Szent Márton és Európa

 

Szent Márton és Európa címmel tartottak ünnepi konferenciát a Parlament Felsőházi termében. Dr. Veres András győri megyéspüspök, az  MKPK elnöke köszöntőjében kiemelte: öröm, hogy az elmúlt esztendőben még jobban megismerhettük Szent Márton életét, lelkiségét. Veres András köszönetet mondott a kormányzati támogatásokért.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Szent Márton emberközeliségét méltatta beszédében. Elmondta: az egyszerű körülmények között élő püspök alázata a mai vezetők, politikusok számára is példa.

Fülöp Attila egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár Szent Márton korára utalva úgy fogalmazott: a problémákra a keresztény társadalom kiépítése volt a jó válasz  1700 évvel ezelőtt is, s ma is ez az iránytű a helyes úthoz. A politikus hozzátette: a kormányzat ezért is támogatta a Szent Márton-emlékévet 6 milliárd forinttal, melyből Szombathelyen és Pannonhalmán komoly beruházások történtek, s az ország számos temploma is megújulhatott.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek előadásában kiemelte: egy európai szentről van szó, aki akkor élt, amikor a mai értelemben vett Európa még fogalmilag sem alakult ki. Szent Márton élettörténetét ismertetve elmondta: példája az isteni szeretet mélységét mutatta meg. A pogány katonacsaládban nevelkedő fiatal már 10 éves korában vágyódott a kereszténységre, ám csak 20 éves kora után keresztelkedhetett meg. Még ez előtt történt a legismertebb, gyakran ábrázolt cselekedete, amikor a koldusnak adta köpenye felét. Egyházépítő munkája is jelentős volt, fontosnak tartotta a vidéki területek evangelizálását is, s így tulajdonképpen a mai plébániarendszer alapjait teremtette meg. Szent István tevékenysége is köthető Szent Mártonhoz ezen a területen is. Fontos az is, hogy Márton  nem vértanúhalált halt, hanem az életszentség egy új formáját valósította meg.

Dr. Bruno Judic, a Tours-i Egyetem professzora Sulpicius Severus ókeresztény író,  a szent életrajzírója munkáját ismertetve kiemelte: a szerző - másoktól eltérően – a születés helyét említi hangsúlyosan. Ennek oka lehet az, hogy egy fontos katonai helyről van szó, mely egyfajta híd a keleti és nyugati kereszténység között. Szent Márton kultusza már a korai időszakban is igen jelentős volt, erre számos jel utal: templomok titulusai, ábrázolások. Prágai Szent Márton két évszázaddal később tiszteletből vette fel nevét. Nagy Szent Gergely tours-i püspök a 6. században gyógyításairól, csodáiról írt, s ezt követően a sírhely válik a kultusz központjává. Szent Márton köpenyereklyéje a frank királyok számára egyfajta talizmán lett, s hadi zászlói is kiemelt szerepet kaptak a harci cselekmények során. Fontos tudni, hogy Szent István is Szent Márton hadi zászlaja alatt aratott győzelmet Koppány felett. A professzor elmondta még: az egyetemen kutatják, hogyan épültek be a pogány, népi szokások a kultuszba, s ebben a munkában a magyar szakemberekre is számítanak.

Dr. Tóth Endre a korai kereszténység terjedése szempontjából vizsgálta Szent Márton életét előadásában. Elmondta: a különféle ábrázolások gyakorisága jól mutatja, hogy milyen hatással volt a szent élete a közösségekre.

Dr. Lőrincz Zoltán a képzőművészeti ábrázolások világát ismertette meg a hallgatósággal, bemutatva a legjelentősebb alkotásokat. Az előadó kiemelte:  a művészettörténeti kutatások során is fontos a forráskritika, a források ismerete, ezért jó tudni, hogy Szent Márton két életrajzírója más-más szemszögből ad ismertetést. Sulpicius Severus a tanítvány hűségével, míg Nagy Szent Gergely a korabeli iratok, dokumentumok alapján írt. A művészettörténész a legjelentősebb és legérdekesebb európai és magyar ábrázolásokat bemutatva kiemelte: minden korban előszeretettel ábrázolták Szent Mártont, az adott kor stílusának megfelelően.

Schauermann János Szent Márton lelkiségéről szólva elmondta: a neve alapján a római hadistennek, Marsnak ajánlották Márton, s mégis Isten kegyelméből  meghívást kapott. Mert kereszténnyé válni szülei akarata ellenére is és  mert keresztényként élni és cselekedni. Szeretet, türelem  és alázatosság jellemezte. Mert kilépni a hadseregből és a régi megszokásból, püspöki életvitele is eltért a megszokottól: új profilt, a szerzetes-püspök életpéldáját mutatta meg. A külső megjelenés, a reprezentáció nem volt fontos számára.  Abban a korban a városokban éltek a keresztények, a falvak népei pogányok voltak, ezért vándorolva járta a településeket, s szerzeteseit a megtért közösségek élére állította.  Életpéldája és tanítása csodálatos összhangban voltak, s ezért is nevezték Isten barátjának.

Dr. Szovák Kornél előadásában az irgalmasság szentjeként ismert Szent Márton  és az uralkodók viszonyáról beszélt.

Az ünnepi konferencia záróbeszédét Orbán Viktor miniszterelnök tartotta. A kormányfő elmondta: azért is van jelen a rendezvényen, hogy kifejezze a kormány háláját azért, hogy az élet számos területén együttműködik az egyház és az ország vezetése.

A miniszterelnök úgy  fogalmazott: Szent Márton "a szociális piacgazdaság védőszentje", akinek nemcsak a szíve volt a helyén, de a józan esze is, amikor a legenda szerint - még katonaként - egy rászorulónak köpenye egy részét adta oda, és így egyikük sem fagyott meg. Hozzátette: Szent Márton a magyarság számára azért is különleges, mert az államalapításkor példája nyomán jött létre a magyar államiság.