Európában egyedülálló módon fogvatartottak számára szerveztek zarándoklatot Mátraverebély-Szentkútra június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén. Az ország 15 büntetés-végrehajtási intézetéből 130 fogvatartott vett részt szentmisén és ismerhette meg a kegyhely történetét. Azok mehettek el, akik nem jelentenek nagy biztonsági kockázatot és aktív hitéletet élnek.

A zarándoklat ünnepi szentmiséjét Bíró László családreferens püspök mutatta be, aki történelmi jelentőségűnek nevezte az eseményt. A zarándoklaton a fogvatartottakon kívül jelen volt a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, vezetői, munkatársai, valamint a tizenöt éve működő börtönlelkészi szolgálat lelkészei is.

Prédikációjában Bíró püspök Szent Péter és Szent Pál apostolok megtérését állította példaként a fogvatartottak elé, így ösztönözve őket is a lelki megújulásra, megtérésre, és arra, hogy tudjanak megbocsátani, ha valakit hibáztatnak a helyzetükért. „Minden bukásból fel lehet állni, minden bűn elkövetése után újra lehet kezdeni az életünket.” A szabadulás utáni visszailleszkedési nehézségekre utalva pedig a következőket mondta a püspök:. „Hiába törekszünk a megújulásra, ha nincs egy társadalmi közeg, aki vár bennünket, legfőképpen családunk, szüleink, rokonaink, barátaink. Ma értük is imádkozunk.”

1989 után nyílt arra újra lehetőség, hogy a fogvatartottak egyéni és csoportos vallási és lelki gondozása meginduljon a büntetés-végrehajtási intézetekben. A börtönlelkészi szolgálat 2000-ben alakult meg, amely keretein belül a különböző felekezeti egyházak delegálnak lelkészeket a büntetés-végrehajtási intézetekbe. – hangzott el a szentmisét követő sajtótájékoztatón.

Csóti András altábornagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka kiemelte, hogy nem az a lényeges, hogy melyik intézetben melyik felekezetű lelkész vagy pap lát el szolgálatot, hanem az, hogy megtörténjen a keresztény értékek közvetítése.

Hazánkban körülbelül 18.000 fogvatartott van, becslések szerint 35.000-40.000 gyermek sorsa kapcsolódik hozzájuk közvetlenül. A büntetés-végrehajtás egyik fontos célja, hogy elősegítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését, és azt, hogy tartózkodjon újabb bűncselekmény elkövetésétől.

A reintegrációs törekvések körül elsősorban az oktatást és a munkáltatást emelte ki az országos parancsnok. Az intézetek nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a különböző készségek és képességek fejlesztése során erősítsék a fogvatartottak önbecsülését, hogy elhiggyék, hogy munkával a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak.

Hajdú Miklós börtönlelkész nevéhez kötődik a börtön Cursillo elindítása. A sátoraljaújhelyi fegyintézetben már öt Cursillot tartottak, amely az egyik hatékony módja, hogy lelki megújulást vigyen a fogvatartottak életébe és szabadulás után az egyházzal való egyik lehetséges kapcsolódási pontot jelentheti ez a közösség.

A délután folyamán a kalocsai női börtön fogvatartotti kórusa versekből és Mária-énekekből álló műsort adott a jelenlévőknek, majd „püspöki kérdezz-felelek” következett: a fogvatartottak körül bárki feltehette kérdését Bíró László püspöknek, aki papi hivatásáról, a börtönlelkészi szolgálatról és az emberi szabadságról is beszélt.

A zarándoklattal a büntetés-végrehajtás a fogvatartottak lelki feltöltődését segítette, akik egy nem mindennapi élménnyel gazdagodva, lélekben megerősödve térhettek vissza zárkáikba.

szöveg: Pap Ildikó, kép: Szent István Televízió