(Archív fotó / bf)

2004. október 9-án szentelte fel a Erdő Péter bíboros, prímás-érsek a krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika magyar kápolnáját, mintegy ötezer zarándok jelenlétében. Az eseményen jelen volt Juliusz Janusz apostoli nuncius, szinte a teljes magyar püspöki kar, Seregély István egri érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökével és Katona István egri segédpüspökkel, a magyar kápolna ügyének fő pártfogóival, határon túli magyar püspökök, valamint Franciszek Macharski bíboros, krakkói érsek és számos magyar és lengyel pap.

(Archív fotók / bf)

A Szentek Közössége (Communio Sanctorum) kápolna mozaikképét Puskás László görög katolikus főiskolai tanár, lelkész készítette feleségével együtt. A magyar vagy magyar származású szentek, boldogok és vértanúk mellett helyet kaptak a régió más szentjei is. Az eseményre küldött levelében II. János Pál pápa úgy fogalmazott: „Isten Irgalmasságába ajánllak mindannyiótokat, az összes zarándokot, a lengyel és a magyar egyházat, és szívből küldöm apostoli áldásomat.” (A teljes levél IDE KATTINTVA olvasható.)

(A képre kattintva galéria nyílik!)

Az esemény 20. évfordulója tiszteletére zarándoklatot szerveztek, 2024. október 8-án, Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország főpátrónája főünnepén koncelebrált hálaadó szentmisét mutatott be a kápolnában Erdő Péter bíboros, prímás Ternyák Csaba egri érsekkel, lengyel és magyar lelkipásztorokkal.

Zbigniew Bielas, az Isteni Irgalmasság-kegyhely igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, a bazilika első nemzetiségi kápolnájaként szentelték fel az első nemzetiségi kápolnát, mely jelképe a lengyel és a magyar nép barátságának, Szent Kinga és Szent Hedvig örökségének. Magyarország első, szent királyának ereklyéjét Nagy Lajos király hozta a két nemzet egységének jeléül Krakkóba, s ez került az oltár elé Franciszek Macharski bíboros, Krakkó akkori érseke jóvoltából.

Erdő Péter bíboros, prímás-érsek reményének adott hangot, hogy ez a közösség, amely lelkiekben és imádságban itt kialakult, éppen a magyar kápolna révén, megmarad a továbbiakban és erősödik, „minden időjárástól és széljárástól függetlenül.”

Szentbeszédében a Boldogságos Szűz Mária, népünk édesanyja, a magyarság pártfogója szerepéről szólt, felidézve a történelmi időket, amikor háborúk és viszályok közepette fordult a nemzet a Magyarok Nagyasszonyához. Átgondolhatjuk, mit is jelent nekünk, hogy Mária országa vagyunk, s nem kell szégyellnünk, hogy számszerűen és tudatunkban mennyiségileg is a katolikus kultúra jellemző hazánkban.

Úgy lehetünk egészséges nemzet, ha saját vallási és kulturális azonosságunkat elfogadjuk, s ezen továbblépve, elmélyítve tudatosítjuk: „nem pusztán kulturális tény a mi katolicizmusunk, hanem személyes, életre szóló, vallási meggyőződés”. Erdő Péter bíboros, prímás-érsek felidézte a kápolna szentelésének körülményeit, szeretettel emlékezve Puskás László atyára, a mozaikok készítőjére, aki a magyar boldogok és szentek mellett  azokat is megörökítette, akiknek boldoggá avatásuk folyamatban volt akkor. Rajtuk kívül a magyarsággal kapcsolatban álló környező népek szentjei is megjelentek, utalva arra, hogy a hiteles életszentség összeköti a népeket. Az igazi béke kérdésére a választ az isteni irgalmasság titka adja meg. „Köszönet azoknak, akik az isteni irgalmasság kultuszát hazánkban terjesztették és képviselik, köztük különösen is Katona István püspök úrnak, akire innen is szeretettel gondolunk” – mondta szentbeszéde végén.

A szentmise végén Stanisław Dziwisz bíboros, nyugalmazott krakkói érsek, Szent II. János Pál pápa egykori személyi titkára mondta el gondolatait a krakkói magyar főkonzul, Gerencsér Tibor tolmácsolásával. Elmondta: Erdő Péter bíboros nagyon közel áll hozzá, s szívből üdvözölte Ternyák Csaba egri érseket, akivel hosszú időn keresztül dolgoztak együtt Rómában. A magyarok szentjei ugyanolyan közel állnak a lengyelekhez, mint a magyarokhoz, s így egyesítenek bennünket – fogalmazott.  A két nép kapcsolatáról szólva emlékeztetett, közeleg az 56-os események évfordulója, s akkor a krakkói diákok pénzt gyűjtöttek és vért adtak, segítve a magyar forradalmat. Nekünk, lengyeleknek és magyaroknak most azért kell közösen küzdenünk, hogy Európa keresztény maradjon.

Stanisław Dziwisz bíboros, nyugalmazott krakkói érsek számunkra mindig Szent II. János Pál pápa személyének, gondolatainak a képviselője – fogalmazott Erdő  Péter bíboros, s hozzátette: a szent pápa tanítása nyomán valljuk, Isten igazságosságával egybeeső irgalmára van szüksége népeinknek és az egész világnak.

Az eseményt élőben közvetítette a Szent István Rádió és a Szent István Televízió Youtube-csatornája.

A felvételt itt lehet megtekinteni:

Bérczessy András

kép: Balogh Ferenc