Két évvel ezelőtt kereste fel Ternyák Csaba egri érseket Füzér, Sátoraljaújhely és Egerfarmos polgármestere a települések plébánosaival közösen, hogy a főpásztor kezdeményezze a három település életében fontos szerepet jásztó Csepellényi György boldoggáavatási eljárásának folytatását, mely a történelem folyamán többször elakadt. Az Egri Főegyházmegyében ez év elején indult meg hivatalosan az eljárás.

Csepellényi György pálos szerzetes vértanúságának helyszínén, Egerfarmoson mutatott be szentmisét Ternyák Csaba egri érsek az esemény 350. évfordulóján, 2024. május 24-én.

A főpásztor köszöntőjében úgy fogalmazott, arra emlékezünk, ohgy ezen a napon Csepellényi György pálos szerzetes saját vérével írta be a nevét az egri főegyházmegye és a település történetébe, a kassai vértanúkhoz hasonlóan, akik szintén az egyházegye vértanúi.

Rá is úgy tekintünk, mint akiben megvalósult Jézus Krisztus ígérete: „ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak". Jézus követőinek már az első évtizedekben ez volt a sorsa, apostolai János kivételével vértanúhalált haltak. A vértanúkhoz hasonlóan el kell ismernünk Isten fönségét életünkben. Különleges ez a nap, mert tegnap Ferenc pápa bejelentette, hogy Bódi Mária Magdolna vértanúságát az Apostoli Szentszék elismerte, így a Litéren törvénytelen gyermekként született munkáslány méltó lesz  arra, hogy az Egyház hamarosan a boldogok sorába iktassa.

A szenteknek különlegesen nagy üzenete van számunkra: mindenki meghívást kapott az életszentségre, minden körülménytől, nehézségtől függetlenül. Csepellényi György a hit hűséges tanúja volt, az életszentségre törekedett, ezért az Egri Főegyházmegye a szentek sorában szeretné látni.

Szentbeszédében Puskás Antal pálos tartományfőnök Szent Máté Izajástól vett idézetére – „velünk az Isten” – utalva a Szűzanya, Szent József és Jézus kapcsolatáról elmélkedett. A gyermeket hitük szemével is Isten fiának látták, s ez képessé tette őket arra, hogy mindent megtegyenek érte. „Velünk az Isten” – ez az evangélium lényege, s ez teszi képesség a vértanúkat arra, hogy meghozzák áldozatukat.

Csepellényi György atya pontosan ezzel a hittel rendelkezett, s nem a vértanúsággal kezdődött az ő tevékenysége. A szentek már sokkal korábban odaadták életüket Istennek. Csepellényi György szembement egy olyan erővel, ami szétszór, a Gonosz lélekkel, s ezzel kivívta haragját. A pálos rend alapítójához, Boldog Özsébhez hasonlóan Isten népének összegyűjtését, egységét szolgálta.

Ma is nagy szükség van arra, hogy egységben maradjunk a családokban, közösségekben, egyházközségben, közösségben Istennel. Merjük odaadni magunkat! Ez csak akkor nehéz, ha magunkat tartjuk középpontban, ha azonban Istent tesszük középre, megváltozna a dolgok. A vértanúk meg tudták tenni ezt, s Isten csodákat tett rajtuk keresztül, s ez bárkivel megtörténhet, ha beengedi a középpontba Istent – zárta tanítását Puskás Antal.

Papler Pál Egerfarmos plébánosa az egyházközség nevében mondott köszönetet Ternyák Csaba egri érseknek, hogy felkarolta Csepellényi György vértanú ügyét és bemutatta a szentmisét. A főpásztor elismerését fejezte ki a szervező munkáért, a lelkes szolgálatért.

Az Egri Főegyházmegyében így imádkoznak a boldoggá avatásért:

Istenünk, benned bízók erőssége, te arra hívtad Csepellényi Györgyöt, hogy Boldog Özséb követőjeként híveidet megerősítse a katolikus hitben, és összegyűjtse, ami szétszóródott. Életáldozata, hite és irántad érzett hűsége példaként ragyog előttünk. Add, hogy mielőbb a boldogok között tiszelhessük őt. Amen.

Csepellényi György 1620 körül, más forrás szerint 1626-ban született a Trencsén vármegyei Biccsén, nemesi származású családban. 1643. május 3-án a felsőelefánti Keresztelő Szent János pálos rendi kolostorban tette le szerzetesi fogadalmát. 1660-ban rendje a máriavölgyi kolostor alperjelének nevezte ki, innen előbb Terebesre került, majd Felsőelefánton is szolgált. A környékbeli Nagyappony és Kisappony falvakban több száz családot térített vissza a katolikus hitre, sőt visszaszerezte az üresen álló katolikus templomot és plébániát is. 1669. június 5-én a rend Csepellényit nyolc társával együtt küldte misszióba a már ott szolgálatot teljesítő páterek mellé Felső-Magyarországra. Csepellényi füzéri plébános lett és 1673-ra hét falut térített vissza a katolikus hitre. A füzéri plébánián ejtette foglyul protestáns bujdosó katonák egy csoportja 1674. március 26-án. Két hónapon keresztül hurcolták magukkal, és gyötörték válogatott, kegyetlen kínzásokkal, melyeket állhatatosan tűrt. Katolikus hitéhez való ragaszkodása miatt 1674. május 24-én az Egerfarmos határában fekvő Szőke pusztán fejezték le. Holtteste napokig hevert a pusztában, a szemtanúk szerint romlatlanul, melyet Nagy János mezőkövesdi plébános temetett el az egerfarmosi templomban. Temetését csodás események sora kísérte. 15 évvel Csepellényi halálát követően, Barilovich Lajos pálos rendi generális kérésére 1689. április 29-én Fenesy György egri püspök kanonizációs vizsgálatot indított Csepellényi ügyében. Barilovich 1689-ben, miután engedélyt kapott Fenesy György egri püspöktől, elszállíttatta Csepellényi földi maradványait a rend sátoraljaújhelyi, Szent Egyed tiszteletére felszentelt templomába, melynek legújabb kápolnájának kriptájában helyezték el. Tisztelete túlélte az évszázadokat, boldoggá avatását többször is kezdeményezték (1689-ben, 1769-ben és 1949-ben), azonban nem sikerült végigvinni az eljárást. 1974-ben Nagy-Bozsoky József orvosnak sikerült azonosítania Csepellényi földi maradványait. 1989. május 27-én, Sátoraljaújhelyen, temetésének 300. évfordulóján egy tölgyfa ossariumban, korábbi kriptájában helyezték el csontjait – írja az Egyházmegyei Hírek 2023. novemberi számában Benei Bernadett.

A szentmisét élőben közvetítette a Szent István Televízió Youtube-csatornáján:

Bérczessy András

kép: Lénárt Márton