A tartalomból:

Ferenc pápa apostoli látogatása - „Krisztus a jövőnk” - ez a mottója Ferenc pápa április végi magyarországi látogatásának. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) március 7–8-án megtartotta tavaszi rendes ülésén az MKPK tagjai ismételten kifejezték örömüket, hogy a Szentatya, Ferenc pápa lelkipásztori látogatásra érkezik Magyarországra. 
Április 28-án, pénteken délelőtt, érkezése után a pápa államfői minőségében először a köztársasági elnökkel a Sándor-palotában, majd a miniszterelnökkel találkozik. Aznap délután 17 órakor a Szentatya a budapesti Szent István- bazilikában a püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozik. A bazilikába csak belépővel lehet majd bejutni; a részvételt az egyházmegyék és a szerzetesközösségek koordinálják majd. A katekétákat, hitoktatókat és minden érdeklődőt szeretettel várnak a bazilika előtti térre, ahol a találkozót a tervek szerint kivetítőn is követni lehet majd.
Szombaton, április 29-én a pápa magánlátogatást tesz az 1982-ben Fehér Anna nővér által alapított Vakok Batthyány László Intézményében, amely mára már országos hatókörben látja el a halmozott fogyatékossággal élő, valamint az állami gondoskodásban élő látássérült gyermekeket, tanulókat. Ezt követően a Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplomban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által fenntartott, illetve egyéb katolikus karitatív és szociális szervezeteink szervezésében szegényekkel és menekültekkel találkozik. Délután ifjúsági találkozóra kerül sor a Papp László Sportarénában 16.30-kor. A találkozóra ezúttal főként katolikus középiskolásokat, valamint egyetemistákat várnak, akiknek jelentkezését az egyházmegyék koordinálják. Este a pápa az Apostoli Nunciatúra épületében a Jézus Társasága tagjaival, azaz jezsuita szerzetesekkel találkozik.
A Szentatya látogatásának csúcspontja az április 30-án 9.30-kor kezdődő ünnepi szentmise, amelyre a püspöki testület tagjai nagy szeretettel hívnak és várnak mindenkit hazánkból és a környező országokból egyaránt. A szentmisébe való bekapcsolódást a tervek szerint a téren és környékén elhelyezett kivetítők is segítik majd.
Délután, elutazása előtt a pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre látogat. Az egyetem a Hittudományi Kar révén majd négyszáz éves múltra tekint vissza, azonban jelenlegi formájában ebben az akadémiai évben ünnepli alapításának 30. évfordulóját. A Szentatya az Információs Technológiai és Bionikai Kar épületében az évforduló alkalmából az egyetem képviselőivel találkozik. Jelen lesznek az egri és a szegedi katolikus fenntartású egyetemek vezetői és a katolikus főiskolák rektorai is.
Imádságos lélekkel készüljünk a Szentatyával való találkozásra! Imádkozzuk gyakran a pápai látogatást előkészítő imát, és közösen tegyünk tanúságot az út mottójával összhangban arról, hogy Krisztus a jövőnk. 

Virágvasárnap és a Húsvéti Szent Háromnap - Az idén április 9-én lesz Húsvétvasárnap. Egy héttel előtte tartjuk virágvasárnapot, amely a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja, és egyben a nagyhét kezdete. Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház. A virágvasárnapi liturgia minden ünnepélyessége mellett már az Úr szenvedéstörténetét tárja elénk. A templomokban e napon barkaszentelést, barkás bevonulást szoktak tartani. A virágvasárnappal kezdődő Nagyhét az egyházi év liturgikusan leggazdagabb időszaka. Az Egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges jeruzsálemi bevonulás a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja.  Nagyhét utolsó három napja pedig nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Ezeket a napokat nevezzük Húsvéti Szent Háromnapnak. Az utolsó vacsora emlékezetének, Krisztus keresztre feszítésének és feltámadásának három napja ez, vagyis az az időszak, amikor a megváltás legnagyobb titkait ünnepeljük. Nagycsütörtök a papság alapításának és az utolsó vacsorára való emlékezésnek az ünnepe. A püspök délelőtt minden egyházmegyében együtt misézik papságával, s ezen a misén áldja meg a szent olajokat, amelyeket a keresztségben, betegek keneténél, bérmáláskor és a papszentelés szertartásában használunk. Az esti szentmise az Eucharisztia megalapításának és a lábmosásnak az emlékezete. Ilyenkor két szín alatt áldozunk, hogy még jobban bekapcsolódjunk az utolsó vacsora titkába. Mise után szentségimádást tartunk. Nagypénteken Jézus szenvedésére emlékezünk. E napon szigorú böjt van: akinek egészsége engedi, 14 éves kortól kötelező a hústilalom, 18-tól 60 éves korig háromszor szabad étkezni és csak egyszer jóllakni – írja elő egyházunk. A böjt és a keresztút segít bennünket abban, hogy az értünk meghalt Jézusra gondoljunk, aki halálával szerezte meg nekünk az életet. Ez a nap az önmegtagadás, valamint a Jézus iránti és az emberek iránti szeretet ünnepe számunkra. A nagypénteki liturgián elmélkedünk Jézus szenvedéséről és kereszthaláláról, hódolunk a kereszt előtt, és szentáldozáshoz járulunk. Nagyszombat a csend napja. A Szentsír előtt emlékezünk a sírban fekvő Jézusra, elmélkedünk az elmúlásról, hogy ezáltal jobban bekapcsolódjunk Húsvét titkába. A Nagyszombat esti húsvéti vigília szertartása, Krisztus feltámadásának és keresztségünknek is ünnepe, ilyenkor újítjuk meg keresztségi ígéretünket. Az emberek megváltásának és Isten tökéletes megdicsőülésének művét Jézus Krisztus főképpen az ő húsvéti titka által vitte végbe. Az Úr szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja az egész egyházi év tetőpontjaként tündöklik.

A feltámadt Jézus - Nemcsak Húsvétkor, hanem a húsvéti időben is, egészen Pünkösdig Jézus feltámadását ünnepeljük. A vasárnapi és hétköznapi szentmiséken minden esztendőben meghallgatjuk azokat az evangéliumi szakaszokat, amelyek beszámolnak Jézus feltámadásáról és a feltámadása utáni megjelenéseiről. Természetesnek mondható, hogy Jézus feltámadásával kapcsolatban nekünk, mai embereknek is vannak, illetve lehetnek kérdéseink. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora arról is ír cikkében, hogy Jézus feltámadásának, magának az eseménynek nem voltak tanúi. Jézus sírját üresen találták az asszonyok. Mária Magdolna következtetése logikus: elvitték az Urat (Jn 20,2). Az üres sír önmagában nem bizonyítja Jézus feltámadását, annyiban azonban mégis jelentős, hogy Jézus holttestére nem tudtak rámutatni még azok sem, akik nem hittek az apostoloknak. Jézus feltámadásának igazolása az, hogy tanítványai azt állították, hogy találkoztak vele, és Ő valóban él. A Szentírásból a következő személyekről tudjuk, hogy találkoztak a feltámadt Jézussal: Mária Magdolna (Jn 20,16) és az asszonyok (Mt 28,9). Megjelent Péternek (Lk 24,34), az emmauszi tanítványoknak (Lk 24,29), a tanítványok közösségének Jeruzsálemben Tamás nélkül - és vele együtt is (Jn 21), Jakab apostolnak (1Kor 15,7), Galileában az apostolok szűkebb közösségének (Jn 21) és végül a mennybemenetelekor. Hozzákapcsolhatjuk azt is, hogy Szent Pál is találkozott vele a Damaszkuszi úton (ApCsel 9,1).

A legerősebb motiváció, ha a tanítvány felnézhet tanítójára - Rizné Donkó Ildikó, a borsodszentgyörgyi Szent György Katolikus Általános Iskola és Óvoda pedagógusa Szent Gellért-díjat vehetett át az egyházmegyei tanévnyitó ünnepségen Ternyák Csaba egri érsektől. A laudációban elmondták, tanítványai számára példát mutat: a keresztény ember példáját. Gyermekeit és unokáit is ebben a szellemiségben neveli. Cikkünkben a kitüntetett tanárt mutatjuk be.