Krisztus születése, az emberiség történetének olyan központi eseménye, amelyre évszázadok óta várakoztak és készültek a választott nép fiai. Ez a születés azonban nemcsak a régi ígéretek beteljesülése, nemcsak a múlt megkoronázása, hanem egy új, egy szebb jövő kezdete, amely tart egészen az idők végezetéig – hangsúlyozta beszédében Ternyák Csaba érsek, karácsony első napján az egri bazilikában.

Azt, hogy az Ige testté lett és közöttünk lakott, téves lenne úgy értelmezni, mint a távoli múltban egy egyszer megtörtént eseményt, hiszen ez a közöttünk lakás azóta is folytatódik. Nem korlátozódik néhány évtizedre, nem csupán Jézus Krisztus földi életére szól. Ő ma is velünk és köztünk él – húzta alá a főpásztor.

Jézus Krisztusban az Isten hozzánk költözött. Mekkora kitüntetésben van részünk, hogy a szentségi jelenlét révén Isten állandó módon részese lett életünknek. Fontos számunkra ez a szentségi dimenzió, amely a tér és az idő korlátain túl életünket új perspektívába helyezi. Karácsonyra tehát nem úgy tekintünk, mint egy régmúlt történelmi eseményre és a 2000 évvel ezelőtt született kisded sem csak egy történelmi személyiség a régmúltból, hiszen része lett a mi életünknek is. Számunkra Jézus Krisztus valóságos, élő személy, aki hozzánk költözött, szállást vett nálunk, mondhatnánk úgy is, hogy társbérletben van velünk.

Ismerjük fel őt mi is a háború elől menekülőkben, a szegényekben, a betegekben, az öregekben, a börtönökben sínylődőkben. Azt mondja, hogy amit egynek ezek közül a legkisebb testvérei közül tettünk, azt neki tettük és amit nem tettünk meg, azt neki nem tettük meg.

A főpásztor beszéde zárásaként a világias szemlélet ellen emelte fel szavát. Mint fogalmazott, ez az oka, hogy testvérháborúk dúlnak és a teremtett világ javainak kizsákmányolása zajlik.

Számunkra Krisztus születése új életet és új reményt hozott. Ő helyreállította a békességet az ég és föld között. Isten és ember között, társörökösökké tett bennünket. Nincs szükség arra, hogy bárkit megöljünk. Rajtunk áll, hogy minden nap újra és újra mellé állunk-e, aki keresztáldozata által még a bűnt és a halált is üdvösségünk szolgálatába állította – zárta szavait Ternyák Csaba.

Federics Róbert