Hernádkakon, a Mátyás Király Katolikus Általános Iskolában tartották az Egri Főegyházmegye Cigánypasztorációs Pedagógiai Műhelyének első találkozóját.

Nagy Krisztián plébániai kormányzó, iskolalelkész köszöntőjében úgy fogalmazott: a Szentatya üzeneteihez méltó szellemiségben vagyunk  jelen, a jövő építéséről kell beszélnünk, mert a jövő Krisztusé, a jövő a fiataloké. Egységes gondolkodásra vagyunk meghívva, s a siker záloga lehet, hogy apostolutód is van körünkben, Ternyák Csaba egri érsek személyében. Ezt követően az intézmény növendékei verssel, virággal köszöntötték a főpásztort.

A Symphonia Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek műsora után dr. Németh Zoltánné, az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs koordinátora elmondta, a Cigánypasztorációs Tanácsban megfogalmazottak valóra váltása most a feladat. Az Egri Főegyházmegye Cigánypasztorációs Pedagógiai Műhelyének első találkozója ezért is fontos mérföldkő. A műhelymunka célja, hogy szakmai megbeszéléseknek, a jó gyakorlatok bemutatásának adjon terepet, a tervek szerint 3-4 ilyen programot tartanak majd tanévenként.

Ternyák Csaba egri érsek köszöntőjében rámutatott, az előrehaladáshoz fontos, hogy legyenek célkitűzéseink, vízióink. Ferenc pápa is egy víziót vázolt fel nekünk, ami arra inspirál, hogy menjünk el a perifériákra. Az itt élő embereket fel kell emelni, segíteni kell, köztük sok roma testvérünket. „Isten áldd meg a magyart!” – mondta Ferenc pápa Kossuth téri szentbeszéde végén, ezzel is hangsúlyozva azt a küldetést, mely arra sarkall bennünket, hogy azon munkálkodjunk, valóban rajtunk legyen Isten áldása. Ehhez együtt kell működnünk Krisztussal, aki a mi jövőnk.

Isten boldogságra teremtette az embert, s a katolikus iskoláknak feladata, hogy erre a boldogságra, Krisztus közelébe vezessék a gyermekeket. A főpásztor emlékeztetett, a tanév mottója – „a szentmise a család erőforrása” – azt mutatja, hogy Krisztus minden embert szeret, s a szeretet megéléséhez kell az imádság, a szentmise, a mélyülő istenkapcsolat. A jövőkép a hivatásban is megmutatkozik, mellyel azt kívánjuk elérni, hogy a ránkbízottak ki tudjanak teljesedni. Boldogságunk forrása Istenben van, ezért nem félelemmel tekintünk a jövőbe, hanem reménnyel, mely egyben kegyelem és erő forrása számunkra – ahogy ezt a Szentatyát váró imádságban kértük. „Azt kívánom, hogy ez a kezdeményezés hozza meg gyümölcseit” – zárta gondolatait a főpásztor.

Ezt követően Oroszné Hajdu Marianna, a Mátyás Király Katolikus Általános Iskola és Óvoda vezetője rövid ismertetőt adott a 10 éve főegyházmegyei fenntartásban működő intézményről, mely tavaly egy óvodával is bővült. Az Örökös Ökoiskola címet viselő intézmény jól felszerelt épületeiben tanulók 80 százaléka hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, sokan küzdenek szociális gondokkal. Ez megszabja a feladatokat is, s törekszenek arra, hogy az intézményből kikerülők jól boldoguljanak az életben.

A bemutató után az iskola színjátszói rövid kis jelentet adtak elő, melyben Krisztus szenvedéstörténetét és a cigányság életét kapcsolták össze.

A szakmai program részeként Molnár-Gál Béla állandó diakónus, a kazincbarcikai Don Bosco Iskola igazgatója szólt személyes tapasztalatairól, a cigányság sajátosságairól. Mint elmondta: az oktatási-nevelési munkában ötvözni kell a különféle módszereket, a „poroszos” megközelítés helyett inkább a „megelőző” módszer alkalmazásával, ez a személyes megismerést, az elfogadást és egymás kölcsönös formálását jelenti.

Az ésszerűség, vallásosság és szeretet jegyében ki kell zárni a büntetést, a megszégyenítést, s a gyerekek szívét megnyerve működni. Az igazgató hangsúlyozta, a tekintély helyett a szerető szív és a türelem vezet célra, Don Bosco szellemiségét idézve: „szeresd őket, hogy szeressenek téged, hogy megszeressék, amit te szeretsz”!

A cigány kultúráról fontos tudni, hogy a kommunikáció elsődlegesen beszédalapú, s figyelembe kell venni, hogy sokan alacsony szókinccsel rendelkeznek. Hozzá vannak szokva a magas hanghordozáshoz, gesztikulációhoz, s ez sokszor agressziót szülhet. Ezért nekünk mindig higgadtan, nyugodtan kell beszélnünk, szeretettel. Fontos azt is tudni, hogy nincs általános recept, a higgadtság, odafigyelés, az udvariasság és az egyértelműség azonban biztosan nélkülözhetetlen. A konfliktuskezelés alapelve a tekintély helyett szeretet, a büntetés helyett ésszerűség, a lehetetlen helyett vallásosság. A társadalom peremén élők több konfliktust élnek meg, ezért érzékenyebbek is.

A családmentorálás szerepe is kiemelt, amikor a gyermeket a környezetével, a családjával együtt próbáljuk formálni. Meg kell adni a gyerekeknek, ami sokszor hiányzik az életükből, ez az oratóriumi programokban a közösségi játék lehet, mely fokozatosan akár a szülőket is képes bevonni. Don Bosco szavait idézve zárta előadását Molnár–Gál Béla igazgató: „Ha mindig szegény gyermekekhez ragaszkodunk, nyugodtak lehetünk: ha másért nem, mert a világ egyik része együtt érez velünk és elvisel minket, a másik része pedig dicsérni fog. Senki sem fog irigykedni ránk.”

Bérczessy András

kép: Szent István Televízió – Vozáry Róbert