A tartalomból:

Megáldották a felújított egri bazilikát- Egyházmegyei találkozóra hívta a híveket Ternyák Csaba érsek szeptember 28-án. Az összejövetelnek a megújult egri bazilika adott helyet. A szentmise előtt Ficzek László általános helynök számolt be a felújításról, melynek eredményeként az épület teljes mértékben megújult. Először a templom főbejáratától a kupoláig tartó épületbelsőt újították fel, majd 2022 nyarán került sor a szentély és a déli bejárat helyreállítására.
A megáldási szentmisét a főpásztor vezette, aki köszöntötte a résztvevőket, közöttük Michael Wallace Banach pápai nunciust, az érsekeket és püspököket, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest és Lázár János építési és közlekedési minisztert, Eger megválasztott polgármesterét, a testvéregyházak képviselőit, az egyházmegye papságát, a szerzeteseket, a papnövendékeket, a különféle nevelési és oktatási intézmények képviselőit, és a híveket.
„Öt év intenzív és gondos munka után ma hálát adunk azért, hogy a gondviselő Isten segítségével megvalósulhatott bazilikánk, az egri főszékesegyház teljes körű megújítása, és Isten áldását kérhetjük az elvégzett munkára. Neki legyen dicsőség mindörökké! Azért vagyunk itt most együtt, hogy a jelenlétünkkel is Isten dicsőségét hirdessük.” – mondta Ternyák érsek.
Majd emlékeztetett: „A város török uralom alóli 1687-es felszabadulása után pontosan 150 évre volt szükség ahhoz, hogy Pyrker János pátriárka-érsek jóvoltából Egernek ismét méltó székesegyháza legyen. Ahogyan öt év kellett a felépítéshez, a mostani teljes körű felújítást is pontosan ennyi idő alatt sikerült befejezni. Köszönjük a magyar állam anyagi segítségét, amely nélkül nem kerülhetett volna sor erre a fejlesztésre. Köszönjük a többi adakozó nagylelkűségét és a különféle szakemberek gondos munkáját, akik bármilyen formában részt vettek bazilikánk megújításában!”
Ezt követően Michael W. Banach érsek, apostoli nuncius Ferenc pápa nevében köszöntötte a megjelenteket. Mint mondotta: az Egri Egyházmegyét 1004-ben alapították, a mostani főszékesegyház építtetője Pyrker     János László érsek volt, s 1837-ben adták át. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy valaki keresztény legyen egy dolog a fontos, fogadja el Jézus Krisztus meghívását, akinek Péter apostol mondta: „Te vagy Krisztus, az élő Isten fia”. A nuncius hangsúlyozta: Mivel Jézus Krisztus tanítása mindörökre megmarad, ezért „Gyertek, imádjuk az Urat!” Ismételte meg a templom bejárata fölött olvasható felszólítást. Majd Isten áldását kérte Ternyák érsekre és az egyházmegyében élő papokra és szerzetesekre. 
A szentmise elején az egri érsek megáldotta a felújított bazilikát, végig járva a templomot, szentelt vízzel meghintette a falakat, oltárokat, s a jelen lévő híveket. Homíliájában a főpásztor emlékeztetett rá: „Háborúktól, feszültségekről és különféle csapásoktól terhelt korunkban megtapasztaljuk a világban a gonosz erők jelenlétét. Amikor ma Szent Mihály főangyal pártfogásába ajánljuk magunkat, azért imádkozunk, hogy védelmezze Isten Egyházát és minket is, akik oltalmáért esedezünk.

Venite Adoremus! - Nap mint nap találkozunk portálok felett és mellett feliratokkal, hirdető táblákkal, a házak külső falán kifüggesztett hirdetményekkel, főleg a kapuk környékén cégérekkel. A falra felkerült felirat, amely az épületre vonatkozik, a ház stílusára, jellegére, de gyakrabban a benne zajló eseményre és akár egy ott lakó neves személyre is utal. A középkori gótikus katedrálisokon ritkán van felirat. Ehelyett a kapubélleteken, szentek megformált alakjai, és azok különböző helyzetben való ábrázolása meséli el, azt az erkölcsi tanítást, amit az épület üzen, hogy aki oda belép, annak tanulságul szolgáljon. A korábbi, római kor templomait és középületeit bejárva viszont azt találjuk, hogy abban a kultúrában az írásnak különösen kiemelkedő szerepe volt. Gyakran találunk feliratokat, többségében a bejárat fölött, a párkányzat alatt. A klasszicista kor, a gótika előtti görög-római építészeti stílust követi. Ezért a 19. században épült Egri Bazilika bejárata fölé is föliratot tettek: Venite Adoremus Dominum! Jöjjetek, imádjuk az Urat! Ez a meghívás minden templomra igaz; különös hangsúlyt ad azonban a szövegnek, hogy az egyházmegye főtemploma homlokzatán találjuk. 
Juhász Ferenc atya arról is ír cikkében, hogy az egyházmegye katolikus iskolái számára, minden esztendőben kiírásra kerül egy mottó, ami megadja a közös hangját annak a tanévnek. A mostani tanév mottója azonos a Bazilika homlokzatának feliratával: Venite Adoremus Dominum! Jöjjetek imádjuk az Urat! Jelezheti ez akár a templom és az iskola kapcsolatát is, ahogyan a költő mondja: ne hagyjátok egyiket sem! Azért is fontos mottója a tanévnek, mert időnként elhangzik panasz vagy kritika formájában is, hogy a gyerekek hitre-nevelésében a templomba járás az egyik nehézség. A szülők egy része ugyanis, csak küldi a gyereket, más esetben olykor el is hozza, kiteszi a templomajtóban a kocsiból, majd, amikor vége van a misének, érte jön. Jöjjetek, imádjuk az Urat! Ez a tanév mottója, mindenkinek szól a meghívás, akinek bármi köze is van a tanításhoz, legyen az pedagógus, tanuló vagy szülő. 

Csepellényi György 1689. évi sátoraljaújhelyi újratemetése - Az 1689. év nemcsak a kanonizációs eljárás elindítása miatt nevezetes Csepellényi György ügyében, hanem azért is, mert ebben az évben Egerfarmosról Sátoraljaújhelyre vitték földi maradványait. A háborús helyzet miatt (Thököly-féle felkelés) alkalmatlannak tűnt az egerfarmosi sírhely. Landor László megjegyezte, hogy a hit és a törvényes király ellen harcolók még a sírhelyeket és kriptákat is megrongálták. Ezért, hogy Csepellényinek biztonságosabb nyughelye legyen, Barilovich Lajos pálos rendi vikárius, később a rend generálisa, 1689-ben engedélyt kapott Fenesy György egri püspöktől, hogy áthelyezze Csepellényi földi maradványait a rend sátoraljaújhelyi templomába. 1689. május 11-én Csete József egri kanonok, Nagy János egri plébános, Gaál István sátoraljaújhelyi plébános és Podl Kelemen, az egri jezsuita rendház elöljárója nyitották fel a sírt. A szarkofágot a felette található felirat alapján azonosították, amelyen az elhunyt neve mellett a halál neme és ideje volt még olvasható. A holttest semmiféle bűzt nem árasztott. Szintén megtalálták a sírban a temetésen a kezében tartott viaszkelyhet is, amelyet Podl Kelemen jezsuita szerzetes vitt magával. Csepellényit Egerben a Szent Mihály arkangyal templomban ravatalozták fel. Ez a templom a mai bazilika helyén állt, melyről Bél Mátyás (1684–1749) részletes leírást adott a Notitiában, Eger városának ismertetésében. A nagyobb templomkapu felett olvasható felirat szerint a templomot Telekessy István egri püspök kezdte el építeni 1713-ban. Az építkezést utóda, Erdődy Gábor Antal fejezte be 1727-ben. 
Benei Bernadett arról is ír e cikkben, hogy Csepellényi holtteste előtt, 1689. május 13-án a városiak nagy tömege rótta le kegyeletét, majd kísérte el a külvárosi kapuig. Sátoraljaújhelyen a pálos rendhez tartozó Szent Egyed templomban a legújabb kápolnában helyezték el, melyet I. Rákóczi Ferenc építtetett, egy olyan kriptában, melyben előtte senki sem feküdt. Az itt olvasható sírfeliratot, amely Csepellényi életének máriavölgyi állomását, missziós tevékenységét és mártíromságát ismerteti, a pálos rendi Benger Miklós és az ő nyomán rendtársa, Szöllősi Gáspár is közölte a rendről, illetve Csepellényi életéről szóló műveiben.

Homa János