"Ruttkai Éva születésének 90. évfordulója alkalmából az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a színésznő kedves szerepeiből színjátszó versenyt hirdetett „Nyinák és Alexandrák színpadra” címmel középiskolások számára. A kiírás szerint a fiataloknak kellett bemutatni tizenöt percben, mit gondolnak az emberi kapcsolatokról, szerelemről, barátságról, emberi helytállásról A.P.Csehov, Sirály, Cseresznyéskert és Molnár Ferenc, A hattyú c. színművek alapján.

Mivel mi nem tudtunk választani a megjelölt drámák közül, arra vállalkoztunk, hogy a három drámából egy jelenetsort írunk. Miután a diákok kiválasztották az általuk olvasott drámák legjobbnak vélt részeit – a rendező tanár szerint is a legjobbakat –, összeszerkesztettük a szövegrészleteket.

A főszereplő Alexandra szerepét két lány játszotta. A fiatal, szárnyaló, szellemi szabadságát a lelke mélyén őrző lány Molnárnál egyetlen éjszaka alatt, míg Csehovnál évek alatt veszíti el ezt a benső csodát. Ezt mi úgy érzékeltettük, hogy egy másik, karakterében eltérő szereplőt léptettünk fel, aki kifelé, a külvilág felé őrzi ugyan méltóságát és hűvös közönyét, mint a hattyú, de lelkének szárnyalását, a Sirályt már elveszítette.

Az elkészült produkcióról digitális felvételt kellett készíteni, és beküldeni a pályázat kiírójának. Az országból huszonöt kisfilmet küldtek be, és közülük nyolcat hívtak be a Thália Színházba a gálára. A helyszíni, délutáni próba után volt egy kis időnk megcsodálni Budapestet éjjel, sétálni a Korzón, és hétkor várni, ha nem is a Nemzetinél, de a Tháliában az előadást. Azaz egyfajta ráhangolódás volt ez az előadásunkra, miközben a 20. század elejének igényes pesti sanzonjait hallgattuk. Ebben az épületben játszotta Tolnay Klári Alexandrát, és a Tolnay betegsége miatt a főszerepbe beugró tizenhét éves Ruttkai Éva először itt lépett színre főszerepben. Ekkor lopta be magát egyetlen előadás alatt a pesti közönség szívébe megmutatva tehetségét. Így nemcsak Ruttkai drámai örököseként érkeztünk meg, de a hely is árasztotta magából e színésznagyságok szellemi közelségét.

A szervezők az estét két részre osztották, ahol először a nyolc meghívott produkciót néztük meg, majd a második részben Ruttkai Évára emlékezve Szigethy Gábor színháztörténész, Ruttkai Éva lányának férje mondott néhány személyes és nagyon kedves történetet a Színésznőről, majd a szakmai zsűri értékelte a produkciókat. A mi előadásunkban külön kiemelték a szereplők hibátlan színpadi mozgását, a produkció tisztán látható gondolati ívét és a szövegrészletek tökéletesen pontos illesztését, a „dramaturgiai bravúrt”.

Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy a mindannyiunk szemében akkor látható boldogság, elégedettség, a munkánk után járó elismerés olyan örömöt hozott, amelyet szavakkal kifejezni nehéz, viszont tudom, és nyugodtan mondom mindannyiunk nevében, hogy valóban különös éjszaka volt" - írta Németh Gergely magyartanár, az irodalmi színpad vezetője.