Megjelent az Egyházmegyei Hírek 2021. márciusi száma

 

A tartalomból:

Igazgatók és lelkipásztorok online értekezlete - Az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő köznevelési és szakképző intézmények vezetői részére február 10-én, a lelkipásztorok részére február 24-én tartottak online értekezletet. Mindkét alkalommal Lóczi Tamás EKIF elnök nyitotta meg a programot, majd Ternyák Csaba érsek Szent József évhez fűzött gondolatai után, Németh Zoltán EKIF osztályvezető aktuális feladatokról tájékoztatott. Az igazgatók számára előadások hangzottak el a digitális és jelenléti munkarend tapasztalatairól. A lelkipásztorok értekezletén pedig rövid helyzetjelentésre volt lehetősége az intézmények lelkipásztorainak.

Szent József-év - Minden évben, még a nagyböjti csöndes időkben is megtartjuk Szent József ünnepét. Ebben az esztendőben hitből fakadó örömmel, hiszen Ferenc pápa a 2021-es évet Szent József-évnek nyilvánította. Az „Atyai szívvel” – kezdetű apostoli levelében 2020. december 8-tól egy éven át tartó tematikus évet hirdetett a pápa Szent József tiszteletére, akit 150 évvel ezelőtt nyilvánított Boldog IX. Piusz pápa az egyetemes Egyház védőszentjévé. Ebben a nehéz, óvintézkedésekkel tarkított, járványos időben különösen is szükségünk van az Ő védelmező atyai jóságára. Szent József, amilyen szeretetteljesen viselte gondját a gyermek Jézusnak és Máriának, reményeink szerint, ugyanígy oltalmazza és őrzi az Egyházat, a Krisztusban hívők közösségét. „Az evangéliumban hallgatok, s hallgat rólam az evangélium” – írja Szent Józsefről neves költőnk, Reményik Sándor.  Jól megmutatkozik ez abban, hogy az evangéliumok egyetlen szót, egyetlen nyilvános kijelentést sem őriztek meg tőle. Amit szűkszavúan mégis elmond róla a Szentírás, az nagyon fontos számunkra. Máté evangélista azt állítja, hogy József „igaz ember volt” (Mt 1,19). Kell-e vagy lehet-e nagyobb elismerése egy embernek, mint amit ez a hitelesítő szó jelez: „igaz”? Már az Ószövetség azt a személyt tekinti igaznak, aki mindenben teljesíti Isten akaratát és a mózesi törvény előírásait. Sőt, azt is feltételezhetjük, hogy József olyan istenfélő zsidó ember volt, aki a szabálykövetésen túl az örömét is lelte az Úr törvényében (Zsolt 1,2). Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy Szent József, Mária férjeként és Jézus nevelőapjaként felelőssége teljes tudatában és készséggel vállalta azt a rendkívüli hivatást, amelyet Isten egykor reá bízott. Legalább ebben az esztendőben gyakrabban emlékezzünk meg róla, mert hűséges családapai szolgálatával hozzájárult megváltásunk megvalósításhoz a Földön. Ő is, akárcsak Mária, Jézust nyújtja felénk, a Megváltóra irányítja figyelmünket, hogy kizárólag benne keressük és találjuk meg a földi és az örök boldogságot.

Nagyböjt, keresztút - A nagyböjt a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában, ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.

A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá; a 7. században alakult ki a szerdai kezdőnap. A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást.

A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és csak egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.

Ennek az időszaknak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése. A keresztút: Jézus körülbelül másfél kilométeres úton - Pilátus palotájától a Golgotáig - hordozta a keresztet. A hagyomány szerint Szűz Mária gyakran végigjárta ezt az utat Fia feltámadása után. Az első keresztények nagy tisztelettel vették körül a Golgota szikláját és Jézus sírját. A pogány Hadrianus császár viszont 135-ben - hogy nyomukat is eltörölje - pogány templomot építtetett ide. (Ezzel azonban még jobban megőrizte a szent hely emlékét). A IV. században Nagy Konstantin keresztény templomot építtet a Golgotán, a "Feltámadás templomát" (Szent Sír templomát), amely magába foglalja a keresztre feszítés helyét és a feltámadás sírját. Később néhány emléktáblát állítottak a keresztút egyes állomásainál. A középkorban alakult ki a keresztút mai formája a 14 stációval. Mivel sokan nem juthattak el Jeruzsálembe, az ottani keresztútra emlékezve sokfelé keresztutakat építettek (Kálvária "hegyek" jöttek létre), s a nép itt járta végig a 14 stációt Jézus szenvedésére emlékezve. Napjainkban minden katolikus templomban van "keresztút", a keresztények képtől képig haladva lélekben a jeruzsálemi keresztutat járják végig.

Egy mezőkövesdi Szent Gellért-díjas pedagógus hitről és nevelésről - Gáspárné Ali Júlia szakvizsgázott, angol-hittan szakos pedagógus a Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át Ternyák Csaba egri érsektől a tanévnyitón. A tanárnő 2003-tól dolgozik a mezőkövesdi Szent István Katolikus Általános Iskolában, 2010-től segíti igazgatóhelyettesként a katolikus iskola ügyét.

Amint a Nyeste István igazgató által jegyzett laudációból kiderült: Nagyon sok tanítványa köszönheti neki a nyelvvizsgáját. Hitében elkötelezett, a Szent László Plébánia egyházközségi képviselőtestületének tagja.