Államalapító Szent István király ünnepén hagyományos módon az új kenyér megáldásával kezdődött az ünnepi szentmise az Egri Bazilikában.

Szent István király napja egyszerre nemzeti és egyházi ünnepünk. Egyaránt része keresztény és magyar identitásunknak. – mondta prédikációjában a szentmise főcelebránsa, Ternyák Csaba egri érsek. Ez az évről évre visszatérő ünnepünk rámutat arra, hogy nemzetünk sorskérdései nem mentenek fel bennünket attól, hogy magunkba tekintve egyéni életünket is mérlegre tegyük. Szent István sziklára építette nemcsak a saját életét, hanem magyar hazánk jövőjét is a kereszténység megszilárdításával és azzal, hogy az országot a Szűzanya oltalmába ajánlotta. Követnünk kell az ő példáját és életünket nem futóhomokra, hanem Jézus követésével sziklára kell építenünk.

Első szent királyunk ünnepe lakalom arra, hogy hívő emberként megfogadjuk, hogy életünk útját még inkább az evangélium eszménye szerint szeretnénk élni.

Prédikációjában a főpásztor utalt Szent II. János Pál pápa 30 évvel ezelőtti magyarországi látogatására, akitől a következő szavak hangzottak el: „Királyotoktól és nevelőtöktől Krisztus ismeretét tanultátok. Megtanultatok az evangélium szerint élni. Akkor hát ne éljetek tovább úgy, mint a régi ember, aki rabszolgája önző egyéni vágyainak; az élvezetek, a birtoklás és a siker hajszolásának. Hanem éljetek úgy, mint új ember, aki hasonlóvá válik Krisztushoz és megnyílik mások felé. Ez Szent István életstílusa, amelyet örökségként hagyott rátok. Az ő alakja zsinórmérték nemcsak az ország vezetőinek, hanem minden embernek, aki az ő népéhez tartozik.”

Ternyák érsek rámutatott, hogy Szent István király olyan példa számunkra, aki 1000 év múltán sem veszített aktualitásából. Szent Imre herceghez írt intelmeire joggal tekinthetünk úgy, mint lelki végrendeletre, amelyek nemcsak fiának, hanem nekünk is szólnak. Szavai -nemzetünk sorskérdéseinek megoldásában és egyéni életünk útvesztői között- ma is jó iránytűként szolgálnak.

A Szentatya látogatása óta eltelt 30 év alkalmat ad nekünk arra, hogy magunkba tekintsünk és régi-új feladatokat jelöljünk ki magunk számára. Célszerű a nagy eseményekről és nagyjainkról megemlékezni, például úgy, ahogyan a napokban Debrecenben tették: a pápalátogatás évfordulója alkalmából szobrot állítottak a szent pápának.

Nagy királyunk nemcsak uralkodó volt, hanem a nemzet igazi atyja. Nemcsak uralkodói erejével volt kiváló, hanem lelkületével is. Atya és nevelő volt, aki szól századokon és nemzedékeken át. A mai nemzedéknek is elismétli azt, amit az efezusiakhoz írt levélben is olvashatunk. „Kérve kérlek titeket az Úrban, ne éljetek úgy, mint a pogányok, akik hiúságokon járatják az eszüket. Sötétség borult elméjükre, elidegenedtek az istenes élettől, és érzéketlenné váltak.” Ti azonban nem ezt tanultátok Krisztustól. Királyotoktól és nevelőtöktől Krisztus ismeretét tanultátok. Megtanultatok az evangélium szerint élni. – idézte a néhai Szentatya szavait a főpásztor.

A lengyel pápa a lényegre irányította figyelmünket. Szent István legfontosabb öröksége az, hogy megtanított Krisztus ismeretére, és az evangélium szerinti életre. Ez az a soha nem halványuló örökség, amit minden nemzedéknek meg kell őriznie és tovább kell adnia. Az évszázadok alatt sok minden változott. Új népek tagozódtak be a magyarságba, új határaink lettek, megváltozott az államforma és a stílus. A lényeg azonban ma is Krisztus ismerete és az evangélium szerinti élet ideája.

Nem feledhetjük a Szentatya 1991-es látogatása során elhangzott szavait, melyben figyelmeztet bennünket: „Ti kedves magyar testvéreim! Legyetek tudatában annak a nagy szerencsének, melyet jövőtök számára az a szabadság jelent, amelyet visszafordíthatatlan módon megszereztetek. Becsüljétek meg és éljetek helyesen szabadságotokkal!”

Prédikációja végén Ternyák érsek a Szűzanya oltalmát és a szentek közbenjárását kérte, hogy mindhalálig kitartsunk őseink szent hitében.

A szentmise végén a távozó hívek között szétosztották a megáldott új kenyeret.

Pap Ildikó

kép: Szent István Televízió - Vozáry Róbert