A tartalomból:

A feltámadt Krisztus szebbé teszi életünket - Ternyák Csaba egri érsek a szent három napon, nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton este az Érseki Papnevelő Intézet kápolnájában vezette a szertartást. A Főpásztor elmondta: rendhagyó ez a Húsvét, mivel a hagyományokat megszakítva, nem tartottunk az egyházmegye papságával közösen krizmaszentelési szentmisét a bazilikában. Ilyen még a háborúk és az üldöztetések idején sem fordult elő. Ez szomorúsággal tölt el bennünket, de meg kell találnunk Isten pozitív üzenetét ebben. Milyen szép, hogy a mai estén a szemináriumban úgy vagyunk együtt, mint Jézus a tanítványaival a Cenákulumban! A főpásztor köszönetet mondott a szemináriumi elöljáróknak és a kispapoknak azért a szolgálatért, amit ebben a nehéz időben végeznek, a szentmisékben, a liturgiákban. Az egyházmegye lelki központjaként működik a szeminárium, hiszen az egyházmegye hívei innen kapcsolódnak be minden nap a szentmisékbe a Szent István Rádión, illetve a szeminárium facebook oldalán keresztül.

Nagyszombaton, az esti húsvéti vigíliai szentmise a tűz megáldásával, a húsvéti gyertya meggyújtásával kezdődött, majd felcsendült a húsvéti örömének.

Homíliájában a főpásztor elmondta: Jézus a halálból átment az életbe, a fény legyőzte a sötétséget, a szeretet legyőzte a gyűlöletet, az irgalom győzött a bűn felett. Az élet minden zugát bevilágítja a húsvéti gyertya fénye. Különleges ez a húsvét, most talán jobban megértjük az apostolok zavarodottságát, amit az első húsvétkor mutattak. Rendkívüli napokat élünk, Ferenc pápa a Szent Péter téren magányos imádságában Jézus szavait idézte, amikor az apostolok attól féltek a viharos tengeren, hogy elsüllyednek: „miért féltek ennyire, még nincs bennetek hit?”. A főpásztor emlékeztetett: a Szentatya a Szűzanya közbenjárását kérte értünk. A feltámadt Krisztus vigasztaló jelenlétére most nagyobb szükségünk van, mint bármikor korábban. Kérjük, hogy tartsa ébren bennünk a reményt, ami nem csak a járvány elmúlásáért van, a reményünk túlmutat magán a betegségen, a halálon, mert ő az élők Istene!

Ferenc és Jácinta - Minden évben emlékezünk a Boldogságos Szűz Mária fatimai megjelenéseire és a látnokokra, Ferencre, Jácintára és Lúciára, de ebben az évben különösen is. Ennek oka a koronavírus miatti világjárvány. Valószínű, csak kevesen tudják, hogy a három látnok közül Ferenc 1919. április 4-én, 11 éves korában, Jácinta pedig 1920. január 21-én 10 éves korában a spanyolnátha járványban halt meg.

1918 augusztusában, mikor az első világháború már a végéhez közeledett, Ferenc és Jácinta megbetegedtek az egész világon pusztító spanyolnátha járványban. A következő év áprilisában Ferenc, tudván, hogy nincs sok ideje, kérte, hadd vehesse magához először a „rejtőzködő Jézus”-t a szentáldozásban. A következő napon, április 4-én – a szemtanúk szerint – szinte „fénylő arccal” meghalt. Először Fatima temetőjébe temették, majd később átvitték a jelenések völgyében épült templomba.

Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is írt cikkében, hogy Jácinta a spanyolnátha után tüdőgyulladást kapott, majd tuberkulózist. „Tűz ég itt belül, a mellkasomban, de nem éget el” – mondta Jácinta kínok közt, melyeket akkor érzett, ha a pokolra gondolt és a bűnösökre, akiket meg akart menteni. A szemtanúk vallomása szerint a Szűzanya előre felkészítette, megmondta neki, hogy kórházba is bekerül majd, nem gyógyul ugyan meg, de Isten szeretetéért és a bűnösök megtéréséért sokat fog szenvedni. Először két hónapot töltött kórházban, fájdalmas kezeléseken esett át, és egy gennyes kelés az oldalán rettenetes kínokat okozott neki. Szenvedéseit növelte magánya, különösen az, hogy távol került Lúciától, a harmadik látnoktól. Még egyszer hazatérhetett Fatimába, de nem sokkal később egy lisszaboni kórházba vitték. Ott halt meg egyedül, tíz évesen. Ferenccel és Lúciával együtt jelenleg a fatimai bazilikában nyugszanak. Sírjukon egyszerű felirat hirdeti: „akiknek a Miasszonyunk megjelent”. Ferenc és Jácinta szentté avatási folyamatát 1961-ben indították el, majd 1989-ben elismerték hősies erényeiket. II. János Pál pápa avatta őket boldoggá 2000. május 13-án, harmadik fatimai útja során. Az első jelenés 100. évfordulóján, Ferenc pápa 2017. május 13-án Fatimában a szentek közé emelte a két kis látnokot.

Portugália, Spanyolország és 22 más ország március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén – a koronavírus járványra válaszul – megújította felajánlását Jézus Szentséges Szívének és Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. A Magyar Katolikus Egyház is lélekben csatlakozott ehhez a felajánláshoz. Ennek az együttes felajánlásnak az a szomorú oka, hogy a világméretű járvány Európa-szerte sok emberben félelmet, aggódást váltott ki. Nagyon sokan munkanélkülivé válhatnak, nem tudjuk még, mikor lesz a vége a járványnak, és sokan belehalhatnak ebbe a betegségbe, amely talán nem olyan nagy járvány, mint a spanyolnátha, amelyben két év alatt (1918-1919) 20-30 millió ember halt meg. Egyéni és közös imádságainkban továbbra is kérjük tehát a mindenható Istent, hogy szűnjön meg ez a járvány, hogy félelem nélkül, békességben és nyugalomban tudjunk élni.

Egy Szent Gellért-díjas Törökszentmiklósról - A Szent Gellért-díj ezüst fokozatában részesül Molnár Csaba a törökszentmiklósi Bercsényi Katolikus Gimnázium tanára a tanévnyitón, a kitüntetést Ternyák Csaba érsek adta át. A díjazott szaktanárként és osztályfőnökként szakértelemmel, türelemmel, a katolikus nevelés-oktatás szellemében foglalkozik a 10-18 éves korosztállyal. Országos és megyei versenyek előkelő helyezettjei lettek tanulói. A 2018-2019-es tanévben az Egri Főegyházmegye által meghirdetett „Az 1938. évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus kongresszus és kora” című történelmi tanulmányi versenyen I. helyezést elért csapat felkészítő tanára volt.

A legújabb kihívás, amivel minden kollégámnak és nekem is szembe kell nézni, a koronavírus okozta helyzet – mondta a díjazott -. Meg kell valósítani a távoktatást, és ez új kérdéseket vet fel. Eddig kevésbé használt kommunikációs csatornák lettek az elsődlegesek a diákokkal való kapcsolattartásban, más formában történik, a tanítás, nagyobb szerepet kapnak az internetes tartalmak, feladatok. Az új helyzetben még jobban kell alkalmazkodni a körülményekhez, a diákokhoz. Még fontosabb a differenciálás. Egyrészt a diákok szintjén, hiszen van, aki könnyebben alkalmazkodik az újdonságokhoz, mások nehezebben. Másrészt az osztályok szintjén, mert ami az egyik osztályban működik, az a másiknál nem mindig jó módszer. Ez a járvány miatti helyzet most nagy kihívás, de kollégáimhoz hasonlóan igyekszem ezt a feladatot is megoldani.

Digitális oktatás a főegyházmegye iskoláiban - „Én hallgattam az intelmekre, felköltöztem az internetre.” Varró Dániel kortárs költő „Miért üres a postaláda?” című versének idézett sorai jutottak eszébe sokunknak akkor, amikor a koronavírus elleni védekezés céljából kiadott állami rendelkezések szerint, 2020. március 16-ától az Egri Főegyházmegye nevelési-oktatási intézményei is a tantermen kívüli digitális oktatás munkarendjében folytatják a tanévet.

Kedvezőnek tartjuk azt, hogy tanulóink iskolába járásának szüneteltetése ellenére sem kellett megszakítanunk a tanévet, mivel a tanítást digitális munkarendben folytathattuk.

Ahogyan sokan megfogalmazták, évek óta küszöbön állt, de most egy hétvége alatt megvalósult a közoktatás digitálissá válása.

Az első napok felfokozottan innovatív hangulatában úgy éreztük, hogy az egész társadalom megmozdult. A digitális munkarendre váltás a pedagógusokat, a diákokat és szüleiket sok szempontból kihívás elé állította. A digitális tudás gyorsított fejlesztésére internetes közösségi fórumokon, olykor több ezer fős csoportok alakultak, amelyekben az érdeklődők 24 órában kommunikálhattak arról, hogy milyen szoftvereket és platformokat, milyen célra, miként használjanak, minél hatékonyabban.  Az iskolai osztályok és közösségek nagy része is Messenger vagy Facebook csoporttá alakult, amelyekben a pedagógusokat, a tanulókat és szüleiket új készségek, tanítási és tanulási módok használatára hívták.

A pedagógusok kis része, saját eszköz hiányában iskolája eszközeivel és helyiségeiben teljesítette a digitális átállás követelményeit. Tanulóink kb. 10 %-át saját használatú számítástechnikai eszköz vagy internetkapcsolat hiányában az intézmény eszközeivel és feladatlappal tudtuk elérni. Sokan felismerték a helyzet rendkívüliségét és számítástechnikai eszközök felajánlásával segítették a rászorulókat.

Ezekben a napokban a digitális oktatás előnyeit nézzük és keressük, de tudjuk azt is, hogy tanárnak, diáknak és szülőnek is gondot okozhat az, ha mértéktelenül sok időt töltenek a képernyők előtt. A bezártsággal együtt jelentősen megnőtt a képernyő előtt töltött idő is, amely sok esetben már eddig is túlzott volt. Kollégáink jelzéseiből tudjuk, hogy kimerítő a helytállás az új helyzetben, de legtöbben úgy érezzük, hogy egyre gyakorlottabbakká válunk a digitális oktatás világában. Szinte észrevétlenül közelebb kerülünk a „digitális bennszülötteknek” is nevezett korunk ifjúságához. 

A tanulók nélküli iskola harmadik hetében az internetes felületeken megjelentek a pedagógusok és a tanulók érzelmekre ható és érzelmeket kiváltó videói, amelyeken a hiányérzetüket és szeretetüket mutatták meg egymásnak és a világnak.

Az új tanítási szakasz élményei ellenére már mindannyian nagyon várjuk, hogy a most szerzett tapasztalatok birtokában visszatérhessünk a „régi kerékvágásba”, az élettel megtelt iskolákba és óvodákba.

Dr. Németh Zoltán
osztályvezető
EKIF Oktatási Osztály