Csemete- tábor a  2. osztályban a  hevesi Szent Gellért Katolikus Általános Iskolában

Mi volt a cél?

A projekt célja az volt, hogy élményalapú, nyitott nevelési-tanulási környezetben, a tanulás  közösségi élménnyé váljon a gyermekek számára.

 Hogyan valósult ez meg a második osztályban?

 A nemzeti és kulturális identitás, hagyományőrzés és anyanyelvápolás -komplex fejlesztését célzó program A szegény ember állatai című népmese megismerésével kezdődött, melyet a tanító néni olvasott fel a gyerekeknek. Ehhez a meséhez kapcsolódtak a hét további tevékenységei.

A mese meghallgatása után drámapedagógiai játékok következtek, melyben állathangokkal  idézték meg a mese helyszínét, a pletyka nevezetű dramatikus játékkal pletykálkodtak, ahol mókás helyzetek alakultak ki. Hétfő délután Heves város Helytörténeti Múzeumának igazgatónője látogatott el hozzánk, aki mesélt a gyerekeknek a szövés múltjáról és érdekes fotósorozattal szemléltette előadását. A gyerekek kézbe vehették a kendert, az orsót, a sulykot, a gerebent, s rácsodálkozhattak a furcsa, régi használati tárgyakra. A tanulók  kézügyességét tette próbára az előadáshoz kapcsolódó kézműves  feladat, ugyanis a szövést próbálták ki a gyerekek egy leegyszerűsített technikával,  (papírtálcán, fonallal) körmotívumot fontak bújtatásos technikával, majd temperával, ritmusosan ismétlődő formákkal egészítették ki munkáikat.

A második napon a pedagógus segítségével eljátszották a mesét a szerepek kiosztása után, melyben a résztvevők átélték a mese fordulatait. Délután csapatokba rendeződve, meseillusztrációt készítettek, s megjelenítették a mese szereplőit, helyszíneit. A munka végeztével értékelték a pedagógusok az alkotásokat, s minden csapat díjazásban részesült.

Szerdán mozgásos népi játékokkal, népdalokkal kezdték a napot, majd a homokozóban labirintust építettek. Ügyességi játékokban is próbára tehették magukat a bátor gyerekek ezen  a délutánon.

Csütörtökön elkészítették a mesében szereplő őshonos állatokat (ló, malac, szarvasmarha) agyagból, miután megismerkedtek az agyag tulajdonságaival, formázhatóságával. Délután iskolánk néptáncot oktató pedagógusa segítségével megismerkedtek a gyerekek a Kárpát- medence jellegzetes táncaival. Körtáncot, páros táncokat próbálhattak ki.

Az utolsó napon állatkertben jártunk, ahol a mesében szereplő, hazánkban őshonos állatokat figyelhették meg a tanulók, s meg is etethették őket.  A programzárás keretén belül a gyerekek lerajzolhatták a legkedvesebb élményeiket a táborban.

Mindezen programokat kiegészítette a rengeteg játék, ami megmozgatta, kikapcsolta, szórakoztatta, összekovácsolta a gyerekeket.

Megérte? Elértük a célunkat?

Rendkívül tartalmas, mozgalmas hetet tudhatunk magunk mögött, ahol a gyerekek játszva tanultak,  jól érezték magukat, s bár fáradtan, de tele élményekkel, mosolyogva léptek ki az iskola kapuján a tábor végén.

Bolyhos Izabella

táborvezető