pedig mindezt hallja egyértelműen több és hathatósabb vigasztalásra vágyik, nem pedig közhelyekre. Nem véletlen, hogy a Heidelbergi káténak, a reformátusok katekizmusának első kérdése a következő: „Mi néked életedben és halálodban egyetlenegy vigasztalásod?” Pünkösd közelségében gondoljunk arra, és válaszoljuk azt, hogy egyedül a Szentlélek, a Vigasztaló az, aki képes bennünket elégséges és hatékony módon megbékíteni, megvigasztalni.

Bemutatkoznak a leendő újmisések - Az Egri Főegyházmegyében Ternyák Csaba érsek négy diakónust szentel pappá, akik az egri Érseki Papnevelő Intézetben, illetve a Redemptoris Mater Missziós Szemináriumban készültek a hivatásra. A papszentelés szertartása június 20-án 10 órakor lesz az egri bazilikában. Híveink megértését kérjük, hogy a felújítási munkálatok és az óvintézkedések miatt a papszentelési szentmisén csak a meghívottak vehetnek részt. A szentelést a Szent István Rádió élőben közvetíti, és nyomon követhető a www.szentistvantv.hu weboldalon is.

Lapunkban, hagyományainknak megfelelően bemutatjuk a szentelésre várókat, Barta Márton Istvánt, Marosi Balázst, Nagy Ferencet és Thiago Costát.

A diákok is partnerek voltak a digitális átállásban - A Szent Gellért-díj ezüst fokozatában részesült Farkasné Besenyei Mária a Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Középiskola és Kollégium tanára, igazgatóhelyettes. Az elismerést Ternyák Csaba érsektől vehette át a főegyházmegyei tanévnyitón.

A kitüntetett 1994 óta dolgozik a jászapáti középiskolában. Magyar nyelv és irodalom, történelem szakos középiskolai tanár. Igazgatóhelyettesként 2012 óta, az egyházi átvétel óta tevékenykedik. Munkabírása kiemelkedő, kitartása példamutató. Az iskola érdekében végzett szervező tevékenysége túlmutat az intézmény falain. Rendszeresen szervez jótékonysági bált az iskolai alapítványok számára. Azon kívül, hogy az iskolai hitélet szervezésében részt vesz, rendszeresen segít a jászapáti egyházközségben. Családjával együtt vesz részt a zarándoklatokon.