Az ország szemináriumainak papnövendékei tavaszi találkozójukon az Egri Főegyházmegye szemináriumában vendégeskedtek március 24-25-én. A nagyböjti készület jegyében városi keresztút, Eger nevezetességeinek megismerése és Ternyák Csaba érseki szentmiséje jelentette a zarándoklat programját.

Magyarország összes szemináriumából és a gyulafehérvári szemináriumból mintegy 200 kispap és elöljáróik részvételével tartották meg Egerben a minden évben hagyományosan megrendezett szemináriumok találkozóját. A papnövendékek pénteken az Egri Érseki Papnevelő Intézet épületéből indulva, a városon át az egri várba érkezve végezték keresztúti imáikat. A reverendában haladó csoport gitárok, dobok kíséretében „imádkozta végig” a várost, a befejező stációt az alkonyatban fáklyák fénye mellett mondták el, imáikat felajánlva az előttük elterülő városért.

A napot az egri kispapok szervezésében egymás megismerését célzó kvízzel, játékkal, sporttal és beszélgetéssel zárták.

A szombat az Egri Főegyházmegye nevezetességeinek megismerésével telt. Ellátogattak a nemrégiben felújított és látogatóközponttá bővített Érseki Palotába, ahol a kiállítások megtekintését követően a házigazdák kávé és sütemény melletti beszélgetésre invitálták a csoportokat. A látogatók megnézték a székesegyház és a líceum épületét, és elsétáltak a Dobó térre, hogy bepillantsanak a minorita templomba és a barátok templomába. 

A kispapok városnéző sétája alatt az őket kísérő szemináriumi elöljárók – a rektorok, spirituálisok és prefektusok – számára Varga László tartott előadással egybekötött beszélgetést.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a találkozó befejező és lezáró eseményeként a Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyházban tartott szentmise főcelebránsa és szónoka Ternyák Csaba érsek volt.

Különleges örömet ad a találkozás, főként ha az összekötő kapocs a közös hivatás – köszöntötte Ternyák Csaba érsek a szentmise elején a magyarországi és a gyulafehérvári szemináriumból érkezett papnövendékeket. Amikor hálát adunk a hivatásokért, értetek vagyunk hálásak, akik igent mondtatok a hívásra, tudván, hogy küzdelmes lesz járni azon az úton, amire ráléptetek – fogalmazta meg a főpásztor. – Azzal a bizonyossággal élhetünk, hogy Isten szeretete fenntart a nehézségek közepette – biztatott.

Ternyák Csaba szentbeszédének középpontjába a találkozást állította: Gyümölcsoltó Boldogasszony napján az Ég és Föld találkozását ünnepeljük. „Ez a találkozás azért valósulhatott meg, mert Mária igent mondott Istennek minden aggodalma, félelme ellenére. Ez a csoda számtalanszor megvalósul a történelemben, és bennetek is ennek a csodának a tanúi vagyunk. Az esetleges aggodalom ellenére a papszentelésben ti is a végleges igen kimondására törekedtek, ahogy minden hívő kereszténynek is ki kell mondania az igent, ha közelről akarja követni Krisztust.”

Ternyák Csaba az emberben élő félelmeket, aggodalmakat ismerve biztatott: Ha emberi természetünket Krisztusnak adjuk, ő isteni természetével segít meg minket. Istenben bizakodva bátran haladhatunk előre, és a találkozás, barátság egymást kölcsönösen erősítő lehetőségéből is meríthetünk. Buzdított a barátait rendszeresen felhívó Ferenc pápát példaként állítva, hogy mi is ápoljuk baráti kapcsolatainkat. „Szőjük a barátság hálóját!”

Az érsek felelősségünkre is figyelmeztetett: Krisztus-követő emberekként kovász lehetünk a világban, papként „másik Krisztussá” (alter Christus) kell válnunk. „A mai embernek is joga, hogy ne nélkülözze a Krisztus jelenlétét. Mekkora kihívás! Imádkozzunk azért, hogy igazi alter Christussá váljunk, hogy Egyházán keresztül elvezessük a mai embert Krisztushoz” – fogalmazta meg feladatul.

Végül a találkozó egri különlegességére hívta fel a figyelmet. A székesegyház egyik mennyezeti freskója két bazilikát ábrázol. Az egyikből – az egri székesegyházból – zarándokmenet indul ki. Fülünkbe csengnek Jézus szavai: „Ti is el akartok menni?” Péter válaszát a Szent Péter-bazilika felé haladó zarándokmenet mellett jelenítette meg a festő: „Uram, kihez mennénk? Az örök élet igéi nálad vannak.” Ternyák Csaba megvilágította a hátteret: 1951-et írtunk. Az államhatalom mindent megtett, hogy Magyarországot elszakítsa Rómától. A freskóval ezt üzentük: hűségesek akarunk maradni a Szentszékhez, Péter apostol mindenkori utódához.

A szentmise végén a papnövendékek és a szemináriumi elöljárók a bazilika lépcsőjén sorakoztak fel egy csoportképhez, megörökítve a találkozás megerősítő pillanatát.

Forrás: Magyar Kurír

Mentés