Osztozó – Lelki gondozók Fóruma Egerben

A térség szociális és gyermekvédelmi területen dolgozó munkatársainak tartott rendezvény kis műsorral kezdődött az Egri Érseki Palotában.

 

Ezt követően Marossy Balázs papnövendék bemutatta az intézményben tevékenykedő szeminaristák és lelkipásztorok életét. Mint mondta: az a feladatunk, hogy megmutassuk, ami a szívünkben van, Isten szeretetét, ami összeköt bennünket. A gyermekotthonban hitoktatást, közösségi és lelki programokat tartanak, s több lakó kérte a keresztség szentségét.

Ternyák Csaba egri érsek a lelki gondozás jelentőségéről szólva kiemelte: aki az emberekkel foglalkozik, legyen az gondozó, pedagógus vagy éppen püspök, közvetíti Isten üzenetét. Szent II. János Pál pápa első enciklikájából idézve kiemelte: Isten keresi az utat az emberhez, az Isten útja az ember, rajta keresztül mutatja meg magát. Ez Jézus Krisztusban mutatkozott meg igazán számunkra. A mi életünk, utunk is az ember, s aki idős, beteg vagy szenvedő emberekkel foglalkozik, ezt fokozottan látja. Aki szolgálatra adja életét, hivatásból teszi, nem kenyérkereset miatt. Ez utóbbinak nem okoz boldogságot mindez, de előfordulhat, hogy eleinte nyűgnek érzi, majd ráérez, megtalálja szolgálatában személyes boldogságát is.

A főpásztor Boldog Batthyány-Strattmann László példáját idézte, aki módos ember létére szegényeket gyógyított ingyen. S azt mondta:ha boldogok akartok lenni, tegyetek boldoggá másokat.”  Az érsek rámutatott: az istenhit nem távolít el az emberektől, a szolgálattól, hanem éppen ellenkezőleg, erősíti azt. Rendkívül fontos a motiváció, ami lehet emelkedett is: testvéremet szolgálom, s hívőként Istent. Ez visszahat ránk is, belső boldogság és kiteljesedés formájában. Ugyanilyen fontos az, hogy bele tudjuk élni magunkat mások helyzetébe. Az éppen ma vasmiséjét, pappá szentelésének 65. évfordulóját ünneplő Katona István nyugalmazott egri segédpüspök példáját is említette  Ternyák érsek. Az idős főpásztor méltósággal viseli terheit, erő, biztonság, szeretet és hűség árad belőle.

Embernek lenni nagyszerű méltóság, s Isten is emberré lett, nem angyallá. Az angyaloknak sok faja van, egy láthatatlan, Isten teremtette világban élnek, de az Isten az emberekre bízta a teremtett világot, így Isten munkatársai vagyunk. Hozzátette: amikor betegekről van szó, empátia kell. Persze könnyebb, ha sikerélmény van, de az is lehet az, ha magunkat le tudjuk győzni. A bátorság nem létezik, az legyőzött félelem. Az Ószövetség azt mondja: amit nem akarsz, hogy neked tegyenek, ne tedd másnak. Ez a jézusi gondolat fordítottja : amit szeretnél, hogy veled tegyenek, tedd másnak.

Jókedv és öröm kell a szolgálathoz, különben favágás lesz. Az apró örömöket fel kell ismerni és meg kell becsülni, s ezt bármilyen munkában meg lehet találni. A jókedv is lehet ragályos, s egy vezetőnek kötelessége jókedvűnek lenni!

Ternyák Csaba egri érsek köszöntőjét követően Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára szólt a jelenlévőkhöz. Elmondta: minden szakmában, hivatásban fontos a bizalom, a lélek és lélek közötti kapcsolatban. A szociális területen és a gyermekvédelemben kiemelten. Az elmúlt korszakok mind ez ellen voltak, a francia forradalom óta, a kommunizmus időszakában és a vad liberalizmusban is. Az ész akar felülkerekedni a lélek felett. Pedig lelketlenül, lélek nélkül nem lehet semmit sem lehet szívvel megtenni. A segítő hivatások munkatársain nagyon sok múlik, s az egyházak nagyon komoly szerepet vállalnak ebben – tette hozzá.  Az államtitkár arra bíztatta a szociális területen dolgozó világi intézmények munkatársait, hogy keressenek kapcsolatot a helyi vallási közösségekkel, papokkal, lelkészekkel.

Czopf Klára szerzetesnővér, lelki gondozó, a Szent Ferenc Kisnővérei közösség tagja munkája során szerzett tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel, a SZÖSZ, vagyis Szabadon, Örömmel, Szeretettel teli életről. Mint mondta: egy jezsuita atyától, Nemes Ödöntől kapta ezt a gondolatot. Hozzátette: a lelki gondozó elsősorban az életével, a mindennapjaival végzi munkáját. Fontos tudni, hogy hogyan lehet úgy szeretni, hogy ne égjünk ki. Ha az öröm nem elég teljes, a szeretet is kifullad. Ha nincs elég öröm, meg kell keresni. Egy további feltétel is fontos még: a szabadság. Ha mélyen a tudatában vagyok, hogy szabad vagyok, megtalálhatom a méltóságot, a legmélyebb méltóságot,a szabadságot, s  azt, hogy Isten képére vagyunk teremtve. Csak az tud örülni, aki átéli, hogy szabad, s csak az tud szeretni, aki átéli, hogy örül. A legintenzívebben a szeretetre van szükség a mi munkánkban –zárta szavait a szerzetesnővér.

Az előadásokat követően tematikus csoportokban tárgyaltak a program résztvevői egy-egy terület feladatairól.