A Brenner János Papnevelő Intézet elöljáróinak és növendékeinek a könnyezés órájában, reggel hat órakor bemutatott szentmiséjével megkezdődött a Vérrel Könnyező Szűzanya idei búcsúja Győrben.

„Búcsúra jöttük szép Szűz Máriához” – hangzott fel az ének, miközben a papság bevonulást a szentmisére. Hagyomány, hogy a a Vérrel Könnyező Szűzanya búcsúja első napjának délelőttjén a papság elzarándokol a Nagyboldogasszony-székesegyházba, Mária köszöntésére. 2019 óta Veres András megyéspüspök kezdeményezésére a papok szülei is az ünnep meghívottjai.

Az egybegyűlteketa főpásztor köszöntötte: „Örömmel látom, hogy egyházmegyénk ezen kimagasló ünnepén milyen nagy számban összegyűltünk, és nemcsak a Győri Egyházmegye lelkipásztorait látom körünkben, hanem a Szombathelyi Egyházmegyében, az ország különböző részeiben szolgáló atyákat, valamint szerzetesrendek képviselőit. Fontos, hogy mi papok is megtaláljuk azokat a forrásokat, amelyekből táplálkozva segíteni tudunk másokat az üdvösség útján” – mondta a főpásztor, s köszöntötte a szentmise főcelebránsát, Ternyák Csaba egri érseket, aki papnövendékként gyakran részt vett a búcsún.

„Örömmel teli a lelkem, hogy együtt imádkozhatunk. Kérjük együtt Mária közbenjárást papi és »emberhivatásokért«, mert világunkban nagy hiány van minden olyan hivatásban, melynek az ember lelkével, testével kell foglalkozni”– fogalmazott Ternyák Csaba.

A szentmisén koncelebrált Veres András győri megyéspüspök, Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök és a jelen lévő paptestvérek, köztük Böcskei Győző székesegyházi plébános; Kálmán Imre püspöki irodaigazgató; Reisner Ferenc, a Brenner János Hittudományi Főiskola rektora, valamint Bognár István, a Brenner János Hittudományi Főiskola spirituálisa.

Ternyák Csaba homíliájában megemlékezett arról, hogy papnövendékként és fiatal papként rendszeresen részt vett a könnyező Máriát dicsérő búcsún. „Sok élmény, és imádságos emlék kapcsol a székesegyházhoz és a kegyképhez” – mondta.

„A Könnyező Szűzanya ünnepe minden évben a nagyböjtre esik. A könny a bánat, szenvedés, fájdalom jele. A felnőtt könnye még inkább. Mária könnyezése a szeretett írországi egyház miatt az anyai együttérzés, együtt szenvedés különleges példája, s mert ez vérrel történt, jelzi nemcsak a lélek, hanem a test fájdalmát, szenvedését is. Ugyanakkor Máriát boldogságosnak nevezzük. Hogyan fér össze a boldogság és a szenvedés, ez a két, látszólag egymásnak ellentmondó érzés, tapasztalás? Vajon kisebbíti Mária boldogságát a szenvedés? Nem. Ahogyan Jézus szenvedése és kereszthalála sem árnyékolja be a feltámadás dicsőségét.

Keresztény hitünk egyik legnagyobb adománya, hogy felkészít a szenvedés elfogadására, és segít szent evangéliummá alakítani azt.”

A szónok felidézte az evangéliumban elhangzott történetet: „Mária és József az ószövetségi törvénynek megfelelően bemutatták Jézust a templomban. A szertartáshoz hozzátartozott, hogy a szülők áldozatot mutattak be. A tehetősebbek bárányt áldoztak, Máriának és Józsefnek azonban erre nem volt módja. A történet előrevetíti, hogy a Szűzanya részt fog venni fia szenvedésében.

Simeon, az ismeretlen és titokzatos ember megjelent a templomban, és egyszer csak kezébe vette a gyermeket, a magasba emelte, áldotta Istent, és imát mondott. Úgy beszélt, mint aki prófétai megerősítést kapott. Mária és József ámulatba estek. „Ő lesz majd Izrael dicsősége és a pogány nemzetek világossága.” A dicsérő szavak simogatták lelküket, de a folytatás aggodalommal töltötte el őket. „A gyermek az ellentmondás jele lesz, a te lelkedet tőr járja át.” Mária szívébe véste a próféta szavait, ahogy Betlehemben is szívébe véste a pásztorok szavait, és korábban Gábriel angyal közvetítette üzenetet is. Megértette, mire választotta ki őt Isten, miért halmozta el olyan nagy kegyelemmel az angyali üdvözlet idején. Így kapott hitet és erőt, hogy el tudja majd viselni mindazt az értetlenséget, szenvedést, ami küldetése velejárója lesz.

Mária anyaként ráébred arra, hogy neki is fel kell áldoznia egy bárányt, aki pedig nem más, mint az Isten báránya.

Mária tudta, mit jelent menekültnek lenni. Ő ma is képes együtt érezni mindazokkal, akik háború, üldöztetés elől menekülnek. Együtt érez velünk is, akik az élet keresztjét hordozzuk, s hozzá fordulunk. Mária a bajban mindig segít, ezért imádkozzuk szívesen: »Most segíts meg Mária, ó irgalmas Szűzanya! Keservét a búnak, bajnak eloszlatni van hatalmad. Hol már ember nem segíthet, a Te erőd nem törik meg. Hő imáit gyermekidnek nem, Te soha nem veted meg. Hol a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anyánk vagy. Most segíts meg Mária, ó irgalmas Szűzanya!«

Életünk tele van nehéz helyzetekkel, melyekben védelemre szorulunk, ilyenkor önkéntelenül tolulnak ajkunkra az ima szavai.”

Az érsek emlékeztetett, Simeon jövendölésében Jézusról azt mondta, jel lesz, melynek ellentmondanak, az ellentmondás jele lesz. Rosszindulat, erőszakos ellenállást jelent ez az ellentmondás. „Ez a jövendölés Máriára is vonatkozik, és az ellentmondás a tanítványok életének is velejárója, s ez az Egyház útja is az immár 2000 év óta. Ma is a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon. Jézus és Mária sorsa folytatódik a mi életünkben is. Jézus követése felvezet egészen a Golgotára. A meg nem értés, gúny a mi életünket is átjárja, ugyanakkor érezzük a vigasztalást és erőt. Egyszerre van jelen életünkben a szenvedés és a boldogság, a bánat és az öröm. »Amikor gyenge vagyok, akkor vagyok erős« – mondhatjuk Szent Pállal, mert Isten ereje tölt el minket, ezt megtapasztalva tudjuk, hogy arra bízzuk életünket, aki megerősít, mert nem bízhatunk csak a magunk erejében.”

„»Vedd el tőlem ezt a kelyhet« – mondjuk mi is Jézussal, de Mária és Jézus iskolájában megtanuljuk Szent Pállal együtt kimondani, áldott legyen Isten, az irgalom és minden vigasztalás Atyja.

Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban, hogy mi is megvigasztaljuk a szomorkodókat.

A szentmise végén a papság és az asszisztencia a Könnyező Mária-kegyképhez vonult. Mária közbenjárását kérték szenvedő Egyházunkért, hazánkért, egyéni és családi életünkért:

„Mély hódolattal és tisztelettel járulunk kegyképed elé, kegyelmekkel tündöklő Szűzanya, Mária. Csodálatos képed egykor véres könnyeket hullatott e székesegyházban. Ennek évfordulóján, mint a Te gyermekeid, hódolattal járulunk eléd.

Édesanyánk, aki ismered kétségeinket és bátortalanságainkat, aki látod a világban és a bennünk folyó harcokat, amelyeket a rossz és a sötétség ellen vívunk, halld meg gyermeki bizalommal Hozzád intézett kiáltásunkat!

Anyai pártfogásodba ajánljuk életünket és családjainkat. Szereteteddel és jóságoddal emelj fel minket bűneinkből! Növeld hitünket, erősítsd reményünket és tökéletesítsd szeretetünket! Segíts, hogy hitünkben – a Fiad iránti hűségünk mindennapos megújítása által – szabadon és örömmel kitartsunk a szenvedések és küzdelmek közepette! Segíts, hogy életünk terheit Fiaddal együtt készséges szívvel vállaljuk, bízva abban, hogy Húsvét szent titka reánk is felragyog!

Öleld át az Anya és az Úr alázatos Szolgálóleánya szeretetével azokat, akik leginkább várják ezt a szeretetteljes felkarolást, és azokat is, akiknek odaadására te különösen is számítasz! Vedd anyai oltalmadba életünket, ma újra bizalommal fölajánljuk magunkat neked!

Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.”

A szentmise után ereklyetiszteletre helyzeték ki az ezüstkeretbe foglalt, könnyekkel átitatott kendőt.

A búcsú délután keresztúti ájtatossággal folytatódott. Este a Győri Esperesi Kerület zarándokait várják és megnyitják a hívek zarándoklatát.

Szombaton folytatódik a búcsú: este püspöki szentmise, majd Mária-köszöntő lesz a Brenner János Papnevelő Intézet elöljáróival és növendékeivel, utána szentségimádás, szentmise az elhunyt zarándokokért. A szentségimádást egész éjszakás virrasztás követi, imaórák a zarándokcsoportok vezetésével. Március 19-én a püspöki szentmise szónoka Michael Duignan clonferti püspök lesz.

Március 19-én, a 10 órakor kezdődő püspöki szentmisét a Mária Rádió és az EWTN Katolikus Televízió egyenes adásban közvetíti.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír