A tartalomból:
Az egri érsek Gyulafehérvárott - Ternyák Csaba egri érsek volt a gyulafehérvári székesegyház és egyben egyházmegyei búcsú vendége szeptember 29-én. ,,Örömmel fogadtam el Kovács Gergely érsek meghívását, hogy a gyulafehérvári székesegyház búcsúján együtt ünnepeljük Szent Mihály főangyalt, akinek a személye összekapcsolja a gyulafehérvári és az egri főegyházmegyét, hiszen a mi felújítás alatt álló székesegyházunk is az ő oltalma alatt áll”, mondta Ternyák Csaba érsek. Az ünnepen Kovács Gergely gyulafehérvári érsek és Kerekes László segédpüspök, valamint a vendég Ternyák Csaba egri érsek mellett jelen volt Jakubinyi György nyugalmazott érsek és Tamás József nyugalmazott segédpüspök is. A szentélyben foglalt helyet a papság, a két mellékhajóban a papnövendékek, illetve a kisszeminárium diákjai, a padokban pedig a zarándokok. Ternyák Csaba egri érsek elöljáróban azt is elmondta, a főegyházmegye vezetőjével, Kovács Gergely érsekkel még közös római éveik alatt kialakult baráti kapcsolata miatt is örömmel fogadta el a meghívást, annak ellenére, hogy ez azt jelentette, nem saját egyházmegyéjében ünnepli a közös védőszentet. Homíliájában helyet kapott a jelenért való aggodalom, de az Istenben bízó reménység is.
Végső kérdések - Novemberben, „a halottak hónapjában” talán többet foglalkozunk a végső dolgokkal, vagyis az emberi élet és a világ végén bekövetkező eseményekkel. A teológiának van egy része, amely rendszerezett és igazolt formában foglalja össze ezzel kapcsolatban az Egyház hitét. Görög eredetű szakkifejezéssel eszkatológiának nevezzük. Kiemelten foglalkozik a négy nagy eszkatologikus eseménnyel (külön ítélet, Jézus második eljövetele, utolsó ítélet, feltámadás), valamint a három lehetséges végső állapottal (mennyország, tisztítóhely, pokol). Tulajdonképpen nem a világ végével, hanem az üdvtörténet beteljesedésével foglalkozik. Bemutatja számunkra azt a folyamatot, mely szerint az Isten által teremtett világ és minden ember elérheti a végső célját és beteljesülését Isten világában. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy a keresztény eszkatológia nem valami előlegezett beszámoló a világ végén bekövetkező eseményekről és állapotokról, hanem a megváltott és kegyelmi életet élő ember előretekintése az üdvtörténet jelenlegi helyzetéből arra a végső állapotra, amiben hiszünk és remélünk. Mert sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy a végső célunk, „a mi hazánk a mennyben van” (Fil 3,20). Az Egyház, a Krisztusban hívők közössége az örök élet reményéből él. Napjainkban is hitet tesz az örök élet mellett, sőt azt tanítja, hogy ez az emberi élet titkának igazi megoldása. Nem teljes a hitünk, ha abból hiányzik az örök élet hitének a megvallása. A végső dolgokra vonatkozóan az eszkatológia sem tesz bennünket mindentudóvá. Nem az egyébként érthető emberi kíváncsiságunkat akarja kielégíteni, hanem csak azt mondja el, ami elmondható a kinyilatkoztatás alapján. Megerősíti az örök életbe vetett hitünket és biztatást, bátorítást ad az örök haza felé vezető úton.
A jó hír és a remény hangja - Októberben ünnepelték a Szent István Rádió indulásának 22. évfordulóját, a rádió „kistestvére”, a Szent István Televízió 11 esztendeje működik, jó alkalmat kínál egy kis számvetésre Bérczessy András igazgató-főszerkesztővel, aki lapunkban így fogalmazott: „Úgy érzem, most már jó ideje nem mondhatjuk egyetlen esztendőre sem, hogy szokványos. 2022 februárjában kitört a háború, ez mindannyiunkat megrendített és a munkánk is megváltozott: stábunk dolgozott a határnál, ahol a menekülteket fogadták, rendszeresen tudósítunk a helyzetről, a Katolikus Karitász munkájáról, gyűjtőakciókat támogatunk… Alapküldetésünket jól összefoglalja a jelmondat: „a jó hír hangja”, most arra is nagy szükség van, hogy egyúttal a „remény hangja” is legyünk. Sokan kerülnek nehezebb élethelyzetbe, bezárkóznak, s nekünk az is feladatunk, hogy őket meg tudjuk szólítani, részt tudjanak venni a liturgikus eseményeken, lelki táplálékot, valamint szórakozást és kikapcsolódást találjanak adásunkban és a televíziós műsorokban. Hálásak vagyunk fenntartónknak, hogy munkánkat ebben a változó világban is nyugodtan, stabil háttérrel végezhetjük, ez persze egyúttal kötelez is bennünket arra, hogy mindig többre és jobbra törekedjünk.”
„Fontos, hogy diákjaim ne unatkozzanak az óráimon” - Nagyné Lenge Margit, a kenderesi Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Liliom Óvoda igazgatója a Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át a főegyházmegyei tanévnyitón Ternyák Csaba egri érsektől. A kitüntetett pedagógus 1988-ban kezdte tanári pályáját a kenderesi általános iskolában, ahol 32 éve dolgozik. Ahogy a laudációban elmondták, oktató-nevelő és vezetői munkájára a folyamatos megújulás igénye jellemző. Nyitott az új módszerek elsajátítására, szakmai tudását különböző továbbképzéseken való részvétellel gyarapítja és kollégáit is erre ösztönzi. Szaktárgyi, módszertani, pedagógiai fölkészültsége kiemelkedő. Önmagával és kollegáival szemben is igényes pedagógus és vezető. Munkatársaival olyan kollegiális viszony jellemzi, amely pozitív hatást gyakorol a munkahelyi légkörre. A Szent Gellért-díjas kenderesi intézményvezetőt mutatjuk be lapunk novemberi számában.
HÉ | KE | SZE | CSÜ | PÉ | SZO | VA |
---|---|---|---|---|---|---|
28 | 29 | 30 | 31 | 1 | 2 | 3 |
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 1 |