(A képre kattintva galéria nyílik!)

Ternyák Csaba egri érsek hívta össze a szentévi  mottó jegyében a programot. A házigazda főpásztor a szentmise előtti köszöntőjében örömének adott hangot, hogy Isten házában ilyen szép számmal gyűltek össze. A szentévi zarándokkeresztre utalva úgy fogalmazott: reményünk Jézus Krisztusban van, aki szeret bennünket, életét adta értünk és feltámadásával áttörte a halál falát.

Nagy reményünk van tehát, ami túlmutat a földi élet keretein, s ennek a hitében, reményében szeretnénk megerősödni, még akkor is, ha tudjuk, sok akadály van előttünk.

A főpásztor felidézte, 6 évvel ezelőtt kezdődött a bazilika felújítása, melyet személyesen is végigkövetett. Elmondta, a látogatások alkalmával örömmel találkozott az itt kétkezi vagy művészi munkát végző cigányemberekkel, akik munkájukkal, szorgalmukkal hozzájárultak, hogy ilyen szép legyen az épület. Egy hónapja az akadálymentes bejárat készült el, s ennek is üzenete van, azt is mutatja, hogy Jézus Krisztus  akadálymentessé teszi számunkra az utat a mennyország felé.

Fontosak vagytok Isten számára, fontosak vagytok az Egyház számára, az Egyház szívében vagytok – fordult a zarándokokhoz, s rámutatott:  a szív a középpont, a legfontosabb hely. Az egyházban nem számít a származás, mindannyian egyenlőek vagyunk a krisztusi hitben. Megkeresztelkedve Krisztust öltöttük magunkra, eggyé lettünk Jézus Krisztusban. A magyar egyház számos szentet, boldogot adott a világnak, s arra is büszkék vagyunk, hogy a cigány nép Boldog Ceferinot, Boldog Emíliát adta. Büszkék vagyunk egyházmegyénk cigány papjaira is, s imádkozunk a hivatásokért.

Köszönjük a cigány szülők bizalmát, hogy egyházi iskolába íratják gyermeküket. A jó tanulók egyházmegyei ösztöndíjat is kaphatnak – emlékeztetett. „Vigyétek haza otthonotokba a Krisztus egyházához való tartozás örömét, Isten bőséges áldása legyen rajtatok és családotok minden tagján! Szűz Mária, cigányok és minden nép édesanyja könyörögj érettünk!” zárta tanítását a főpásztor.

Horváth Zsolt hitoktató, katekéta tanúságtételében a „betegségtől a misszióig” vezető útjába adott betekintést. „Isten szeretete felemelt, megújított és elhívott az ő szolgálatára” – összegezte pályája célját. Súlyos betegen tett egy fogadalmat, hogy gyógyulván az evangéliumnak szenteli életét. Így jelentkezett az Egri Hittudományi Főiskolára, ahol sok segítséget kapott. „Látom a gyermekek szemében a hit csodáját, amikor találkoznak Jézus szeretetével” – mondta hitoktatói munkájáról. Minden nap elmondom: itt vagyok Uram, engem küldj! – zárta szavait.

A tanúságtételt követően Horváth Zsolt növendékeivel közreműködésével tartott rövid zenés dicsőítést.

Gáspár Emília az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatója, a Roma Szakkollégium tagja pedagógusnak készül. Elsőként köszönetet mondott, hogy sok mindenre kapott lehetőséget roma származású értelmiségiként. Fordulópontot jelentett életében, mikor megértette Isten szeretetét. Isten mindig erőt ad a kitartáshoz, a továbblépéshez– fogalmazott. A hit nem elválaszt, hanem összeköt: romát és nem romát, fiatalt és időset, férfit és nőt.  Istennek mindenkivel terve van, a mi utunkon képes Isten új értelmet adni mindennek.

Kubik Zsolt mezőkövesdi káplán egy kis Borsod vármegyei faluban nőtt fel, 2024-ben szentelte pappá Ternyák Csaba egri érsek. A 25 éves lelkipásztor kifejezte háláját Istennek a kapott kegyelmekért. Mint mondta, nem volt könnyű útja a szentelésig, de tudta, Krisztussal mindig a győztes oldalon áll. Cigány emberként még nagyobb a kötelesség megmutatni, ilyen út is választható, ahol nincs  jelen a drog, az alkohol, a bűnözés, a prostitúció - fogalmazott. Ezt látta szüleitől, rokonaitól és barátaitól. 12 évesen már hallotta az Úr hívó szavát, s követi Krisztust.

Gyarmati-Bozó Vivien családjával közösen lépett mikrofon elé. Mint elmondta, nagyon szerettek volna családot, ám hamarosan kiderült, nem lehet saját gyermekük. Imádságuk meghallgatásra talált, így mára három örökbefogadott kisgyermekkel élnek együtt.  Napjaik a nehézségek ellenére tele vannak örömmel és hálával, s tapasztalják, Isten szeretete nem válogat, nem nézi a származást, a bőr színét – fogalmazott, s hozzátette: szeretnék történetükkel bizonyítani, Isten szeretete képes családdá formálni bárkit, aki igent mond az ő hívására.

A zarándoklat szentmiséjének főcelebránsa, Ternyák Csaba egri érsek volt.

A szentbeszédet Koós Ede, az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs referense mondta. Egy beteg cigányasszony történetét mondta el, aki halálos ágyán maga vigasztalta hozzátartozóit, mondván, aki hisz Jézusban, annak a halál nem sötét kapu, hanem ajtó a fénybe. Ha Krisztus feltámadt, van reményem – mondta még a síró hozzátartozóknak, akik szívében megmaradtak ezek a szavak, édesanyjuk hite lett az ő reményük.

Egy másik történetet idézve elmondta, egy cigány férfi családjával nehéz időszakot élt, nélkülöztek, éheztek, s megaláztatást éltek meg származásuk miatt. Egy este a végsőkig elkeseredett családapához felesége odavitte a falról leakasztott keresztet, s azt mondta: ha ő nem adta fel, mi sem adhatjuk fel. Sok időn keresztül alkalmi munkákból tengették életüket, s tűrték, hogy környezetükben kinevetik őket. A férfinek mindig eszébe jutott a kereszt, s minden nap nekiindult munkát, s egy kis pénzt keresni. A gyermekek is ezt látták, látták, hogy van értelme küzdeni. Idővel átlendültek a nehéz időszakon, jobbra fordult sorsuk. S hálából alaposan kivette részét a helyi kápolna felújításából, emlékezvén, hogy Krisztus keresztje tartotta meg a bajban.

Most a bazilikai szentévi keresztnél gyűltünk össze – mondta Koós Ede plébános, majdnem napra pontosan 60 évvel azután, hogy 1965. szeptember 26-án Róma püspöke, a pápa meghallotta, hogy a város szélén összegyűltek a cigányok nemzetközi zarándoklatra. Akkor zajlott a II. Vatikáni zsinat, s Szent VI. Pál pápa a szakadó esőben felkereste őket, s szentbeszédében bíztatta őket: nem vagytok egyedül, mi mindannyian veletek vagyunk, Jézus Krisztus, mindannyiunk közös reménye jegyében!

Ferenc pápa meghirdette a Remény zarándokai szentévet. A cigányokról azt tartják, hogy mindig vándorolnak úton vannak, nem találtak célba. Pedig szinte mindenkinek van már egy kis hajléka, de a szívünkben úton vagyunk, keressük a helyünket. Hatvan évvel ezelőtt a szent pápa megnyugtatta a cigány zarándokokat: most már otthon vagytok!

A paptestvérekhez fordulva úgy fogalmazott:  azt kéri, hogy a cigány testvéreknek és a még meg nem érkezetteknek – a tékozoló fiú atyjának mintájára - képzeletben küldjünk egy kis levelet arról, hogy az oldalsó ajtó mindig nyitva van, ahol bejuthatnak az Atya házába, ahol mi otthon vagyunk.  Arra kérte a jelenlévőket, mondják együtt felállva a Teremtő Atyának: az Egyházban mi otthon vagyunk!

A szentmisén a zenei szolgálatot a balajti közösség adta.

Az ebédet követően az Egri Érseki Palota Kulturális és Látogatóközpont díszudvarán kulturális seregszemlét tartottak.

Bérczessy András

kép: Lénárt Márton