Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét augusztus 20-án. Államalapító Szent István király ünnepén – hagyományos módon – az új kenyér megáldásával vette kezdetét az ünnepi szentmise, melyen többszáz hívő vett részt. A főpásztor homíliájában elmondta: Szent István királyunk intelmei az élet legtöbb területére kiterjednek, ezért is kezdtük el az elmúlt években, hogy ezen az ünnepen sorra ezekről elmélkedtünk. Az intelmek valójában buzdítások, tanácsok, amelyekkel az volt a király célja, hogy fiát Imre herceget felkészítse az uralkodásra. Ezek egy része isteni parancs, a többi pedig személyes jótanács, amelyek nem kényszeríteni, sokkal inkább meggyőzni akarnak. Érvényes ez arra a fejezetre is, amelyről ma elmélkedünk, vagyis az imádság megtartásáról.

Az egri érsek rámutatott: az imádság segített Szent Istvánnak is abban is, hogy megtalálja helyét a világban és hogy helyet találjon népének is itt Európa közepén. Hányszor és hányszor vihette népe gondjait imádságaiban a mi Urunk Jézus Krisztus elé! Milyen sokszor fordulhatott a Boldogságos Szűz Máriához is, akivel olyan bizalmas anya-gyermek viszonyt ápolt, hogy amikor országa jövőjéről kellett gondoskodnia, azt éppen Őrá bízta.

A főpásztor hangsúlyozta: a mindennapi imádság gyakorlatához szorosan kapcsolódik a vasárnapi templombajárás, az Istennel és a benne hívő többi emberekkel való találkozás élménye. Aki ezt nem tartja fontosnak, annak életében átveszi valami más a helyét és észrevétlenül belesodródhat abba, hogy egyre ritkábban imádkozik, egyre ritkábban jár templomba és egy idő után teljesen elhagyja. Ezt végül az Istennel való kapcsolata is megsinyli, elmagányosodik és akár a hite is veszélybe kerülhet. Ha mi nem parancsolunk a vágyainknak, akkor rövidesen a vágyaink parancsolnak nekünk. Amit ugyanis nem gyakorlunk, az nem fontos, az nem szerves része az életünknek. Az imádság és a templomba járás is tudatos választás és döntés következménye, hiszen fegyelmezettséget, olykor áldozatot is követel.

Ternyák Csaba kiemelte: Szent István király olyan hitre vezette el őseinket, amely még életünk legnagyobb kihívásaiban, a szenvedésben és a halálban is erőforrást kínál. Sőt, Isten még a bűnt is képes saját terveibe beilleszteni. Ezért a húsvéti öröménekben boldog vétekről éneklünk, amely Jézus Krisztusban ilyen nagy megváltóra lett érdemes. Sokan egyéni életükben is megtapasztalták, hogy régi botlásaik és bűneik később ugródeszkává váltak a megtérés felé.

Jézus Krisztus evangéliuma ma is azt üzeni a világnak: Nincs véglegesen elrontott élet, mindig van lehetőség újrakezdésre – mondta beszéde végén Ternyák Csaba érsek.

A szentmise végén a  megáldott kenyeret szétosztották a hívek között.

Ezt követően  az érsekség díszudvarán került sor a hívek nagy számú részvétele mellett Szent István király szobrának megáldására. Az új szobor Kovács Jenő szobrászművész alkotása. Szintén az ő műve a díszudvarban található Szent Erzsébet szobor is. Szent Erzsébet egyházmegyénk területén, Sárospatakon született, Szent István király pedig egyházmegyénk alapítója volt.

H.J.