A Passaui Segítő Szűz Mária kelyhe (a kincstárban)

A 15. századi hatkaréjos, gótikus kehely filigrán és sodronyzománcos díszítéseit későbbi, már barokk zománcképek ékesítik. A kör alakú ábrázolásokon a Passaui Segítő Szűz Mária, és öt női szent: Szent Orsolya, Alexandriai Szent Katalin, Szent Borbála, Szent Apollónia és Szent Rozália ismerhető fel. Ők mindannyian a szüzesség és a hitbéli állhatatosság és hűség példaképei.

A Segítő Szűzanya kultusza

A német eredetű Segítő Szűzanya kultusz egy kép körül alakult ki. A Magyarországon is rendkívül népszerű Eleousza típusú képet 1514-ben festette id. Lucas Cranach. Az eredeti festményt 1611-ben I. János György szász választófejedelem ajándékozta Lipót főhercegnek, aki passaui püspök volt. Erről a képről Passauban egy másolat is készült 1622-ben. Az eredetit 1625-ben Lipót főherceg magával vitte Innsbruckba, míg a másolat Passauban maradt. A képnek tulajdonított csodák és egy látomás hatására épült az 1627-ben felszentelt passaui Mariahilf kegytemplom, amely azóta is híres zarándokhely Bajorországban.

1683-ban, a magyar történelemből is jól ismert bécsi győzelem után a kép az iszlám hódítás elleni harc jelképévé vált. A törökök IV. Mohamed török szultán vezetésével utoljára próbálták megostromolni Bécset 1683-ban. I. Lipót német-római császár, magyar és cseh király családjával már korábban Passauba menekült, ahol az uralkodó vezetésével naponta imádkoztak a kapucinusok templomában Máriához a keresztény győzelemért. Ekkor eskette fel Avianói Márk, kapucinus szerzetes a keresztény csapatokat, amelyek „Maria hilf!” (Mária, segíts!) kiáltással indultak a kahlenbergi csatába. A csatába III. (Sobieski) János lengyel király vezette a keresztény hadakat, aki még hadba indulása előtt a Częstochova-i Mária kegykép előtt imádkozott a győzelemért. Így vonultak a törökök ellen a keresztény katonák, és 1683. szeptember 12-én a lengyel király vezette lengyel és birodalmi seregek (70000 fő) döntő győzelmet arattak Kara Musztafa Bécset ostromló, túlerőben lévő török serege (150000 fő) felett. A győzelem valóban isteni csoda volt.

Hálából építtette fel I. Lipót császár Bécsben a Mariahilf templomot (az osztrák fővárosban egy egész kerület is viseli a Mariahilf nevet), XI. Ince pápa pedig elrendelte szeptember 12-én Mária neve ünnepét – annak emlékére, hogy a keresztények Mária nevének segítségül hívásával vívták ki a történelmi győzelmet. Ezt követően a német nyelvterületen a Mariahilf kegykép tisztelete a Habsburg főhercegektől és hercegnőktől kezdve a napszámosokig minden társadalmi rétegben rendkívül elterjedt.

Magyarországon is számos kegyhelye van a Segítő Szűzanyának, köszönhető ez nagyrészt a német telepeseknek, akik új hazájukba magukkal hozták Mariahilf tiszteletét. A Segítő Szűz tiszteletének terjedését ugyanakkor az is elősegítette, hogy a bécsi győzelem után kezdődött meg Magyarország felszabadítása is a másfél évszázados török uralom alól. A legjelentősebb magyar kegyhely talán Bodajk, ahol a Segítő Mária passaui változatának filiációját őrzik. Jelentős búcsújáróhely továbbá Baja. Mária könnye kegykápolnájában őrzik a passaui kép egyik másolatát. Budapesten is több templomnak van Segítő Szűz Mária oltára, az óbudai Kövi Szűz Mária templom a Segítő Szűz Mária kedves kis kegytemploma, és ugyancsak Mariahilf képek körül bontakozott ki a főváros melletti Solymár illetve Csobánka Mária kultusza.

Talán különös, de a német nyelvterületen legismertebb Mária kegykép eredetijét egy protestáns festőművész festette. A kor festőóriása, id. Lucas Cranach Luther Márton kortársa, sőt közeli jó barátja volt. Cranach maga is az evangélikus vallást követte, egyes források szerint ezzel magyarázható, hogy Máriát nem a hagyományos módon, égi dicsőségében, hanem glória, felhők és csillagok nélkül, egyszerű, gyermekét gyengéden magához ölelő édesanyaként ábrázolta. Az eredeti, Cranach által festett képet Lipót főherceg 1619-ben magával vitte Innsbruckba, ma is itt látható. A szó hagyományos értelmében kegyképpé valójában a Passauban készült másolat vált, hiszen ehhez kötődtek az első csodás imameghallgatások. A képről később több száz másolatot készítettek, s az ezek körül kialakuló kegyhelyek szinte gombamód terjedtek, különösen a német területeken.