Szeptember 15-én a jászberényi Ferences templomban „kettős ünnepen” lehettünk jelen. Jeles ünnepünkként emlékeztünk meg a Fájdalmas Szűzanyáról, Jézus Édesanyjáról, valamint a szentmise után a templom restaurált kegytárgyainak átadására került sor, melyeket Oszvald Nándor aranykoszorús ötvösmester újított fel. A dr. Novák István főigazgató atya által celebrált ünnepi szentmisén a szentbeszédet Muhari Ferenc állandó diakónus mondta, melyben megemlékezett Jézus édesanyjáról,a Fájdalmas Szűzanyáról, aki Fia halála által átélte a szenvedést. Beszédében kiemelte, hogy a Hétfájdalmú Szűzanya emléknapja a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez is kötődik. A Hétfájdalmú Szűz kifejezés a Boldogságos Szűz Mária egyik megnevezése, mely szenvedéseire utal. A szó szoros értelmében a kereszt alatt álló Mária neve: Fájdalmas Anya. A Hétfájdalmú Szűz kifejezés az életét végigkísérő szenvedések alapján mondja Máriát hétfájdalmúnak. ( A hét, a teljesség száma).

Először a szerviták kezdték ünnepelni szeptember 3. vasárnapján. 1668-ban kapták meg a pápai jóváhagyást. VII. Pius pápa 1814-ben az egész egyházra kiterjesztette, X. Pius pápa helyezte át az ünnepet szeptember 15-re.

Dr. Novák István főigazgató atya, mielőtt megáldotta volna a felújított kegytárgyakat, melyeket hamarosan használatba is vesznek, elmondta, hogy Jászberény legrégebbi templomának, a ferences templomnak ugyan kevés műkincse van, de azok annál értékesebbek. Az évszázadokig a ferences rendtartomány birtokában lévő kelyhek, gyertya-és tömjéntartók, monstranciák, kézi kereszt és néhány ereklye 1947-ben kerültek az Egri Főegyházmegyéhez. Ezeket zárt szekrényben őrizték a plébánián, mígnem másfél évvel ezelőtt Oszvald Nándor „kezébe kerültek”…. Novák atya egy évtizedes álma valósult meg az ötvösmester önzetlen felajánlásával, aki a restaurálás munkadíját felajánlotta az egyházközség javára, míg az anyagköltséget a plébánia finanszírozta.

Az ötvösmester számára nemcsak megtiszteltetés, de kihívás is volt a felkérés, hiszen nagyfokú precizitást igényelt a XVIII-XIX. századi, egykor mindennapos használatban lévő kegytárgyak helyreállítása.  Mint elmondta, minden tárgyat darabjaira szedett szét, melyeket aprólékosan javított, majd eredeti állapotuknak megfelelően arany-és ródium réteggel vont be. A legnagyobb kihívást a kézi kereszt restaurálása jelentette, amely nagyon hiányos volt, de ma már újra egykori pompájában ragyog.

A szentmise végén István atya megáldotta a felújított kegytárgyakat, majd az igen szép számmal megjelent híveket (szinte zsúfolásig megtelt a templom) invitálta a kegytárgyak megtekintésére.

További tervei között szerepel még, hogy a felújított kegytárgyakat hamarosan egy kiállítás keretében a nagyközönség számára is szeretnék majd bemutatni.

Kelemen Csilla