Út a keresztény misztérium szívéhez – lezárult a Teológiai Szimpózium

Befejeződött Esztergomban, a Szent Adalbert Központban a Teológiai Szimpózium. A külföldi és hazai előadók számos szempont mentén közelítették meg az Eucharisztiát és értelmezték azt.
Prof. Dolhai Lajos érseki tanácsos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora, a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus teológiai bizottságának elnöke A „forrás” gondolat a Római Misekönyv imádságaiban címmel tartott liturgikus-teológiai elemzést 53 liturgikus imádság szövege, az Ó- és Újszövetség versei alapján, az egyházatyák vonatkozó tanításai segítségével.

„Manapság nem szabad úgy tanítani az Eucharisztia teológiáját, hogy pusztán a teológiai fejtegetésekre szorítkozunk. A tanításnak a konkrét ünneplésen kell alapulnia, ahogyan megvalósul a különböző rítusokban és látszik ezeknek a szövegeiben. Az eucharisztikus misztérium megértése soha nem válhat külön a rituális aspektustól” – állapította meg. Mindezt azzal egészítette ki, hogy a szentségi teológia a skolasztika korától kezdve sajnálatos módon kikerült a természetes környezetéből, vagyis a liturgikus közegből, és évszázadokon keresztül csupán elméleti tudományként beszéltek róla, a szentségek lényegét csak teoretikus módszerrel határozták meg. Az Eucharisztia teológiája és az Eucharisztia liturgiája különvált egymástól. „Ez nyilván nem helyes, véget kell ennek vetni. Az ideális megoldás a komplementaritás.” – ismertette álláspontját Dolhai Lajos.

 Jézus az irgalmasság forrása

A forrás fogalmát magában foglaló 53 liturgikus imádságot tartalmi szempontból öt csoportra osztotta.

E szerint a forrás mint forrásvíz 7 helyen jelenik meg. Vallásos és profán téren is sokrétű jelképrendszere miatt a Szentírás tág teret biztosít a víznek.

Isten az élet forrása – ez a megállapítás a jelenlegi Római Misekönyv imádságaiban 9-szer szerepel. Krisztussal mint „élő vízzel” 8 alkalommal találkozunk az Egyház hivatalos imádságaiban. A keresztények számára Jézus Krisztus az élet forrása. Kongresszusunk Ószövetségből vett mottója – „Minden forrásom belőled fakad” – is erre vonatkozik. Dolhai Lajos hozzátette: nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Jézus az irgalmasság forrása.

Az új Római Misekönyvben a „forrás” kifejezéssel a legtöbbször – összesen 16 alkalommal – a keresztség kapcsán találkozunk. „A keresztség legfontosabb és legjellemzőbb hatása az új születés. A vízben való keresztség szimbolikus aktusát és a hitben való, az új keresztény életre hívó Szentlélek-keresztséget együttesen nevezhetjük újjászületésnek” – taglalta az előadó.

Krisztus az, aki elénk jön

Az Eucharisztia a keresztény élet forrása – az erre való utalás 13 alkalommal szerepel az imádságokban. Kifejeződik bennük, hogy az Eucharisztia jelenvalóvá teszi a húsvéti misztériumot, belehelyez minket Krisztus titkába. „Az Eucharisztiának éppen az a célja, hogy tökéletesítse bennünk a Krisztussal való egység misztériumát. Ez a szentség megújítja és növeli a Vele való egységet, amely a keresztséggel és a bérmálással kezdődött, hogy Krisztus éljen bennünk és mi Őbenne éljünk. Mi vonulunk ki az oltárhoz a szentáldozásra, de valójában Krisztus az, aki elénk jön, hogy hasonlóvá tegyen magához. Az Eucharisztiával táplálkozni azt jelenti, hogy engedjük megváltoztatni magunkat azáltal, amit kapunk” – fűzte hozzá az előadó.

A teljes cikk a forrásul szolgáló oldalon olvasható:

https://www.iec2020.hu/hu/hirek-sajto/ut-kereszteny-miszterium-szivehez-lezarult-teologiai-szimpozium