A tartalomból:

Mária jelenéseiről - Egész évben Szűz Mária fatimai megjelenésének centenáriumát ünnepeljük. A kerek évforduló miatt talán jobban odafigyelünk a fatimai történésekre, s egyáltalán a Mária-jelenésekre. Jó alkalom ez arra, hogy elgondolkodjunk az Egyház által jóváhagyott Mária-jelenések értelméről és jelentőségéről.

Ezeknek a jelenéseknek a nagy része valamely Mária tiszteletére épült búcsújáró helyen volt; lehetséges az is, hogy ahol a jelenés történt ott jött létre egy máriás kegyhely. A világon nagyon sok búcsújáró hely van, de nem mindenütt jelent meg a Szűzanya. Vannak olyan vidékek, ahol egy festményhez vagy kegyszoborhoz kapcsolódik a hívek különleges Mária-tisztelete (pl. Máriapócs, Szentkút). Ezeken a helyeken nem jelent meg a Szűzanya, itt viszont valamilyen csoda vagy csodás imameghallgatás történt az Ő közbenjárására. Vannak olyan helyek is, ahol a Szűzanya megjelent, és egy látnok személyén keresztül üzent valamit az emberiségnek. Ami figyelemre méltó, hogy az utóbbi kétszáz évben több helyütt olyan szavahihető tanúk jelentkeztek, akiknek megjelent Szűz Mária, sokszor még csodás gyógyulások is igazolták a jelenés valódiságát. 1830, a „csodás érem” átadásának éve a nyitánya ezeknek a jelenéseknek, amelyek közül a két legismertebb 1858-ban, Lourdes-ban, valamint 1917-ben Fatimában történt. Vannak azonban az Egyház által el nem ismert Mária-jelenések is, ilyen például a garabandáli vagy a medjugorjei. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora cikkében azt is leírja, hogy a keresztény élet komoly impulzust, illetve új lendületet kapott a különféle Mária-jelenésektől. Gondoljunk például Medjugorje-ra, ahová egyre többen elzarándokolnak, a nagy Mária-ünnepeken tömegek imádkoznak, sokan elvégzik a szentgyónásukat, és visszatalálnak a hit útjára. A jelenések helyén nem csupán fokozott Mária-tisztelet született meg, hanem sokakban új erőre kapott a meggyengült keresztény hit, egybekapcsolódva az Eucharisztia iránti mély tisztelettel, valamint a megtérések erkölcsi csodáival.

Isten a fájdalomban is új erőt akar adni - Egerben minden évben kiemelt esemény a Fájdalmas Anya búcsúja. A Fájdalmas Anya kegyszobra 1689-ben került a városba, az egri szerviták kapták bécsi rendtársaiktól. A templomhoz hívők sokasága kezdett zarándokolni, miután a Fájdalmas Szűz közbenjárására csodás gyógyulások történtek. Az idén is több százan jöttek el a Kárpát-medence magyar lakta területeiről.

A búcsú szeptember 15-én, pénteken délután a Keresztút végzésével kezdődött. Ezt követően a szenvedélybetegekért és a lelki válsággal küzdőkért mondott szentmisét Szabó József, az Egri Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa.

Szombaton délután a Keresztútra, ezután a Fájdalmas rózsafüzér elimádkozására került sor, majd szabadtéri szentmisét celebrált a családokért, Linczenbold Levente teológiai tanár, tardi plébános. A hagyományoknak megfelelően ezután éjfélig tartották az egri plébániák szentségimádási óráit.  Vasárnap az ünnepi szentmisét Veres András, a Győri Egyházmegye megyéspüspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mutatta be. Szentbeszédének középpontjában a Szűzanya állt. Amint mondta: a Szűzanya ugyanazt az emberi életet élte meg, amit mi élünk, éppen ezért találjuk meg az ő istenkövetésében a magunk keresztény útját.

„Keressétek, ami kedves az Úrnak!” - Az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő iskolák sikeresek voltak az EFOP-os  „A társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével” című pályázaton. Ennek a pályázatnak a keretében került megrendezésre a Hagyományőrző családi nap a miskolci Szent Imre Római Katolikus Általános Iskolában. A családi nap elsődleges célja a szülők–gyermekek–tanárok közötti együttműködés erősítése volt. Közel 800-an tisztelték meg iskolánkat jelenlétükkel 2017. szeptember 9-én. Az idei évre – iskolánk lelki vezetője, Balog Gyula plébános úr által – meghirdetett jelmondatunk jegyében szerveztük meg az izgalmas programokat. „Keressétek, ami kedves az Úrnak!” felhívással invitáltuk a családokat erre a szombati napra.

Már korán reggel az udvaron óriási üstökben főtt a gulyásleves, majd benépesült az egész sportpálya. A napot közös imával és elmélkedéssel kezdtük, ezt követte a megnyitó, majd pedig iskolánk néptáncosai rögtönzött táncházzal mozgatták át a megjelenteket. Iskolánk diákjainak, szüleinek, valamint kisebb és nagyobb testvéreiknek igyekeztünk széles spektrumú programokat szervezni.  A nap végén mindannyian örültünk, hogy egy emlékezetes napot tölthettünk együtt – írja cikkében dr. Kovácsné Nikházy Eleonóra igazgató.

Egy Szent Gellért-díjas házaspár Vámosgyörkről - Ternyák Csaba egri érsek a Szent Gellért-díj ezüst fokozatával tüntette ki az egri bazilikában tartott idei tanévnyitón Kovácsné Medve Máriát és férjét Kovács Lajost, a Vámosgyörki Visontai Kovách László Katolikus Általános Iskola tanárait, akik együtt kezdték a pályájukat.

Tóth Zoltán Gyuláné igazgatónő azzal indokolta a kitüntetésre való felterjesztésüket, hogy életükkel példamutatóak, az egyházközségük aktív, segítőkész tagjai, vallásukat, hitüket gyakorló emberek, akik családjuk, tanítványaik előtt is jó példával járnak elől, munkájukban megbízhatóak.

A feleség Vámosgyörkön, a férj Szomolyán kezdte az általános iskolát. Mindketten az egri tanárképző főiskolán végeztek magyar-orosz szakon 1981-ben. Harminchat éve tanítanak Vámosgyörkön. A rendszerváltást követően Mária az orosz nyelv tanításának megszűnése miatt rajz, Lajos pedig német nyelv szakon végzett ugyancsak Egerben. A férj a közoktatás-vezetői oklevelet is megszerezte, s 1994-től, 15 éven át volt iskolaigazgató, valamint hosszú ideig tevékenykedett önkormányzati képviselőként is. Mindketten jó néhány pedagógiai, könyvtári, számítástechnikai, drámapedagógiai tanfolyamot elvégeztek. Számtalan siker fűződik a nevükhöz. Családi életük is példamutató: két gyermeket neveltek fel.

-- A pedagógus hivatásom legszebb területe a tehetséggondozás – mondta a feleség. – A művészetek területén kiemelkedő tanulók felismerése és felkészítése versenyekre. A tehetséggondozásban végzett munkámért a Heves Megyei Pedagógiai Intézetben négy alkalommal vehettem át elismerő oklevelet. Az iskola és a templom díszítése is az én feladataim közé tartozik.

-- Boldog vagyok, hogy feleségemmel együtt kaptam meg a Szent Gellért-díjat, hiszen együtt küzdöttük végig az eltelt közel négy évtizedet. Mindkettőnk számára fontos volt a család és az iskola – mondta a férj.