A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének egri csoportja szervezésében előadást tartott dr Ternyák Csaba egri érsek a „Remény zarándokai” mottóval meghirdetett 2025-ös Szentévről december 12-én, Egerben. Bérczessy András a szervező Keresztény Értelmiségiek Szövetségének  egri elnöke, a helyi  csoport nevében köszöntötte a jelenlévőket és a főpásztort. Elmondta: egy új egyházi év kezdetén vagyunk, a Szentév kezdetén.

Emlékeztetett: nemrégiben a főpásztor a felújított Bazilikában tanított bennünket, újságírókat egy sajtóbejárás alkalmával  arról, mitől katedrális egy katedrális és miért nevezünk egy székesegyházat a főpásztori tanítói szék miatt székesegyháznak, most e helyen kérjük, tanítson bennünket.

Ternyák érsek előadása kezdetén örömét fejezte ki a KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) egri csoportjának megalakulása kapcsán, hogy ez a csoport készen áll a városban időről-időre a keresztény értelmiségieket összehívni azért, hogy egymást megerősítsük a hitünkben, a Krisztushoz való tartozásunkban és az egyházhoz való hűségünkben. Szükségünk van arra, hogy lássuk azt, hogy itt a városban vannak olyan értelmiségiek, akik büszkék arra, hogy keresztények, és akik olyan keresztények, akik büszkék arra, hogy értelmiségiek – mondta a főpásztor. A Szentév kapcsán az érsek tanítása kezdetén arról beszélt, hogy kétféle Szentév van: van egy jubileumi Szentév, az, amelyik huszonöt évenként ismétlődik, és vannak rendkívüli Szentévek. Ilyen rendkívüli volt például a 2015-ös az Irgalmasságnak a Szentéve, amelyet Ferenc pápa hirdetett meg. Előadásában ezután az érsek a Szentévek gyakorlatáról, történetéről, céljáról, és a helyi programramokról beszélt.

A katolikus egyház december 24-én kezdi meg a római Szent Péter Bazilikában A remény zarándokai mottóval meghirdetett 27. rendes Szentévet. A Szentév központi témája a remény lesz. A remény, amelyik ott él minden keresztény embernek a szívében és ezt a reményt szeretnénk alátámasztani, ezt a reményt szeretnénk fölszítani. Ez a jubileumi év mindenekelőtt Krisztus éve, hiszen Őrá irányítja a figyelmet, aki az élet és a kegyelem hordozója az emberiség számára. Krisztus után ’25-ben vagy ’50-ben még nem voltak Szentévek, ezek gyakorlata 1300-ban kezdődött, VIII. Bonifác pápa volt az első, aki meghirdette a jubileumi Szentévet azért, hogy megszilárdítsa a pápaság tekintélyét, a kereszténység egyetemességét, és egyben megerősítse a lelkiség, a megbocsátás és a testvériség szellemiségét abban a korban uralkodó gyűlölettel, erőszakkal és háborúkkal szemben. A jubileumi évet nemcsak azért nevezik Szentévnek, mert ünnepélyes szent rítusok és szertartások kísérik, hanem azért is, mert az egyik célja éppen az életszentség előmozdítása. Vagyis, hogy az Istent újra és még jobban életünk középpontjába helyezzük. Korábban 100 majd 50 évente tartották, s aztán most 25 évenként ünnepeljük. Az tehát a célja, hogy a híveket Krisztusba, az egyetlen üdvözítőbe vetett hit őszintébb és következetesebb megvallására hívja. Nem csak a keresztényekre vonatkozik, hanem az egész világ számára olyan javaslatokat, olyan előterjesztéseket fogalmaz meg, amelyeknek mind az a célja, hogy szebb legyen, jobb legyen, igazságosabb legyen ez a világ, hogy akik gazdagabbak, segítsék a szegényebbeket, az elnyomottakat szabadítsák föl. II. János Pál pápa azt írta, hogy a világ és az egyház jövője azé a fiatal nemzedéké, amely ebben a században született - írta ezt a múlt században. Azóta eltelt 25 év, és az akkori fiatalok most már javakorabeli felnőttek lettek, és róluk szólt, hogy nekik az a feladatuk, hogy a hitet átplántálják a következő századba és a következő nemzedékekbe. Azért, hogy Krisztus jelen legyen a következő században és az azt követőkben egészen a világ végéig, hiszen Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké.

A szent kapu kinyitása:

Ferenc pápa december 24-én nyitja meg a Szent Péter-bazilika szent kapuját. Tudjuk, a szent kapu az a kapu, ami egyébként mindig zárva van. A három nagy kapu közül az egyik mindig zárva van, kivéve akkor, amikor Szentév van. Ha Szentév van, akkor a pápa megnyitja és a zarándokok azon a kapun keresztül vonulhatnak be a nagy bazilikákba, a négy nagy bazilikába. Rómán kívül is lesznek zarándoklatok, egy mini zarándoklat a székesegyház főoltárához. Ez úgy történik, ahol az időjárás megengedi, ahol a körülmények olyanok, ott a város egyik templomából zarándokolnak a hívek a székesegyházhoz. Mi úgy döntöttünk, hogy az egri székesegyház bejáratától zarándokolunk a szentélybe. Egy kicsi mini zarándoklat lesz ez, legalábbis az egri hívek részére, mert a körlevélben szeretettel meghívtam az egri híveket is erre a zarándoklatra, amelyik a Szent Család vasárnapján, december 29-én lesz. Még egy különlegessége lesz a Szentévnek. Azt kérte a Szentatya, hogy legyen egy olyan nagy jelentőségteljes kereszt, amelyet beviszünk a szentélybe és az a kereszt az egész Szentév során álljon ott az oltár mellett, mintegy jelezve azt, hogy megváltottak vagyunk, Jézus Krisztus meghalt értünk a kereszten. Először arra gondoltunk, hogy Egerben a szeminárium folyosóján, lépcsőfordulóján van egy hatalmas kereszt, azt vinnénk oda. Aztán kiderült, hogy van ennél egy bizonyos értelemben hagyományosabb, alkalmasabb keresztünk is, ami hagyományosan egy zarándokkereszt. Gönc egyházközség a Zemplénben, közel a szlovák határhoz. Ott található ez a hatalmas nagy, három méteres kereszt, és azzal minden évben Monokra szoktak elzarándokolni a hívek. Azt a keresztet fogjuk bevinni a szentélybe, és az egész Szentév során ott lesz a Bazilikában, és a hívek, akik máshonnan is érkeznek, akiknek lehetőségük arra talán nem lesz, hogy Rómába zarándokoljanak, ide szeretettel várunk mindenkit az egri Bazilikába!

A Szentéveknek alapvető eleme a zarándoklatok fontossága. A gyalogos zarándoklat sokat segít az elcsöndesedés, a fáradozás, a lényegre törekvés értékének újrafelfedezésében. Jövőre a remény zarándokai is régi és új utakat fognak bejárni, hogy mélyen megtapasztalhassák a jubileum élményét. Ezen kívül Róma városában is lesznek különböző útvonalak, hét templom, amelynek felkeresését javasolják túl a négy nagy bazilikán.

A 2025-ös Szentévben felhívja a pápa a figyelmet arra, hogy Gondviselésszerű egybeesés, hogy 2025-ben a keleti és a nyugati egyházak egy napon ünneplik a Húsvétot és ebből kiindulva felveti azt, hogy milyen nagyszerű dolog lenne, hogyha a Szentév során eljuthatnánk odáig, hogy az egyházak leüljenek, hogy megtaláljuk azt a közös nevezőt, hogy végre egy időben tartsuk mindenütt a Szentévet. A pápa meggyőző támogatást sürget a hívők és a civil társadalom részéről a fiatalok gyermekvállalási kedvének segítésére, hogy a jövőt sok-sok gyermek mosolya vidítsa föl, akik betöltik az immár túl sok üres bölcsőt. A Szentév alkalmat ad arra is, hogy még erősebben fordítsuk tekintetünket az elhagyatottak, a menekültek és szegények felé, valamint tartsuk szem előtt az ökumenizmus fontosságát, és látogassunk Mária kegyhelyeket. A hitvallásban azt imádkozzuk Hiszem az örök életet. A keresztény remény e szavakban alapvető támpontot talál. A remény ugyanis az az isteni erény, amellyel az örök életre, mint boldogságunkra törekszünk.

Előadását a főpásztor Adventi gondolatokkal zárta: Várjuk az Úr érkezését, aki örömet plántál a szívünkbe és biztosít bennünket arról a visszatérő adventi alkalmakkor és a karácsonyi megszületésekor, hogy Ő velünk marad, hogy nem hagy el bennünket, hogy szeret minket, szeretve vagyunk és a célunk az örök élet és a boldogság, amelyet Istenben és Istennél találunk meg. A gondjaink mind kisbetűs gondok, mert az igazi nagy öröm, az igazi nagy Remény az ott él a szívünkben és ezért okunk van állandóan arra, hogy örömben éljünk! – zárta tanítását Ternyák Csaba érsek.

Az előadást rögzítette a Szent István Rádió és Televízió, így hamarosan a rádión műsorán és a televízió Youtube csatornáján elérhető lesz.

Szöveg: Domán Vivien

Fotók: Huszár Márk