Egerben tartotta éves konferenciáját az Egyházi Könyvtárak Egyesülése

Szakmai és személyiségfejlődés az élethosszig tartó tanulás jegyében címmel Egerben tartotta éves konferenciáját az Egyházi Könyvtárak Egyesülése 2025. július 7-9. között. 

08

A résztvevőket Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora köszöntötte. Beszédében rámutatott, hogy idén kettős jubileumot ünnepeltek, hiszen 250 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az intézmény, valamint az egyetem alapítójának, gróf Eszterházy Károly püspök születésének 300. évfordulójáról is több rendezvénnyel megemlékeztek.

09

A kettős jubileumi év mottója: „Örökség, érték és jövő”, amely utal arra, hogy a tudomány, a hit és az emberformálás egységét ma is feladatuknak tekintik. Nemcsak a múlt értékeit őrzik, hanem részt vesznek a jövő generációjának felkészítésében, lelki nevelésében is. A könyvtárakról szólva büszkeségét fejezte ki, hogy a Líceumban található két egyházi könyvtár, a Tittel Pál Könyvtár valamint az Főegyházmegyei Könyvtár egymást kiegészítve, jó munkakapcsolatban szolgálják az olvasók igényeit. Sőt a városban van még egy egyházi könyvtár is: a Hittudományi Főiskola Könyvtára.

03

Beszéde végén a rektor együttműködési megállapodást írt alá Bálint Ágnessel, az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének elnökével, melynek értelmében az Egyesülés Hírlevele elérhetővé válik a Tittel Pál Könyvtár platformján. Az Egyesülés hírlevele évente négyszer jelenik meg, célja, hogy az Egyesülés tagkönyvtárai megismerjék egymást, megoszthassák egymással híreiket, fejlesztéseiket, és a szakmát érintő kérdésekről is tájékozódhassanak. Az EKE Hírlevél kiadója az Egyházi Könyvtárak Egyesülése, a megjelenítéshez az OJS-felületet az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem biztosítja.

10

A három napos konferencián számos témában hallhattak előadást a résztvevők.

11

Dr. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora személyes hangvételű köszöntőjében rámutatott, hogy a mai fogyasztói társadalomban különösen fontos, hogy a lelkünket is tápláljuk. Egyebek mellett az általa használt könyvek sajátos kategorizálásáról is beszélt. A tankönyvek, szakkönyvek főleg az ismeretközlést szolgálják. A szépirodalmi alkotások, regények, versek a személyiségünket és a lelkünket gazdagítják. A Biblia és a biblikus irodalom pedig az igazra, jóra, szépre vágyó lelkünket gazdagítja. Arra buzdította a könyvtárosokat, hogy rendszeresen olvassák Isten hozzánk intézett üzenetét, a Szentírást és vezessenek el minél több embert a Könyvek Könyvének, a Bibliának a megismerésére.

14

Dr. Czapkó Mihály teológiai tanár, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságának irodavezetője „Legyetek tökéletesek!” címmel az élethosszig tartó tanulás egyéni és közösségi vonatkozásairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a tanulás nem kötelességteljesítés, hanem egy folyamatos nyitottság egy magasabb jó, az igazság keresése iránt. Senki nem tudja befogadni a világ teljes tudását. Ehelyett keresnünk kell a forrást, amely megmutatja hogyan tudjuk az életünket a helyes úton tartani. Ha az élethosszig tartó tanulásról beszélünk, akkor tudnunk kell, hogy Isten igéjéből forrásozik minden. Isten arra hív minket, hogy az egész világot próbáljuk megérteni. A Szentírásban nem a tanulás kifejezéssel, hanem a megértés, megismerés fogalmaival találkozunk, amely abban ad útmutatást, hogy hogyan tudjuk magunk és mások életének boldogságát segíteni.

16

Dr. Kusper Judit egyetemi docens a mesék szerepéről tartott előadást. A mesék iránytűként szolgálnak a személyiségfejlődés hosszú útján, megmutatják hogyan kell helyreállítani a rendet. Különösen a gyermeklélektan szempontjából fontos, hogy minél több jól végződő történettel találkozzanak a gyermekek. Ezek segítenek érzelmi intelligenciájuk fejlesztésében, szókincsük bővítésében, és a problémamegoldó készségeik javításában, szorongásoldásban és kapaszkodóként szolgálnak később a nehézségek leküzdésében.

15

Takács Benedek szervezet-pszichológus, generációkutató előadásában azt a témát járta körül, hogyan tudnak a különböző generációk vágyai és szükségletei közeledni egymáshoz az egyes munkahelyeken, munkahelyi kultúrákban. Szó esett a visszajelzés szerepéről, a teljesítmény értékelésről, a rugalmas munkaidőről, a digitális eszközökről, a változáshoz való viszonyulásról, az elcsendesedés, megfelelő munkakörülmények jelentőségéről.

Dr. Barát Katalin pszichiáter, családterapeuta az idősödő emberek tanulási kedvéről és fogékonyságáról beszélt. Személyes motivációjáról szólva rámutatott, hogy orvosként a betegellátásban a páciensekkel való kommunikáció miatt is fontos, hogy folyamatosan képezze magát. Mint mondta, a versenyképesség, a személyes fejlődés, a tapasztalatok összegzése, valamint az önmegvalósítás áll az idősebb emberek tanulási kedvének fókuszában és az időskori tanulás fontos része a külső elvárástól, szorongástól való eltávolodás. Nehézségekről szólva elmondta, hogy a rövid távú memória romlása, a félelem a frusztrációtól, valamint anyagi és egészségi korlátok is kihívások elé állítják az időseket.

Dr. Németh Katalin, az ELTE-BTK egyetemi adjunktusa a könyvtáros hivatásról szólva a társadalmi, technikai változásokhoz való alkalmazkodásról, folyamatos egyéni és szervezeti képzés jelentőségéről beszélt. Kiemelte, hogy az elméleti tudás mellett nagyon fontos, hogy megfelelő gyakorlati ismeretet is szerezzenek a felsőoktatásból kikerülő könyvtárosok, és a társadalmi, szervezeti és személyes igényeknek megfelelő kompetenciákkal kell rendelkezniük.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a nyitottságot, bátorságot, elköteleződést, személyiségfejlődést, rugalmasságot, megértést, az örökség őrzése mellett a megújulásba vetett hitet, a szakmai jártasságot és az emberséget nevezte meg az intézményvezetők legfontosabb kompetenciájaként.

könyvtérseki

A konferencia résztvevőit szentmise keretében Dr. Ternyák Csaba egri érsek köszöntötte. Prédikációjában egyebek mellett arról beszélt, hogy a képi kultúra térhódításakor különösen fontos feladat, hogy az olvasást népszerűsítsük. Arra kérte a könyvtárosokat, hogy becsüljék meg, őrizzék a könyveket és a csábítsanak be minél több embert programokkal, rendezvényekkel, hogy az írott kultúrkincseket a következő generáció is megismerje, használja és örömét lelje azokban.

könyvtérseki2

A három nap során az egyházi könyvtárak aktuális kérdéseivel és kihívásaival is foglalkoztak a résztvevők, emellett a konferencia lehetőséget biztosított a tagoknak a kapcsolatteremtésre és a szakmai eszmecserére. 

Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése fontos szerepet tölt be a magyarországi könyvtári életben, és hozzájárul a kulturális örökség megőrzéséhez és a tudományos kutatás fejlődéséhez. 

Pap Ildikó

kép: Szent István Televízió