Közel 150 fiatal vett részt a Kárpát-medencei Egyetemi Lelkészségek Találkozóján, melynek idén Eger adott otthont február 14. és 16. között.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dísztermében a megnyitón az intézmény rektora, dr. Pajtókné dr. Tari Ilona „A remény nem csal meg” mottó kapcsán elmondta: Pál apostol szavai nem mindennapi, egyszerű reményekről szólnak, hanem az Isten szeretetéből fakadó, és az Ő ígéretében gyökerező reményről.

A rektori köszöntőt követően Muhari Máté, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem lelkésze üdvözölte az anyaországból és a határon túlról érkezett fiatalokat: Nem véletlenül vagytok az egyetemi lelkészségek csapatában, feladatotok van, példát kell mutatnotok, lámpát kell gyújtanotok, világítanotok kell a világ reménytelenségében, sötétségben.

A remény hordozói vagytok, ebben az évben pedig különösen erre kér bennünket Ferenc pápa. Forrai Tamás, a Pécsi Katolikus Egyetemi Lelkészség lelkésze, mint a tavalyi rendezvény szervezőcsapatának képviselője úgy fogalmazott, fontos a találkozás, amikor idegenekből barátok lesznek, amikor elindul egy párbeszéd, mert ez az emberi kapcsolatok alapja.

Kulcsár Dávid országos egyetemi lelkészi referens elmondta, második alkalommal vesz részt ezen a rendezvényen. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen eseményen a közösségek hatalmas lendületet kaphatnak, formálódhatnak és megújulhatnak a lelkész atyákkal együtt.

A nyitó nap estéjén egy kerekasztalbeszélgetésre hívták a fiatalokat, melyet Bakos Tamás római katolikus pap, Vajda Mihály görögkatolikus pap és Makay László református lelkész vezetett.

Az este a helyi szeminárium kápolnájában egy dicsőítő szentségimádással zárult, melyet a Segítő Szűz Mária Leányai (Don Bosco nővérek) és a Szent Ferenc kisnővérek vezettek.

A szombati napon kiscsoportos beszélgetéseken mélyíthették el a hallottakat, valamint Eger főbb nevezetességeit is megismerhették a Don Bosco nővérek és animátoraik által szervezett játékokon. A mozgalmas nap végén a szervezők egy hangulatos borvacsorával kedveskedtek a résztvevőknek a Pátriárka étteremben.

Így a fiataloknak lehetőségük nyílt a közös kikapcsolódásra, beszélgetésre egymással és az őket kísérő több mint 15 szerzetessel vagy egyetemi lelkésszel.

Az eseményt lezáró szentmisét Ternyák Csaba érsek mutatta be az egri bazilikában. A főpásztor tanításában a valódi boldogságról és a reményről elmélkedett. Jézus minden embert magához akar vonzani, és üzenete mindnyájunknak szól. Jézus szavai a boldogságról, a Biblia olvasó és templomba járó emberek előtt jól ismertek. Gyakran olvastuk, hallottuk őket, ezért talán nem is tűnnek nekünk már annyira meglepőnek. Pedig Isten igéje ma megvizsgál és az elevenünkbe vág, éppen ott, ahol a legérzékenyebb. Hol találhatunk rá a boldogságra?

Minden ember boldog akar lenni, ez evidencia. Sőt, egyházunk boldoggá avatja azokat, akik a leghitelesebben élték meg az evangéliumi üzenetet, akik a legsikeresebb, a legeredményesebb és a leghűségesebb Jézus-követők voltak. Őket példaként állítja elénk az egyház. Mégis nem egyszerű megfogalmazni, miben is áll a boldogság. Jézus nem azt kéri, hogy keressük a szegénységet, a könnyeket vagy a nyomorúságot, hanem azt, hogy ne a gazdagságban, ne a jóllakottságban vagy a nevetésben akarjuk megtalálni a boldogságot. Vessük inkább Istenbe a reményünket, akkor megtapasztaljuk azt a boldogságot, amely tele van érzelmekkel és sokszorosan felülmúlja az előbbieket. Az igazi boldogságot az adja meg, ha megnyílunk Isten végtelensége előtt és befogadjuk Jézus istenének nagyságát és lenyűgöző szépségét.

Jézus tanítását csak akkor tudjuk befogadni a maga teljességében, ha a hitben képesek vagyunk felülemelkedni a földi élet keretein, és az örök élet távlatába helyezkedünk. És tulajdonképpen az egész életünket úgy rendezzük be, hogy annak a horizontján ott van az örök élet reménye. Nem rendezkedhetünk be teljesen csak erre a földi életre. Isten országa, amelyet ő meghirdetett, az a királyság, ahol ő uralkodik, nem itt a földön van ugyanis, hanem az örök hazában. Jézus fel akarja emelni tekintetünket abba a magasságba, amelyben hittel elfogadjuk és igent mondunk a bankettre szóló meghívásra, ott, ahol Krisztus ül az Isten jobbján.

Isten nélkül, hit nélkül, tápláló és erősítő szentségek nélkül nincs kereszténység. Isten és az örök életbe vetett hit nélkül a mi cselekvő együttműködésünk nélkül nem működik az egyház, a karitász, a szociális segítőháló, nem működik a katolikus iskolarendszer, nem működik az egyetemi lelkészség. Nem működünk Isten nélkül mi keresztények, akkor már nem vagyunk keresztények. Fából nem lehet vaskarikát készíteni, ahhoz vas kell. Ezért küldte el nekünk Szentlelkét, hogy általa minden működjön. Az Ő személye állandóan jelenvalóvá legyen közöttünk, hogy inspiráljon, bátorítson, erőt adjon, hogy nekünk is kortársunkká legyen.

Az örök életbe megtisztulva és átalakulva jut át az ember, senki sem viszi magával bűneit, rendetlen hajlamait. Aki tudja, hogy neki mindent megbocsátottak, őt egészen elfogadták, az hajlandó másokra is ugyanezzel a hálás szeretettel nézni. Ott már mindent átsző a bizonyosság, hogy az az állapot örök, azt senki el nem veszítheti. Ahogy a Szentírásban és itt a kupola feliratán is olvashatjuk, Isten velük fog lakni, és letöröl a szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem vesződség, mert a régi világ elmúlt. Ez az Isten stílusa, ez az örök boldogság receptje. Boldogok vagyunk, ha elfogadjuk Isten meghívását. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy jutalomban részesültök a mennyben! – zárta homíliáját a Kárpát-medencei Egyetemi Lelkészségek Találkozóján Ternyák Csaba egri érsek.

Szöveg: Domán Vivien, Federics Róbert

Fotók: Szepesi Áron, EKKE