Hagyományos módon az új kenyér megáldásával kezdődött az ünnepi szentmise az Egri Bazilikában államalapító Szent István király ünnepén.

Magyar önazonosságunk, keresztény identitásunk szerves része, hogy miként gondolkodunk első királyunkról – mondta szentbeszédében Ternyák Csaba egri érsek, rámutatva: állást kell foglalni, vele vagyunk vagy ellene. István király életműve kikerülhetetlen, népét elvezette a római egyházba és Európa népei közé, s nemcsak ezt látjuk benne, hanem népünk legnagyobb szentjét, jótevőjét. Ő ma is választóvonal és mérték, s Szent István kérdése a mai magyarok felé az, hogy visszacsúszunk-e a pogányságba, vagy megmaradunk kereszténynek.

A sziklára és homokra épített házról szóló evangéliumi részre utalva az érsek elmondta: első szent királyunk házat és hazát épített Krisztus tanításának sziklaalapjára. Szent István templomokat építtetett, hogy ezek a hit bástyái legyenek, ahol hitünket gyakorolhatjuk, a hit ugyanis csak akkor élő, ha gyakorolják, különben kikopik, elvész.

Tettekre is kell váltani az evangéliumot ahhoz, hogy hitünket megőrizve Szent István méltó és igazi örökösei lehessünk, s ehhez meg kell fogadnunk fiához intézett intelmeit, melyek közül az első a katolikus hit megőrzéséről szól: „Ha valamikor uralmad alatt akadnának olyanok, akik a Szentháromságot megosztani vagy kisebbíteni... próbálják, tudd meg: az eretnekség fejének szolgái azok, és nem a szentegyház fiai. Az ilyeneket pedig ne gyámolítsd, ne védelmezd, hogy magad is ellenségnek és bosszulónak ne mutatkozz. Mert az efféle emberek a szentegyház népét nyomorultul megrontják és szétszórják. Hogy ez ne történjék meg, (arra) különös gondod legyen.“

A történelem tanúsága szerint Szent István műve kiállta az idők próbáját, mindig volt egy szent maradék, amely hűséges maradt örökségéhez és a Boldogasszony tiszteletéhez. A főpásztor szavai szerint ugyanis „a századok folyamán ugyanis nemcsak a külső ellenség – német, tatár, török, osztrák vagy orosz jelentett veszélyt, hanem a pogányság is újra és újra felütötte és felüti a fejét, és fenyegeti a nagy király hagyatékát. Az újpogány fogyasztói szemlélet és a hedonizmus bálványa mellett veszélyt jelenthet az ősi pogányság szelleme is.”

Nem köthetünk a hit kérdésében kompromisszumot és nem szolgálhatunk két úrnak: nem lehetünk egyszerre keresztények és pogányok is! Szent István arra tanít, hogy hitünk akkor tiszta, ha azt a pápával egységben lévő püspökök és papok vezetésével éljük meg.

A főpásztor felidézte Szent II. János Pál pápa Hősök terén elmondott tanításának részletét: „Ez Jézus stílusa, aki „kiüresítette magát, szolgai alakot öltött... megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig”. Ez Szent István életstílusa is, amelyet örökségként hagyott rátok. Az Isten és a felebarát iránti konkrét szeretet nem elégszik meg néhány jócselekedettel, hanem kötelességének érzi, hogy nagylelkű szolgálattá alakítsa át egész életet. Az ilyen szeretet megújítja a családot: a szülők kölcsönösen egymásnak adják magukat, együtt pedig odaajándékozzák magukat gyermekeiknek, és ezáltal a családjukat az isteni terv szerint formálják. Az ilyen szeretet megújítja a munkát: a közjó előmozdítása érdekében vállalt tevékenységgé és szolgálattá teszi. Végül megújítja a társadalmat: emberibbé, az isteni tervhez méltóbbá teszi.”

Tanításának végén az érsek arra buzdított, kérjük a Nagyboldogasszony anyai oltalmát, Szent István király, Boldog Gizella, Szent Imre herceg és az összes magyar szent és boldog közbenjárását, hogy esedezzenek értünk és kérjék az egek Urát, hogy példájukon felbuzdulva nyomukban járjunk, és mindhalálig kitartsunk őseink szent hitében!

A szentmise végén Csizmadia István plébános a Nemzeti Agrárkamara és a Heves vármegyei gazdák adományaiból készült kenyér szimbolikus jellegét méltatta, mely a Kárpát-medencében élők összetartozását fejezi ki. Isten áldását kérte az adományozókra és megköszönte a zenei szolgálatot adók színvonalas közreműködését.

Wolfgang Amadeus Mozart C-dúr koronázási miséje hangzott el. Közreműködtek: Szabóki Tünde – szoprán, Bakos Kornélia – alt, Megyesi Zoltán – tenor, Kolozsi Balázs – basszus; Camerata Miskolc Kamarazenekar – művészeti vezető: Soós Gábor, Cantus Agriensis, Cardinal Mindszenty Kórus, Szent Ferenc Kórus. Vezényelt: Gergely Péter Pál.

Bérczessy András

kép: Szent István Televízió – Vozáry Róbert