A feltámadás hite megnyitotta az emberiség számára a nagy reményt. Azt üzeni, hogy nem a pusztulásé, nem a halálé az utolsó szó, hiszen van feltámadás! – mondta húsvétvasárnapi homíliájában Ternyák Csaba az egri Bazilikában.

Az érsek úgy fogalmazott: a húsvéti örömhír lényegét Péter apostol igehirdetése fogalmazza meg a legtömörebben. Jézus szenvedéstörténetében azt hallottuk, hogy megtagadta a mestert, aki nem engedte megmosni a lábát, majd amikor végül megértette, hogy miről van szó, akkor nemcsak a lábát, hanem a fejét és a kezét is meg akarta mosdatni. Később Pétert és Jánost látjuk a sírhoz szaladni.

János hamarabb ért oda, de előre engedte Pétert, aki láthatta: üres a sír! Péter apostol egy kicsit lassú volt, olyan volt, mint a legtöbben közülünk. Egyszerre gyenge és erős, aki tud elkeseredni és tud lelkesedni is, aki Jézus szavára képes volt kilépni a csónakból és elindulni Jézus felé a nyílt vízen, amikor pedig komolyra fordultak a dolgok, vérével és kereszthalálával tanúskodott szavai igazáról.

Húsvét igazsága élet és halál kérdése. Ez az esemény a kereszténység központi üzenete, ez az egyház létének értelme. Tanúskodni Jézus feltámadásáról, nemzedékről nemzedékre, az idők végezetéig. Minden egyházi ünnepünk a húsvétban gyökerezik és felé mutat.

A hívekhez szólva a főpásztor arra buzdított, lássuk meg húsvét igaz üzenetét! Krisztus halál feletti győzelme nemcsak az emberiség történetének központi eseménye, hanem hitünk szerint a mi személyes jövőnkről is szól, általa ugyanis megnyílt az átjáró egy másik világba és él bennünk a remény, ha meghalunk vele, majd élünk is vele. Ez a remény ad értelmet és örök célt életünknek, hiszen túlmutat azon a határvonalon, ahol a földi remények véget érnek! – mutatott rá a érsek. Hozzátette: ez a remény nem illúzió és nem fordít el a világtól. Hamis minden olyan spekuláció, amely hitünket úgy próbálja beállítani, mintha a túlvilág ígérete közömbössé tenne bennünket a földi élet dolgai iránt, éppen ellenkezőleg. Ez a nagy remény erőt és új motivációt ad földi feladataink teljesítéséhez, hogy életünket komolyan és felelősen éljük, hogy életünket egymás szolgálatába állítsuk. Ez a keresztény ember valódi távlata. Ez a hit adott inspirációt a kereszténységnek az elmúlt századokban és ma is az egyetemes kultúra és tudomány világában, a művészetekben, a nevelés és az egészségügy területén. A kereszténység üzenete minden ember életét átszövi, függetlenül attól, hogy gyakorolja-e vallását vagy nem. Ez a reménytől áthatott pozitív életszemlélet az elmúlt századok során nem csak azokat hódította meg, akik Krisztus óta tételesen hisznek az örök életben és a feltámadásban, hanem azokat is, akik bár nem kapták meg a hit ajándékát, életüket képesek mégis optimista szemléletben élni.

Ez a keresztény optimizmus nemcsak kincstári derűlátás, vagy üres önáltatás egy jobb világ eljövetelében, hiszen hatalmas belső energiákat képes felszabadítani, a feltámadás hite, a világban lévő sok bajt és rosszat látva is, életben tartja az emberben a reményt, hogy van értelme a küzdelemnek, és érdemes minden kudarc ellenére is újrakezdeni – fogalmazott a főpásztor. Ha az élet győz még a halálon is, akkor értelmes dolog hinni a jó végső győzelmében, hiszen Krisztus feltámadása nem csupán a történelem egyedi, soha vissza nem térő eseménye, hanem egy új világrend kezdete, a remény új tavasza, amely fényt visz a világ legsötétebb zugaiba is, ahol háború, éhínség, szegénység tombol. Enélkül az üzenet nélkül nem lenne kiút az ember számára, és a szebb jövőbe vetett minden reménye nem lenne több valóban puszta illúziónál. Húsvétkor azonban minden évben új erővel robban be az Úr feltámadásának örömhíre. Az élet győzött a halál felett. Győzelme bátorítás és remény nekünk is, hogy életünknek örök célja és rendeltetése van – zárta húsvétvasárnapi szentbeszédét az egri érsek.

Domán Vivien

kép: Szent István Televízió