A tartalomból:

Ökumenikus imahét - A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 2021. január 17. és 24. között újra imahetet hirdetett a Krisztus-hívők egységéért. A szervezők által választott mottó így hangzott: „Maradjatok meg szeretetemben, és sok gyümölcsöt teremtek” (Jn 15,5–9). A 20. század utolsó évtizedeiben sokan a 21. századra tekintve a kereszténység megelevenedését jósolták Európában is. S hogy ez minél előbb bekövetkezzék, ezt segítette az imahét programját összeállító Grandchamp-i szerzetesi közösség témajavaslata is. Az Egri Főegyházmegyében ez az eseménysorozat eddig minden évben azt jelentette, hogy különböző felekezetek tagjai ellátogattak egymás templomaiba és együtt imádkoztak. Az idén viszont a járványveszély miatt mindenki a saját templomában fohászkodott a programfüzet által javasolt szempontokat követve.

Betegség - A betegség és a szenvedés hozzátartozik az ember életéhez. A súlyos betegségben az ember megtapasztalja tehetetlenségét és végességét. Az Ószövetség szerint a betegség és a szenvedés a bűn következménye, de Jézus azt tanítja, hogy mégsem tekinthető az egyéni bűnök büntetésének (Jn 9, 36). Már az ószövetségi ember is tudatában volt annak, hogy Isten az élet és halál Ura, a betegségben is a gyógyulást csak tőle várhatjuk, hiszen Ő mondta: „Én, az Úr vagyok a te orvosod” (Kiv 15,26). Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy az evangéliumokból látjuk, hogy a megváltó Jézus szerette a betegeket, különösen is törődött a betegekkel. A betegek keresték, hogy őt érinthessék, „mert erő áradt belőle” (Lk 6,19). Márk evangélista összefoglaló módon is megemlíti, hogy Ő az, aki meggyógyít „minden betegséget és bajt” a nép körében (Mt 4, 23). Már nyilvános működése kezdetén úgy jelenik meg, mint, aki tud és akar is segíteni a szenvedő embereken. Beteggyógyításai által jelezni akarta, hogy benne és általa „elérkezett az Isten országa” (Mt 12,28), illetve a bűn, a szenvedés és a halál fölötti győzelem.

A pandémia miatt módosul a szertartás - A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt, a nagyböjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 17-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek. A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás, de idén a pandémia miatt a hamvazkodás eltér az eddig megszokottól. A Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségfegyelmi Kongregáció prefektusa aláírásával január 12-én megjelent jegyzék (nota) a pandémia idejére átmenetileg módosítja a hamvazkodás szertartásrendjét.

Miután a pap imádsággal megáldotta a hamut, és meghintette szenteltvízzel, a templomban jelen levő hívekhez fordul, és mindössze egyetlen egyszer mondja el a Római misekönyv formuláját: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban” vagy: „Emlékezz, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” Ezt követően a pap fertőtleníti a kezét, felölti a szájat és az orrot eltakaró maszkot, és egy kevés hamut hint a hívők fejére anélkül, hogy bármit is szólna.

A jegyzék tehát valójában egyetlen ponton változtat a szertartáson, mégpedig a hamvazószerdai liturgikus felszólítás egyszeri, a közösség előtti elmondásával, amit aztán nem ismétel meg külön minden hívő esetében.

A szertartás kezdetén a hamu fölött elmondott imádság változatlan marad: „Kedves Testvéreim! Alázattal könyörögjünk Istenünkhöz, mennyei Atyánkhoz, hogy árassza jóságosan bőséges kegyelmét erre a hamura, amelyet a bűnbánat jeléül fejünkre hintünk. Istenünk, téged az alázatosság könyörületre indít, a bűnbánat pedig megengesztel. Hallgass kegyesen könyörgésünkre, és amikor híveid fejére hamut hintünk, áraszd rájuk szent † áldásodat, hogy buzgón gyakorolva a nagyböjt bűnbánati cselekedeteit, szent Fiad húsvéti feltámadását megtisztult lélekkel ünnepeljék. Krisztus, a mi Urunk által.”

A hamvazószerdával kezdődő negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az Egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti egészséges híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

Családom türelme, szeretete, támogatása sok erőt ad nekem - A Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át Ternyák Csaba egri érsektől az egyházmegyei tanévnyitón Pércsi Edit, az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium oktatási igazgatóhelyettese. A laudációból kiderült, hogy 22 éve dolgozik az intézményben. Odaadással vállalja fel a nehezebben tanuló, rászoruló diákok felzárkóztatását, felkészítését az érettségire. Két ízben volt osztályfőnök. Empátiájával, megértő következetességével szerető közösséget teremtett és teremt most is. Öt éve látja el az oktatási igazgató-helyettesi feladatokat. Munkáját alázattal, nagy pontossággal végzi. A tantestület tagjai mindig számíthatnak megértő figyelmére, kedves segítségére. Elkötelezett, aktív tagja az egri görögkatolikus közösségnek és a kórus énekeseként több katolikus rendezvény szereplője. Alázattal megélt vallási élete példa az iskola tanulói és tanárai számára egyaránt. Az Egyházmegyei Hírekben Pércsi Edit nyilatkozata olvasható.