(A képre kattintva galéria nyílik!)

Az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat negyedik, vasárnapi napján Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök tartott előadást, majd a kiscsoportos beszélgetések után ünnepi szentmisét celebrált. A találkozó záró napja egyben az egerszalóki templom búcsúja is volt, így a Kármelhegyi Boldogasszony közbenjárását is kérték a résztvevőkért és az otthon maradtakért is. Fábry Kornél homíliáját a Kármelhegyi történésekkel kezdte. Mi is történt a Kármelhegyen Illés prófétával? Illés az egyik legnagyobb prófétánk, aki elég radikális volt, és ellentmondást nem tűrt. Az ő imádságára három évig elállt az eső, aztán újra imádkozott, megint lett eső. Amikor látja, hogy a nép kétfelé sántikál, valaki Baált, bálványistent imád, valaki pedig az igaz Istent, akkor kihívja „szertartás párbajra” a Baál-próféta papjait. A két oltárra választottak egy-egy bikát. Tegyétek az oltárra a bikát, és ne gyújtsatok alá tüzet, amelyiket majd az Úr elégeti, az lesz az igaz Isten – mondta Illés. Vagy Baál, vagy Jahve. És tudjuk azt, hogy hiába ostorozzák magukat, vagdalják magukat Baál prófétái, papok, semmi nem történik. Aztán az Isten egy villámban lesújt, és elemészti a másik oltár áldozatát, és ezzel elismerést vív ki, hogy igen, ő az egyetlen igaz Isten. És Illés itt nem állt meg, hanem megölette azt a négyszáz valahány Baál papot. Tehát teljes tisztogatást végzett, vagy megtérsz, vagy meghalsz! Ez manapság nem annyira politikailag korrekt eljárás, amikor mindenkinek igazat kell adni, és ahogy Benedek pápa mondta, hogy a tolerancia diktatúráját éljük, és ha bárki meg mer pisszenni, hogy a másiknak nincsen igaza, akkor már rögtön elnyomó, pedig igazság csak egy van! Jézus Krisztusnak hívják. És utána a Kármel-hegyen sokan jártak fel imádkozni, és alakult meg aztán a Kármelita rend.

Ahogyan Stock Szent Simonnak 1257-ben a Szűzanya megjelenik, és megkapja a skapulárénak az ajándékát, ami egy vállkendő volt, egy anyag, és azt ígérte valóban a Szűzanya, hogy aki ezt viseli, az nem hal meg, nem jut a pokolba, tehát halála után nem jut a pokolba, és halála után az első szombaton, ha a tisztítótűzbe került, akkor onnan is kiszabadul. Ma már nem hordunk külön ilyen ruhákat, de skapulárét sokan viselnek, elöl, hátul egy kis szövetdarabbal, és nyilván ezzel együtt jár imádságos élet, tehát ne gondoljuk azt, hogy egy ruhadarab meg tud óvni a pokoltól bennünket, hanem mindaz, ami mögötte van, a hit. Hiszen hisszük, hogy Jézus értünk meghalt, és megszerezte számunkra a Mennyországot, és a Szűzanya pedig közbenjár értünk. Ez a hit az, ami üdvözít bennünket, és ennek a hitnek kell aztán tettekben megnyilvánulnia. Bármit teszünk, Isten nem fog jobban vagy kevésbé szeretni. Mint ahogy a nap is mindig ugyanúgy süt, csak valamikor éppen felhő takarja el. Isten maga a szeretet, és nekünk nem azért kell jónak lenni, nem azért kell szentté válnunk, hogy Isten jobban szeressen, hanem azért, mert ő már előre szeretett bennünket.

Az ellenünk szóló adóslevelet Jézus felszegezte a keresztfára, nincs több adósságunk. Nehezen felfogható ez a végtelen, ingyenes szeretet.

De ez az, amiben Isten szeret bennünket, és ezért aztán az egyház nagyon sok segítséget ad számunkra, és ebből az egyik a szentek közössége, a másik pedig a Szűzanya, akinek a közbenjárását kérhetjük mindig. Honnan tudjuk, hogy Isten szívesen meghallgatja a Szűzanya imáját? Hát a kánai menyegzőről. Amikor is Jézusnak még nem jött el az órája, de a Szűzanya szavára mégis megteszi az első csodáját! A Jóisten sosem szűkkeblű, ha ad valamit, azt bőséggel adja a kegyelmét is. És hát mindezt ugye a Szűzanya szavára tette Jézus, pedig azt mondja, „még nem jött el az én órám.”

Majd az evangéliumról szólva elmondta: Amikor szólnak Jézusnak, hogy édesanyád van itt, és Jézus azt kérdezi: ki az én édesanyám, kik az én rokonaim? Mindaz, az én testvérem, nővérem és anyám, aki megteszi mennyei Atyám akaratát. És hát ezen első helyen éppen a Szűzanya van. Ő mondta ki a maga Igenjét, legyenjét, anélkül, hogy tudta volna igazán, hogy mire mond Igent. Ahogyan a kánai menyegzőn közben tudott járni Szent Fiánál, és most is ugyanúgy közben tud járni értünk.

Azt tudjuk, hogy a halál után mi vár ránk, örök élet, mert hiszünk Krisztusban, és aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, hogy addig mi lesz, azt nem tudjuk. És ezért jó, hogy a Szűzanyához mindig fordulhatunk. Jézus azt mondja, hogy mindaz rokonom és anyám, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, ez pedig számunkra egy olyan meghívás, hogy mi is lehetünk Jézus rokonai, csak az engedelmesség kell hozzá.

Amit a Szűzanyától ma megtanulhatunk, az egyik az az engedelmesség, hiszen legyen nekem a te igéd szerint. A másik a hálaadás, hiszen éppen a zsoltárban, a zsoltár helyén, az olvasmányközi énekben énekeltük a Magnificatot, mert hogy mindig hálát adott, és ezt mi is megtehetjük, hogy engedelmeskedünk Isten szent lelkének.

Majd saját Szűzanyával való kapcsolatáról beszélt.

A Fülöp-szigeteken, Manilában az Ifjúsági Világtalálkozón járt 1995-ben (többek között Ternyák Csaba püspökkel), "nemzeti delegáltként ketten voltunk egy-egy országból. A zárómisén 4 és fél millióan voltak jelen, II. János Pál pápával 9 órakor kezdődött. Reggel 4 órakor kértek, hogy szálljunk be a buszokba, négy busszal mentünk a nagyjából három kilométerre levő szentmise helyszínére. Annyira sokan voltak, hogy nem hagytak egy darab utat sem, nem volt ilyen mentőnek, vagy másnak, még a rendőrlámpa tetején is ültek. És emlékszem, hogy nem jutottunk el az oltárig és az előtte levő pódiumig, ahol a mi helyünk volt, körbefolyta a nép a buszt, és egy órán keresztül ott álltunk. Volt, aki elájult a nagy melegtől, volt, aki felkapaszkodott a busz hátuljára, hogy megy az még előrébb is. És ott álltunk, szóltunk a sofőrnek, hogy nyugodtan kapcsolja le a motort, hogy ne pöfögjünk ott a többiek orra alá, hát nem kapcsolta le, ott ültünk a légkondiban, és egyszer csak azt mondja, azóta kiderült, hogy egy Emmanueles testvér, hogy mi lenne, hogyha imádkoznánk a Rózsafüzért? Úgyhogy elkezdtük mondani a rózsafüzért, és láss csodát, a nép szétnyílt, és a busz lépésben haladt előre. Ahogy mondtuk egymás után a tizedeket, úgy haladtunk, közeledtünk az oltár felé, és még volt nagyjából 150 méter hátra, amikor véget ért a rózsafüzér és a nép összezárt"-emlékezett vissza Fábry Kornél.

Itt ez a kulcs, újabb tized, gyerünk. Újabb tizedet elkezdtünk, a nép megint szétnyílt, és azzal már bejutottunk az oltár mögé. Hát egy nagy Magnificatot énekeltünk utána, és a négy buszból kettő érkezett meg. Jó szívvel ajánlom, ha dugóban vagy, kezdem mondani a rózsafüzért. A körülötted levőkért, másokért, ha lelki dugóban vagy, akkor is. A Jóisten a lelki elakadásokból is tud segíteni.

Majd arra buzdította a résztvevőket, hogy imádkozzanak a Szűzanyához Magyarország és Európa békéjéért, hogy Európa újra békét találjon, hogy ne folyjon több vér, hanem mi is, és a következő generációk is, egy békés, egyre szentebb országban élhessenek – zárta gondolatait Fábry Kornél.

A szentmise végén Vízi János egyházmegyei ifjúsági referens mondott köszönetet a szervezőknek és az idei Szalókra ellátogatott résztvevőknek, valamint bemutatta a Gyerekszalókon készült alkotásokat. Ezután hálát adott a Máriás búcsú végén az idei Szalók fő példaképének: Szent Józsefnek. Majd bejelentette a jövő évi Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat időpontját, mely 2025. július 10-tól13-ig tart majd.

Domán Vivien

Kép: Balogh Ferenc