Nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án az egri bazilikában az érseki szentmisén elhangzott Liszt Ferenc Magyar koronázási miséje, melyet 1867-ben komponált Ferenc József és Erzsébet magyar királlyá és királynévá koronázása alkalmából. Szent István ünnepén a magyarok legnagyobb királya előtt tisztelgünk ezzel a csodálatos művel – mondta az ünnepi szentmisét bemutató Ternyák Csaba egri érsek.

A főpásztor azt mondta, hálával gondolunk II. Szilveszter pápára, aki koronát ajándékozott első királyunknak, ami azt jelentette, hogy országát ő a római egyház és nem a római császár védnöksége alá helyezte.

A Szent Korona, mint tárgyi emlék, kiemeli történelmünket a legendák világából és valós alapokra helyez bennünket. Szent István koronájának a maga fizikai és szimbolikus valóságában különleges szerepe volt abban, hogy államiságunk és egyházi szervezetünk kialakult, és abban is, hogy az elmúlt századok során megőriztük nyelvünket, identitásunkat, kultúránkat, kereszténységünket. Liszt Ferenc dallamainak szárnyain elmélkedve eszünkbe juthatnak a többi királyaink is, magyarok, Anjouk, Habsburgok, akiket mind az ő koronájával koronáztak meg – mondta Ternyák Csaba.

Azt mondta, Szent István királyunk ünnepe minden évben alkalmat ad arra, hogy a sziklára épített házunkon elvégezzük a karbantartást, hogy lelkiismeretvizsgálatot tartsunk, számot vessünk szent királyunk gazdag örökségével, nehogy léhán elfecséreljük azt. Ilyenkor érdemes újra és újra felidézni az intelmeket, amelyek Szent Imrének szóltak elsősorban, de érvényesek mindannyiunkra.

A XIX. század talán legjelentősebb magyar zeneszerzője Liszt Ferenc vibráló dallamai lelki és szellemi élményt adnak és zenei magaslatokba vezetnek el bennünket az ünnepi liturgián – említette meg az érsek. Liszt zenéje a magyar koronázási mise az 1867-es kiegyezés sikerének és drámájának hatása alatt született. Sokak szerint már Szent István megkoronázása is egyfajta nyugattal való kiegyezés volt. Valójában azonban nyilvánvalóvá tette a keresztény hit őszinte befogadását, amelynek elismerése és elfogadása azóta is minden nemzedék számára feladat. Hiszen vannak ma is olyanok, akik életüknek legalább egy szakaszában Koppánnyal szimpatizálnak, vagyis mindazzal, ami nem keresztény, ami lázadó. Minden nemzedékben vannak olyanok, akiknek küzdelmes feladat végigjárni ezen az úton, amíg eljut az őszinte meggyőződésig, amíg csak fel nem fedezi Jézus Krisztus személyét, az ő evangéliumának üzenetét személyesen neki szóló üzenetét, azt, hogy az igazság Jézusban van – fejtette ki gondolatát a főpásztor.

Az érseki szentmisén elhangzott Liszt Ferenc Magyar koronázási miséje, melyet 1867-ben komponált Ferenc József és Erzsébet magyar királlyá és királynévá koronázása alkalmából. A műben közreműködtek: Bordás Mária-szoprán, Bakos Kornélia-alt, Komáromi Márton-tenor, Kolozsi Balázs-basszus, a Camerata Miskolc-kamarazenekar – művészeti vezető: Soós Gábor, Kubík Tamás orgonaművész, a Cantus Agriensis Kórus, a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórus, a Miskolci Szent Ferenc Kórus és az Egri Érseki Fiúkórus, vezényelt: Gergely Péter Pál.

A szentmisében áldotta meg a főpásztor az új kenyeret.

Debnár Ádám

kép: Szent István Televízió – Federics Róbert