Iskoláink legyenek a remény forrásai!

Ternyák Csaba érsek előadása a katolikus iskolák igazgatóinak

 

A hazánkban működő katolikus iskolák vezetői számára tartott értekezletet a Katolikus Pedagógiai Intézet február 10-én a budapesti Szent Margit Gimnáziumban. A megjelenteket Tokár Imre P. János OFM intézetvezető köszöntötte, aki elmondta, hogy a Magyar Katolikus Egyház – a tagintézményekkel együtt – 636 köznevelési intézményt tart fenn, amelyekben  122 796 diák tanul és 11 894 pedagógus tevékenykedik.

Ezt követően Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Katolikus Iskolabizottságának elnöke tartott előadást „A katolikus közoktatási intézményrendszer bővülése” címmel. Elmondta, hogy a 2010-ben megalakult Országgyűlés egyik első döntésével megkönnyítette az önkormányzati iskolák átadását az egyházi fenntartóknak.  Ekkor kapott jelentős lendületet az a folyamat, amely az 1990-es rendszerváltással megkezdődött, amikor az egyházak korábbi iskoláik egy részét visszakapták. 2010 után,  új feltételek mellett, főként  az ország keleti megyéiben nőtt jelentősen az egyházi iskolák száma. A legnagyobb változás azonban nem csak a számszerűségben mutatkozott, hanem abban a tényben is, hogy a szülők akaratából olyan iskolák is egyházi fenntartásba kerültek, amelyek korábban soha nem voltak azok. Az iskolabizottság elnöke hangsúlyozta, hogy mégsem a számszerű bővülésről és annak okairól akar beszélni, hanem inkább programot szeretne adni. Majd kiemelte: “Az egyháznak kétségtelenül türelmet kell gyakorolnia mind a diákok, mind a pedagógusok irányában. Nem akarja rákényszeríteni senkire sem Istent, sem Krisztust, sem az evangéliumot. Tiszteletben tartjuk pedagógusaink lelkiismereti szabadságát. Nekik pedig tiszteletben kell tartaniuk és segíteniük a fenntartó céljait. Ezért az intézményeknek egyre inkább irányba kell állniuk. Itt megkerülhetetlen az igazgatók felelőssége!  Az állandó előrehaladás, bővülés igénye emberileg, szakmailag és lelkiségben olyan program, amely iskoláink jellemzője kell legyen.”

Így folytatta: “Az iskola akkor lesz katolikus, ha oda Valaki  beköltözik. Ezt nem lehet elhallgatni. Ha egy katolikus iskola nem jól működik, akkor elsősorban a katolicitásával van a baj. Isten nélkül nem lehet jó egyházi iskolát vezetni. Krisztus és az evangélium a kulcs. Ezek nélkül nincs egyházi iskola. Ha csak a táblát és a díszleteket cseréljük ki, az nem elég a hatékony neveléshez, az átalakuláshoz. Nem tudjuk megspórolni a jó példát. Az az igazgató, aki nem belső meggyőződésből jár templomba, annak sokszor a munkatársai  sem tesznek így, ezért aztán a diákok és a szülők sem. Templom nélkül pedig nem lehet hatékony az egyházi iskola. Lehet úgy csinálni mintha, de hiányzik a vonzás.”

Az előadó felhívta a figyelmet Ferenc pápa gyakran idézett mondatára, amely iskoláinkra is érvényes: "Az egyház nem az erőszakos térítés, hanem a vonzás által növekszik."

 A Szentatya, amikor a nevelési kongregáció tagjaival találkozott három területet jelölt meg. Elsőként a nevelés humánussá tételéről beszélt. Az iskola az emberi személy teljes kibontakoztatását kell, hogy szolgálja. A fiatalokat hozzá kell segítenie ahhoz, hogy egy szolidárisabb és békésebb világot építhessenek. Egy másik szempont, amire a pápa rámutatott a párbeszéd kultúrájának az erősítése. A katolikus iskolák mutassanak példát a párbeszédre, a találkozásra, a kulturális és vallási különbözőségek értékelésére. Ferenc pápa arra is kér bennünket, hogy segítsünk elhinteni a remény magvait az iskolákban. Növekedjünk a reményben! Az érsek végül arra kérte a jelenlévőket, hogy közösségeket építve munkálkodjanak azért, hogy “iskoláink a remény forrásai legyenek!”

Ezután Pongrácz László, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője "Iskolai értékek, értékes iskolák az országos kompetenciamérés eredményeinek tükrében" címmel tartott előadást, majd dr. Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szólt a szakképzés jövőjéről, "Tervezhetőség a szakmaszerkezeti keretszámok tükrében" címmel.

 

Homa János