A Család Isten terve címmel az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és az Egri Hittudományi Főiskola konferenciát tartott október 10-én a Líceum Dísztermében. Szent II. János Pál pápa Levél a családokhoz című írásának 30. évfordulóján a keresztény családok szerepéről, a szeretet és a békére nevelés fontosságáról, valamint a digitális kor kihívásairól hallhattak előadásokat a résztvevők.

Köszöntőjében Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona Magyarország alaptörvényét idézve rámutatott, hogy hazánk védi a házasság intézményét és a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. Korunkban az eltúlzott individualizmus, stressz és sok egyéb kulturális és társadalmi tényező veszélyezteti a családok egészséges működését, a hit hiánya pedig nehezíti a családok életét. A konferencia előadásai segítenek, hogy hitünket megerősítsük és missziós lelkülettel álljunk az egyház szolgálatában.

Dr. Ternyák Csaba egri érsek, az egyetem nagykancellárja köszöntőjében örömét fejezte ki a konferenciával kapcsolatban, mivel ez alkalmas arra, hogy spirituális feltöltődésként és továbbképzésként is szolgáljon az egyházmegye lelkipásztorai számára. Az itt elhangzottakat fel tudják használni saját egyházközségükben a családokkal való foglalkozásban vagy a jegyesoktatásban.

Dr. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora beszélt a főiskola oktatási munkájáról, tudományos tevékenységéről, az egyetemmel való szoros együttműködésről.

Michael Wallace Banach Magyarország apostoli nunciusa online előadásában a családok és a társadalom kapcsolatáról beszélt. Rámutatott a nyugati társadalmak Isten nélküliségéről, egymástól való elszigeteltségről, korunk értékrendszerének törékenységéről, amelyet a pandémia csak súlyosbított. Az emberi léthez szükség van a családra. Ha hiányzik a család, hiány marad az emberben egész életében. A család, mint a társadalom legkisebb egysége, az életszentségre vezető út. A férfi és a nő apai és anyai szerepükben kulcsfontosságúak a szeretet továbbadásában. A mai fiatalok nehezebb helyzetben vannak, mint mi voltunk. Problémáik, nehézségeik, digitális világuk olyan tapasztalatok, amelyekkel mi, idősebbek nem találkozhattunk. Mi egy kevésbé bonyolult világban nőttünk fel. Elveszettnek tűnnek ebben a világban, amely megfosztja őket a hittől is. Ahhoz, hogy ne csak sodródjanak, szükség van stabil alapokra, amelyet a család és az egyház közösen tud biztosítani számukra.

A szeretet civilizációját kell megteremtenünk. Egy jó családdal a hátunk mögött meg tudjuk hódítani a világot. A család, mint Isten legcsodálatosabb ajándéka, befolyással van gondolkodásunkra, cselekedeteinkre, céljaink kitűzésére és megvalósítására. Napjainkban újfajta családokkal találkozunk, amelyek feszegetik az erkölcsi határokat. Nyugaton tolerálják a szokatlan kapcsolatokat. Nagy feladat ma hagyományos keresztény családban élni, ennek ellenére mégis a hagyományos családmodell, az Isten által nekünk adott szeretetkapcsolat az egyetlen előre vivő út. A hívő emberek feladata, hogy segítsék a gyermekeket az egyedülléttel megküzdeni, a válások után a gyermekeket egyedül nevelő anyákat támogassák és a sebezhető emberek jóllétének megteremtésében közreműködjenek. A család szuverenitása elengedhetetlen a társadalom jólléte szempontjából.

Mindegy, hogy a család szegény vagy gazdag, a szülők tanultak vagy tanulatlanok, a jellemfejlődés a családban indul el, a gyermek itt tanul meg szolgálni vagy uralni, kedvesnek lenni vagy elnyomni másokat. Itt tanulnak meg igazságos kultúrát építeni. Legfontosabb küldetésünk, hogy vágyat ébresszük fiataljaink szívében a hagyományos családmodellre.

Dr. Czapkó Mihály, az Egri Hittudományi Főiskola erkölcsteológia tanára előadásában két poszt-szinodális dokumentumot mutatott be a jelenlévőknek. Familaris Consortio és az Amoris Laetitia apostoli buzdítások mentén a házassággal, családdal kapcsolatos alapvető hitigazságokat foglalta össze, majd rámutatott az elváltakkal és újraházasodottakkal kapcsolatos kényes kérdésekre. Minden ember a családban tanulhatja meg az egységre, egyetértésre való törekvést, az együttműködést. Hangsúlyozta, hogy a családok lelkipásztori kíséréséért többet kell munkálkodni.

A konferencia második szekciójában a házassággal, családdal kapcsolatos speciális kérdésekről esett szó.

Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona rektor A szeretet öröme a családban, az EKKE küldetése a családi lelkiség szolgálatában címmel tartott előadást. Goethe idézetét alapul véve - mely szerint szeretni és szeretve lenni a legnagyobb boldogság a világon - elmélkedett a boldogság és a szeretet mibenlétéről, a házasság misztériumáról. Az EKKE küldetése, hogy szilárd erkölcsi értékrendre, a hagyományos családi lelkiségre történő szerepvállalásra készítse fel a hallgatókat. A keresztény értékek megjelennek az oktatásban, az egyetemi programokban. Számos hitéleti kurzust és előadást szerveznek a párkapcsolati kultúra és a család témakörében. Évek óta kapcsolódnak a Házasság hete programsorozathoz, segítik a kisgyermekes hallgatókat és dolgozókat, játszószobákat működtetnek az egyetem épületében. Az intézmény többször is elnyerte a családbarát munkahely címet. A programok szervezése kapcsán feladatuk, hogy Krisztus örömhírét, a Krisztusi szeretetet közvetítsék az emberek felé.

Dr. Juhász Attila a rozsnyói egyházmegye plébánosa, az EKKE teológiai tanára előadásában arról beszélt, hogyan lehet és kell békére nevelni a családban. Mint mondta, a családok kulcsszerepet játszanak a béke megteremtésében, hiszen a család az elsődleges szocializációs közeg, ahol megtanuljuk az együttélés, együttműködés alapvető szabályait. Idézte a szentatyák dokumentumait, amelyben a családról tanítanak. Beszélt a transzgenerációs traumáról. Minden háborúnak vége lesz egyszer, de az egyének szívében, akik hozzátartozóikat, szeretteiket veszítették el a háborúban, az ő szívükben nem lesz béke. Az ő sebeik, traumáik a következő generációkra is hatással vannak, átöröklődnek. Érdemes ránéznünk, hogyan beszélünk a háborúkról, a szomszéd népekről, az idegenekről. A béke nemcsak egy fogalom, hanem egy feladat, amit tovább kell adnunk a következő generációnak. A család példamutatással, empátia fejlesztéssel, erőszakmentes kommunikációval, konfliktuskezelés megtanításával nevel a békére. Az egyház feladata, hogy segítse a családokat a gyermekek erkölcsi nevelésében. Hangsúlyozta, hogy ha az ember békével él önmagával, akkor béke lesz a családjában és a környezetében.

Dr. Szűts Zoltán dékán a digitális kor kihívásairól beszélt. Rámutatott a digitalizáció kreatívan bomlasztó hatására. Világunkat többértelműség, komplexitás, bizonytalanság, gyors és váratlan változások jellemzik. Átlagosan 6 óra 40 percet töltünk képernyő előtt, ahol folyamatosan impulzusok érnek bennünket. Számos társadalmi hatása van ennek: átalakult a kommunikációnk, egyszerre tudunk sok embernek üzenetet küldeni, ugyanakkor csökken a személyes interakciók száma, információs túltelítettségben élünk, új típusú, virtuális közösségek jelennek meg, hírek és álhírek egyaránt gyorsan terjednek. Számos mentális kihívással kell szembenéznünk, online függőség, egyre nagyobb stresszt élünk át a másokkal való összehasonlítás miatt, a fiatalok körében gyakori a zaklatás. A hátrányok mellett számos előnye is van a digitalizációnak, hiszen az oktatásban, képzésben, generációk kapcsolódásában segít. Mindezeket szemlélve a tudatosság kulcsfontosságú, amit a családban kell megalapozni.

Szabó József egyházmegyei családreferens a keresztény családok lelkiségét vette górcső alá. A házasság szentségének lényegéről szólva elmondta, hogy Istent, mint a szeretet forrását nem hagyhatjuk ki az emberek közötti kapcsolatból. Ebből a forrásból kell meríteni a nehézségek idején is, mert Jézus ott van minden bűnben, szenvedésben, nyomorban, csalódásban mellettünk. Számos példán keresztül rámutatott, hogy az ima segít megőrizni a kapcsolatot.

Dr. Budavári-Takács Ildikó egyetemi docens, klinikai szakpszichológus arról beszélt, milyen hatásai vannak a családi konfliktusoknak a gyermekekre. Sorra vette a család fejlődési ciklusainak konfliktusait. Ezek között szerepelhet az eltérő attitűd, a vélemények, szükségletek, vágyak különbözősége, feladatok elosztása a felek között, az időbeosztás, a szülői szerepek megélése. A konfliktusok különböző formát ölthetnek, verbális, fizikai és pszichikai nyomást helyezhetnek egymásra a felek. Különösen a gyermekek egészséges fejlődésére hatnak negatívan ezek a helyzetek. Szorongóvá, kudarcossá, depresszióssá válhatnak. Kiemelte, hogy az érdekeink, nézeteink, szükségleteink kifejezésekor a legfontosabb, hogy a szeretetkapcsolat ne sérüljön. Ezt már egészen kis korban példaadással meg kell tanítani a gyermekeknek.

Pap Ildikó

kép: Nagy Adri, Szántó György